196174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új prosztaglandin-származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

7 196174 8 vagy hasonló alakban állíthatók elő, előnyö­sen a beadást és pontos adagolást megkőny­­nyító adagolási egységek alakjában. Az ilyen készítményekben vívóanyagkénl például gyógyszerészeti minőségű keményítő, tejcu­kor, nátrium-szacharinát, talkum, nátrium­­-hidrogén-szulfit és hasonlók alkalmazhatók. A találmány szerinti hatóanyagokat álta­lában körülbelül 0,01 pg és 100 /jg közötti adagokban alkalmazzuk (1 kg testtömegre számítva). Az adott esetben alkamazandó ada­golás természetesen változhat a beadás mód­jától és a kezelendő személy vagy állat álla­potától függően. így bronchustágitás céljaira körülbelül 1-10 pg/kg adagot alkalmazunk aeroszol alakban; a gyomor-szekréció gátlására körülbelül 1-50 pg/kg adagot alkalmazunk orális úton. A találmány szerinti hatóanyagok bizo­nyos szemgyógyászati kóros állapotok, külö­nösen a megnövekedett intraokuláris nyomás­sal összefüggő megbetegedések, mint például glaukoma gyógykezelésére való alkalmazása új módszert képez a szemgyógyászatban. A szemgyógyászati készítményeket steril alakban készítjük el, vagy helyi alkalmazásra (a szemhéjon), vagy a szemgolyó és a szem­héj közötti térbe (cul-de-sac) történő be­­cseppentésre. Az ez idő szerint alkalmazott szemgyógyászati készítmények oldat, szusz­penzió vagy kenőcs alakjában készülnek. He­lyi alkalmazásra szemcseppek, oldatok, szusz­penziók vagy kenőcsök, továbbá szubkon­­junktivális injekciók készíthetők a találmány szerinti hatóanyagokkal. A találmány szerinti szemgyógyászati készítmények a hatóanyagot a szabad (I) ál­talános képletű vegyület vagy sója alakjában tartalmazhatják, szemgyógyászati célokra al­kalmas segédanyagok kíséretében. Szemgyó­gyászati készítményekben olyan segédanya­gok alkalmazhatók, amelyeknek nincs izgató hatásuk. Előnyös az olyan segédanyag, amely lehetővé teszi a hatóanyagnak a behatolását a vér-víz gáton keresztül és/vagy a ható­anyag diffundálésát a szem különböző szer­kezeti helyeire, ahol a farmakológiai hatást ki kell fejteni. A szemgyógyászati készítmények vizes vagy nem-vizes alakban, oldat, szuszpenzió, gél, kenőcs, a hatóanyagot lassan felszabadí­tó polimer vagy hasonlók alakjában készíthe­tők el. A hatóanyag mennyisége a különböző alakú készítményekben változó lehet, de álta­lában 0,001-10 tömeg/tf% lehet a hatóanyag­koncentráció ezekben a készítményekben. A szemgyógyászati készítmények első­sorban steril vizes oldatok (szemcseppek) le­hetnek, 0,001-10 tömeg/tf.%, különösen 0,005- -1 tömeg/tf.% hatóanyagtartalommal, stabilizá­­tor, tartósítószer és megfelelő puffer kísére­tében. Az ilyen készítményekben az összes oldott anyagok koncentrációja lehetőleg úgy állapítandó meg, hogy a kapott oldat izotóni­­ás legyen a könny-folyadékkal (bár ez nem 'eltétlenül szükséges), a készítmény pH-érté­­ke pedig a 6 és 8 között legyen. Az ilyen készítményekben alkalmazható tartósító és sterilizáló anyagok példáiként a fenil-higany (Il)-acetát, nátrium-mertiolál (nátrium-etil­­-merkuri-tio-szalicilát), klór-butanol és benzalkónium-klorid említhetők. Pufferként például citrát-, borét- vagy foszfát-pufferek alkalmazhatók; stabilizátorként glicerin vagy mween 80 (szorbitán-monooleát) alkalmazható. A szemgyógyászati vizes oldatok elké­szítése egyyszerűen a szilárd alkotórészek megfelelő mennyiségű vízben való feloldása, a pH-érték 6,8 és 8,0 közöttire való beállítása, a kívánt végtérfogat vízzel való beállítása, najd sterilizálás útján történhet. A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületek és az ezek szintézisében alkalmazásra kerülő új közti­­termékek előállításának menetét a csatolt rajz szerinti A/ reakcióvázlat szemlélteti. Az itt Ezerepló általános képletekben Rl valamely fázisokkal szemben stabil, savakkal szemben labilis éterképző csoportot, R2 egy bázisok­kal szemben labilis éterképző csoportot, R" valamely Rl vagy Rs csoportot, M pedig hid­rogénatomot vagy fém-iont, például alkálifém­­-iont képvisel. Az A/ reakcióvázlatban szereplő (1) ál­talános képletű kiindulási vegyület a 3 880 712., 3 987 791. és 4 304 907. sz. ame­­r.kai egyesült államokbeli szabadalmi leírás­ban ismertetett módszerekkel állítható elő. Az (1) általános képletű vegyület lak­­tongyűrűjének felnyitása előtt a vegyületben jelenlevő két hidroxilcsoportot éterré alakít­juk. Erre a célre R1 jelzésű, tehát bázisok­kal szemben stabil, savakkal szemben labilis é'ercsoportok alkalmasak. Bármely olyan é'erképzó csoport alkalmazható, amely a ve­­g/ület erős vizes bázissal, például nátrium­­v.igy kálium-hidroxiddal való kezelésekor nom szenved hidrolízist, enyhe savas közeg­bon azonban hidrolizél, olyan körülmények között, amelyek nem eredményezik az (1) képletű termék bomlását. Az ilyen, bázisokkal szemben stabil, de savakkal szemben labilis csoportok példáiként a tetrahidrofuranil-, tetrahidropiranil-, 2-etoxi-etil-csoport és hasonlók említhetők. Nem alkalmasak ilyen célra az alkil-éterek, a benzil-éter, aril-alkil­­-é terek és hasonlók. Az ezek savas hidrolízi­séhez szükséges reakciókörülmények ugyanis nem-kívánatos további bomlásokat okoznának a hidrolízis során. A C-ll és C-15 helyzetű hidroxilcsopor­­tok védelmére tehát előnyösen tetrahidropi­ranil-, tetrahidrofuranil- vagy 2-etoxi-etil­­-csoportot alkalmazunk. Az ilyen csoportok­­kel történő éterképzés általában aprotikus oldószerben, például halogénezett szénhidro­génekben folytatható le, savas katalizátor al­kalmazásával; az ilyen reakciók lefolytatására alkalmas körülmények és mennyiségi arányok a szakmabeliek számára jól ismertek. Éter­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents