196174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új prosztaglandin-származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 136174 6 alkalmazzuk, hogy az kiterjed az (la), (la'), (Ib) és (Ib’) általános képletek szerinti va­lamennyi komponens bármilyen arányú ele­­gyére, valamint két vagy három ilyen kompo­nens bármilyen kombinációjú és mennyiségi arányú elegyére is. Hasonlóképpen, a szinté­zis (8) - (17) általános képletű köztitermékei esetében is az „elegy” kifejezés a hullámvo­nalakkal jelölt valamennyi sztereoizomer bár­milyen kombinációjára és az ilyen sztereoizo­­merek bármilyen arányú elegyeire is vonat­kozik. Az egyes szubsztituensek előtt álló „R” jel az illető szubsztituens abszolút sztereo­kémiái helyzetét mutatja, vö.: a Cahn-Ingold­­-Prelog szabályokat [Cahn és munkatársai, Angew Chem. Inter. Edit. 5, 385 (1966), erra­ta: 511. old.; Cahn és munkatársai, Angew Chem. 78, 413 (1966); Cahn és Ingold, J. Chem. Soc. (London), J95I, 612; Cahn és munkatársai, Experientia 12, 81 (1956); Cahn, J. Chem. Educ. 41, 116 (1964)]. Minthogy az így jelzett szubsztituens meghatározott vi­szonyban áll az cc vagy a jelekkel jelölt ve­gyültek egyéb szubsztituenseinek szteroké­­miai helyzetével, az egyik szubsztituens ab­szolút konfigurációjának megadása egyben rögzíti az illető vegyület valamennyi más szubsztituensének az abszolút konfiguráció­ját és így az illető vegyület egészben vett abszolút konfigurációját is. „Izomerek” alatt olyan egymástól külön­böző vegyületek értendők, amelyek molekulá­ris képlete megegyezik egymással. „Sztereoizomerek" alatt olyan izomerek értendők, amelyek csak az atomok térbeli el­rendezése tekintetében különböznek egymás­tól. „Enantiomerek” alatt egy olyan sztereo­­izomer-pár értendő, amelynek tagjai egymás (térben egymásra nem helyezhető) tükörké­pei. „Diasztereoizomerek” olyan sztereoizome­rek, amelyek egymásnak nem tükörképei. „Epimerek” olyan diasztereomerek, ame­lyek csupán egy aszimmetria-központ konfi­gurációjában térnek el egymástól. „Racém elegy” alatt a két enantiomer egyenlő arányú elegye értendő. „Nem-racém elegy” az egyes enantiomerek nem egyenlő arányú elegye. Ebben a leírásban „rövidszénláncú alkil­­csoport” vagy egyszerűen „alkilcsoport” alatt 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilgyökök értendők. Ilyenek például a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izo­­butil-, szek-butil-, terc-butil-, pentil-, hexil- és hasonló csoportok. A „tömeg/térf.%” kifejezés a 100 ml ol­datban jelenlevő oldott anyag g-ban kifeje­zett mennyiségét jelenti. Az (I) általános képletű vegyületek szám-jelölését a természetben előforduló PGE és PGP vegyületek szokásos számozási rend­jéhez hasonlóan alkalmazzuk; a számozást a csatolt rajz szerinti (I') általános képlet szemlélteti. Ebben a leírásban az egyes közbenső termékek képleteiben az egyes szénatomokat olyan számozással jelöljük, amilyen számozású az illető szénatom a megfelelő (I) általános képletű vegyületben lenne. így például a csatolt rajz szerinti A/ reakcióvázlatban a (8) képletben azt a szénatomot, amely az R20- étercsoporttal van helyettesítve, C-9 szénatomként jelöljük, minthogy ez felel meg az illető szénatom helyzetének az (I) általá­nos képletű végtermékben. A jelen találmány szerinti eljárással elő­állítható vegyületek prosztaglandinszerű bio­lógiai aktivitást mutatnak és ezért emberek és emlős állatok gyógykezelésére olyan ese­tekben alkalmazhatók, amikor prosztaglandi­­nok alkalmazása indokolt. A találmány szerinti eljárással előállít­ható új vegyületek szignifikánsan csökkentik az intraokuláris nyomóst is anélkül, hogy a természetes prosztaglandinok nem-kívánatos mellékhatásait is előidéznék. Az ismert PGEi és PGEj egyaránt átmenetileg növeli az int­raokuláris nyomást az első alkalmazáskor. Emellett mind a PGEi, mind a PGEa még kis adagokban is komoly szemizgató hatást fejt ki. Ez az izgató hatás a szem vörösödését, duzzadást és könnyezést okoz. A kísérleti ál­latok e vegyületek beadása után körülbelül 30 percig szorosan zárva tartják szemüket és időközönként dörzsölik azokat. A találmány szerinti eljárással előállít­ható új vegyületek az említett kellemetlen mellékhatások egyikét sem mutatják és az is­mert prosztaglandinokkal szemben a követke­ző lényeges előnyeik vannak: a beadáskor nem okozzák az intraokuláris nyomós átmene­ti megnövekedését; nem igzatják a szemet; szignifikánsan nagyobb mértékben csökken­tik az intraokuláris nyomást; vizes oldatban számottevően stabilabbak és így lehetővé te­szik eltartható szemgyógj'ászati készítmények vizes oldat alakjában történő előállítását. A találmány szerinti új vegyületek ön­magukban vagy más, gyógyászati szempont­ból velük összeférő gyógyszerekkel kombi­náltan, különféle gyógyászati készítmények alakjában alkalmazhatók orális, parenterális vagy szemgyógyászati alkalmazásra, bronc­­hustágitó készítmények esetében pedig inha­­lációs szerekként is. Az ilyen gyógyszerké­szítményekben szilárd vívőanyag vagy a ha­tóanyagot oldott, diszpergált vagy szuszpen­­dált alakban tartalmazó folyékony vívőanyag alkalmazható; elkészíthetők a készítmények aeroBzól-alakban is. A készítmények adott esetben kismennyiségű tartósítószert és/vagy a pH-érték beállítására szolgáló puffert is tartalmazhatnak. A folyékony gyógyszerkészítmények ol­dat, emulzió, szuszpenzió, szirup vagy elixir alakjában készíthetők. A szilárd gyógyszer­­készítmények tabletta, kapszula, pilula, por 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents