196119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes zöldség alapú ital előállítására

2 196119 3 A találmány tárgya eljárás természetes zöldség alapú ital előállítására tejipai’i melléktermékként képződő, fermentált perrae­­étum felhasználásával. A 184 103 számú magyar szabadalmi le­írásból ismeretes a permeátum alkalmazása gyümölcs alapú üdítőitalokhoz segédanyag­ként. Ebben a leírásban egyáltalán nem tesz­nek említést zöldségről. Ugyanez ismerhető meg a 31 37 440 számú NSZK-beli közrebo­­csátási iratból, továbbá Medgyaszai Irénnek (1982) a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolához benyújtott szakdolgozatából. Bár a 184 103 számú magyar szabadalmi leírásban megemlítik (ha részletes technoló­giai megoldást nem is ismertetnek) a zöldsé­get, mint esetleges Ízesítőt tejsavó (tehát nem permeátum) alapú üdítőitalok előállításá­hoz, ez a megoldás a gyakorlatban azért nem terjedhetett el, mert a tejsavó átható, tej jellegű illatát az ízesítőként használt zöldség elfedni nem képes. Hasonló jellegű megoldást ismertetnek Kádár Zsuzsa (1982) és Roszkos Zoltánné (1980) a Szegedi Élelmiszeripari Fő­iskolához benyújtott szakdolgozatukban. Ugyanakkor a zöldség alapú levek gyártásánál rendkívüli nehézséget jelent a zöldségek idegen (földre emlékeztető .rost­íz’) ízének elfedése, így ezek az üdítőitalok nem tudtak széles körben elterjedni. Belátható továbbá, hogy táplálkozásélet­tani szempontból rendkívül előnyös lenne a jelenleg forgalmazott, túlnyomórészt szénhid­rátokkal vagy mesterséges édesítőszerekkel készített, a szomjúságot valójában nem oltó, üdítőitalok kiváltása hozzáadott szénhidrátot és egyéb adalékokat, így stabilizálószereket, konzerválószereket, savakat, állományjavító adalékokat, színezékeket, stb. nem tartalma­zó, étkezési rosttartalmú, további nagy vita­mintartalmú és igen gazdag ásványi anyag tartalmú zöldség levekkel, amelyeket a cu­korbetegek és az energiaszegény táplálkozást igénylők is korlátozás nélkül fogyasztanak. Meglepő módon felismertük, hogy a 184 103 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett számos hozzáadott természetes és mesterséges adalékanyag (például stabilizáló­szerek, aromák, savak, színezékek, stb.) al­kalmazása nélkül, 8-15 tömeg% almaveló alkal­mazásával előállítható a fenti célkitűzéseknek megfelelő, természetes zöldség alapú ital úgy, hogy a darabolt zöldség alapanyagot finomra aprítjuk, a kapott szuszpenzióhoz sót és al­­mavelót, továbbá adott esetben további nyer­sen aprított zöldség alapanyagot adunk, a végtérfogatot fermentált permeátummal beál­lítjuk, adott esetben újabb homogenizálást végzünk és végül a terméket hőközléssel tartósítjuk. A fentiek alapján találmányunk tárgya eljárás természetes zöldség alapú ital előál­lítására darabolt zöldség alapanyagok - cél­szerűen fermentált - permeátum és víz ele­­gyében finomra aprítható állapotúra főzése, az így kapott főzet finomra aprítása, a ka­pott szuszpenzióhoz só és adott esetben to­vábbi nyersen aprított zöldség alapanyagok hozzáadása, a végtérfogat fermentált permeá­tummal való beállítása, adott esetben újabb he mogenizálás és végül a termék hőközléssel való tartósítása útján. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a szuszpenzióhoz a zöldséglé tömegére vonatkoztatva 8-15 tömeg% almavelót adunk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati végrehajtása során az ismert módon megtisz­tított és például csíkozó vagy szeletelő be­rendezéssel aprított zöldség alapanyagokat fisomra aprítható állapotúra főzzük a kon­zerviparban szokásosan használt előfözö be­rendezésben, adott esetben nyomás alatt. A főzéshez közegként célszerűnek tartjuk a permeátum és víz 3-6 : 1 térfogatarányú ele­­gyének használatát, de dolgozhatunk vízben is. Permeátumként a tejipari gyakorlatban használt, célszerűen vajkultúrával fermentált, illetve a 184 103 számú magyar szabadalmi leírásban is ismertetett módon fermentált permeátumot használhatunk. A lérészbe át­ment hasznos anyagok (például ásványi 'anyagok) megmentése céljából a főzetet bár­miféle elválasztás nélkül finomra aprításnak vetjük alá. E célra célszerűen kolloid malmot használunk, de használható áttörő berende­zés (passzírozó) is. Eljárhatunk például a Gyaraky Zoltán által .A zöldség és gyümölcs­­feldolgozás előkészítő műveletei" c. könyv (1977, Mezőgazdasági Könyvkiadó) 101-105. oldalán ismertetett módon. így lebegő szem­csékkel rendelkező, a hasonló jellegű levek­­rél stabilabb kolloid rendszert kapunk. Az így kapott, krém jellegű koncentrétum a ta­lálmány szerinti eljárással előállítható levek egyik lényeges komponense (a másik lénye­ges komponens a végtérfogat beállításához nasznált permeátum). A találmány szerinti eljárás következő lépéseként ízesítés céljából a vonatkozó ma­gyar szabványnak megfelelő minőségű sót, továbbá a kolloid rendszer stabilizálása cél­jából almavelőt adagolunk. Miként említettük, ezután adott esetben további, nyersen finom­ra aprított zöldség alapanyagok adagolhatok. Az utólagos zöldségadagolás célja a termék további ízesítése. Az almavelő egyébként fo­kozza a találmány szerinti eljárással előállí­tott levek táplálkozásélettani értékét almasa­vak, és további hasznos nyomelemek, stb. révén. A végtérfogatot a korábbiakban említett fermentált permeátummal állítjuk be. Az ada­golt permeátum mennyisége és az előzetesen végrehajtott ízesítés határozza meg a vég­termék jellegét. A végtérfogat beállítása után homogenizálást végzünk, e célra például ho­­mogenizátort vagy kolloid malmot használva. Utolsó lépésként hőközléssel tartósítást vég­zünk. E célra például az iparban használatos pasztőröző, illetve sterilező berendezést 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents