196117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőérzékeny élelmiszeripari folyadékok és képlékeny anyagok komplex kezelésére
3 196117 4 A találmány tárgya eljárás hőérzékeny élelmiszeripari folyadékok és képlékeny anyagok kezelésére feldolgozás során gyakran egymás után végrehajtandó műveletek: a keverés, az oldás, a homogénezés, a hőcsere, a pillanatszerű pasztőrözés, a höntartás, a pufferedényben tartás valamint a töltés előtti gázmentesités elvégzésére. Az élelmiszeripari termékek előállítása során számos, oldásra kerülő vagy poralakú, a későbbiekben szuszpendált, szilárd, folyékony vagy képlékeny kiindulóanyag vagy gyártásközi féltermék - folyékony anyagok pl. a cukros, savas oldatok = felöntőlevek, húslevek, préslevek, gyümölcslevek, szörpök, rostos gyümölcslevek, stb. képlékenyek pl. a szószok, mártások, öntetek, ételízesítők, stb. - feldolgozása esetében válik szükségessé az oldás, hőcsere felmelegítés, lehűtés, hőkezelés, höntartás, keverés, homogénezés, pillanatszerű pasztőrözés, sokkszerű hőközlés, höntartás, lehűtés, pufferolás puffer edényben tartás és töltés előtti gázmentesités műveletének elvégzése. A felsorolt műveleteket általában egymásután valósítják meg a termék előállítása során, de számos esetben páronként össze is kapcsolják azokat. Pl. keveréssel vagy hőcserével összekapcsolva végzik el az oldás műveletét, hócserével kapcsolják össze a pillanatszerű pasztőrözést, stb. A műveletek ilyen páronkénti összekapcsolása csökkenti az energia, berendezés- és munkaigényt. Olyan megoldás azonban nem vált ismertté eddig, amely valamennyi fent felsorolt művelet összekapcsolt, egyidejű elvégzését lehetővé tette volna. Az említett egyedi illetve páronként kapcsolódó műveletek egymásutáni elvégzésére számos eljárás ismeretes. Az eljárások lehetnek szakaszosak, ami nővéli az energia és munkaerő ráfordítást és terjedelmes berendezés sorok használatát teszi szükségessé, valamint lehetnek folyamatosak, ami a berendezések méretét és a ráfordításokat is csökkentheti. Az élelmiszeriparban azonban számos esetben, a gyártási ' technológiából következően, a műveletek egy részét szakaszosan, emberi beavatkozást is igénylőén, olcsó, egyszerű berendezésben kell elvégezni. így a teljes technológiai folyamat kialakítása céljából szakaszos és folyamatos műveleteket kell egymás után összekapcsolni, ami a kapcsolási pontokban pufferolási műveletek közbeiktatását teszi szükségessé. A Kardos-Gyönös-Szenesné: Konzervipari Zsebkönyv (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963) és a Telegdy Kováts-Holló: Élelmezési Iparok (Tankönyvkiadó, Budapest, 1952.) számos ilyen eljárást ismertet. Pl. a Konzervipari Zsebkönyv 432-434 oldala előmelegítésre olyan eljárást ismertet, amelynél a melegítendő folyadékot vagy képlékeny anyagot hőcserélő fal egyik oldalán áramoltatják, majd ezt követi a keverés művelete (438-440 old.), teknős, vákuumos vagy csészés keverőben. Majd a szivattyúzás művelete után következik a homogénezés művelete (454-457 old.), amelynek során a folyékony vagy képlékeny anyagot igen szűk résen vagy álló és forgó rész közölt sajtolják át vagy az áramlás útjába ultrahangot keltő folyadéksípot helyeznek és a keletkező ultrahanggal homogéneznek. Következő lépésként végzik a pillanatszerű pasztőrözés műveletét, amelynek során a folyékony vagy képlékeny anyagot cső a csőben vagy lemezes hőcserélőben áramoltatják rövid ideig. Az ismertetett műveletek összekapcsolása során az egyes műveletek közé általában pufferolási műveletet is közbe kell iktatni, ugyancsak pufferolni kell a műveletsor elején és végén és minden egyes pufferoló és művelet végzésére szolgáló edénynek a feldolgozandó anyagmennyiségre méretezett kapacitással kell rendelkeznie. A hosszú műveletsor és a nagy edénykapacitások miatt álta ában nem oldható meg a zárt technológiai lánc. így a keverés, homogenizálás és szivattyúzás művelete során levegő buborékok keveredhetnek az áramló folyadékba vagy képlékeny anyagba, melyeket a töltés előtt el kell távolítani, ha el akarják kerülni a folyékony vagy képlékeny anyag károsodását pl. oxidációját, elszíneződését, stb. Az áramló fo'yadékba került levegőbuborékok fény hatására a pufferolás során is okozhatnak károsodást illetve elősegíthetik a bakterolológiii fertőzés előrehaladását. A találmány szerinti eljárás kidolgozásával az ismertetett hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni. A találmány alapja az a felismerés, hogy a gyártási technológiában egymás után következő, szakaszos műveleteket egy térben és értelemszerűen egyidejűleg valósítjuk meg, a folyamatos műveleteket pedig a szakaszos műveletek teréhez csatlakozó recirkuláció során, azzal párhuzamosan, egyidejűleg hajtjuk végre megfelelő keverés esetén pl. in-line vagy statikus keverés. További felismerésünk, hogy a folyamatos műveletekkel kapcsolt recirkulációt a szakaszos műveletek terében különválasztottan is megvalósíthatjuk. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a (kényszerJáramoltatott anyagokat hőcseréltetjük, hót közlünk, hűtünk, pillanatszérűén pasztőrözünk, hőntartunk, a hócsere műveletével egyidejűleg keverjük, és a kővetkező szükség szerinti műveletek közül egyet vagy többet egyidejűleg végzünk: egyszer vagy többszőr recirkuláltatjuk, oldunk, homogénezünk, pufferolunk, töltés előtt gázmentesítünk. A találmány szerinti eljárást alkalmazva mjglepő módon azt tapasztaljuk, hogy a szakaszos és folytonos műveletek közti pufferolési műveleteket a többi szakaszos művelettel együtt, egyetlen térben valósítjuk meg, miáltal a teljes technológia megvalósításához 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
