196107. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-(halogén-fenil)-2-(triazolil-metil)-5-alkoxi tetrahidrofurán származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás 2-(halogén-fenil)-2 (triazolil-metil)-tetrahidrofurán származékok előállítására
3 196107 4 A találmány tárgya hatóanyagként 2- - ( halogén-f enil)-2- ( triazolil-metil )-5-alkoxi-tetrahidrofurán-származékot tartalmazó fungicid hatású készítmény, valamint eljárás 2- -(halogén-fenil)-2-(triazolil-metil)-5-alkoxi-tetrahidrofurán-származékok előállítására. Sok olyan fungicid ismert, amely triazol-csoportot tartalmaz (089 100. számú európai kózrebocsátási irat). Az ismert vegyületek hatékonysága azonban nem mindig kielégítő. A találmány feladata olyan készítmények kidolgozása, amelyek révén a növények új módon kezelhetők. A találmány feladata közelebbről olyan nagy aktivitású készítmény kidolgozása, amely különösen üszög és lisztharmat, még előnyösebben gabona lisztharmat ellen alkalmas. A találmány feladata továbbá olyan többhatású készítmény kidolgozása, amely különösen Botrytis, levélfoltosodás, szemképződés és magvak betegségei ellen alkalmas. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy a fenti célokat az (I) általános képletü vegyületeket tartalmazó készítmények kielégítik. Az (I) általános képletben X1 jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, R1 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkilcsoport, 3-6 szénatomos alkenilcsoport vagy egy-öt halogénatommal vagy egy halogén-fenoxicsoporttal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport. Az új vegyületek két vagy több optikai izomer formájában létezhetnek a molekulában lévő asszimetria centrumok számától függően. A találmány oltalmi körébe bármely optikai izomert és ezek racém elegyét, valamint a megfelelő diasztereomereket tartalmazó készítmény tartozik. A diasztereomereket és/vagy optikai izomereket önmagában ismert módon választhatjuk el. Az (I) általános képletü vegyületket többféle módon állíthatjuk elő. Az egyik módszer szerint (II) általános képletü vegyületet, a képletben Z jelentése klór- vagy brómatom, X1, R1 és R2 jelentése az (I) általános képletben megadottal megegyezik, R2 jelenthet még 4-7 szénatomos cikloalkilcsoportot is, triazol alkálifémsójával (például nátrium- vagy káliumsójával) reagáltatunk. A reakciót általában aprotikus poláris oldószerben hajtjuk végre és katalizátort is alkalmazhatunk, például alkálifém-jodidot. A reakció hőmérséklete általában 50-250 °C, előnyösen 70-230 °C. Gazdasági megfontolásokból a reagens koncentrációkat általában 1-50X közé állítják be. A (II) általános képletü vegyületeket R^H általános képletü alkohol és (III) általános képletü vegyület reakciójával állíthatjuk elő savas katalizátor jelenlétében. A fenti képletekben R1, R2, X és Z jelentése a fentiekben megadott, R2 jelenthet még 4-7 szénatomos cikloalkilcsoportot is, R3 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport és a két R3 csoport együttesen etiléncsoportot alkothat. A reakcióban katalizátorként alkalmazott sav protikus vagy aprotikus sav lehet. Protikus savként sósavat, kénsavat, trifluor-ecetsavat, perklórsavat, benzolszulfonsavat, toluolszulfonsavat és metánszulfonsavat alkalmazhatunk. Aprotikus savként például Lewis-savakat, például BF3-at, AlCh-at, SnCU-et alkalmazhatunk. Amennyiben sósavat használunk katalizátorként, a sósavat helyben állíthatjuk elő, egy acil-klorid, előnyösen acetil-klorid segítségével, mely a jelenlévő alkohollal hidrogén-klorid fejlődés közben reagál. A reakciót általában úgy hajtjuk végre, hogy a fentiekben említett reagenseket egyszerűen melegitjük, 50 °C és a reakcióközeg forrásponthömérséklete közötti hőmérsékleten tartjuk őket. Az R2OH alkohol általában oldószerként is szolgál a reakcióközegben. Egy más inert oldószert is adhatunk a reakcióelegyhez, például halogénezett vagy halogénezetlen alifás, aliciklikus vagy aromás szénhidrogént vagy egy étert. A (III) általános képletü vegyületeket általában (Ill/a) általános képletü karbonilcsoportot tartalmazó vegyületet és (Ill/b) általános képletü vegyületból előállított szerves magnézium-vegyület reakciójával állítjuk elő. Fenti képletekben Z’ jelentése halogénatom, előnyösen brómatom, X1, Z R3 jelentése a fentiekben megadott. A szerves magnéziura-vegyületet önmagában ismert módon állíthatjuk elő, például egy e-halogén-aldehid-acetál és magnézium reakciójával oldószeres közegben. Ezt a e-halogén-aldehid-acetált ismert módszerekkel állíthatjuk elő, például G. Buchi és H. Wuest (J. Org. Chem. 34, 1122 /1969/) és H. Meerwein, Houben-Weyl, (Methoden der Org. Chem. VI/3 kötet, 204. oldal, 4. kiadás /1965/) módszere szerint. A (Ill/a) képletü vegyület reakcióját a (Ill/b) általános képletü vegyület magnézium-származékával általában -70 és +100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen -50 és + 50 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Oldószerekként étereket, előnyösen dietil-étert és tetrahidrofuránt, vagy alifás, aliciklikus vagy aromás szénhidrogéneket vagy ezek keverékét alkalmazhatjuk. Az (I) általános képletü vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy R2OH általános képletü alkoholt (IV) általános képletü vegyülettel reagáltatunk savas katalizátor jelenlétében. (A képletekben a szubsztituensek jelentése a fentiekben megadottal megegyezik.) Savas katalizátorként azokat a vegyületeket is alkalmazhatjuk, melyeket a (II) általános képletü vegyületek előállításakor Í6-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
