196104. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagként alkalmazott izoxazolil-diaza-származékok előállítására

3 196104 4 A találmány tárgya hatóanyagként helyettesített izoxazolil-diaza-származékot tartalmazó herbicid készítmény, valamint el­járás a hatóanyag előállítására. Az A-34456, A-44185 számú európai és 4 354 030 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírásból ismert, hogy bizo­nyos oxazollal szubsztituált imidazolidinon­­-származékok herbicid hatással rendelkeznek. Az A-44185 számú európai szabadalmi le­írásban ismertetett, analóg szerkezetű imida­­zolidinon-származék aktivitása azonban még nagy dózisok alkalmazása mellett is igen ki­csi. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti új oxazolil-szubsztituált diaza-heterociklusos vegyületek nagy herbi­­cid-aktivitással rendelkeznek. A hatóanyagként alkalmazható izoxazolil­­-diaza-szárraazékok az (I) általános képlettel jellemezhetők. Az (I) általános képletben Z jelentése -C0-C0-, -CO-S-, -C0--CHOH- képletű vagy -CH2-X-CH2- általános képletű csoport, az utóbbi képletben | X jelentése oxigénatom vagy I4Ra általános képletű csoport, ahol R3 jelentése 1-3 szénatomos alkilcsoport, Rí és R2 közül az egyik jelentése egy (IIA) általános képletű csoport, vagy Z -CO-CO- vagy -COCHOH- je­lentése esetén egy (IIB) álta­lános képletű izomer csoport, az utóbi képletekben R4 jelentése 3-5 szénatomos al­­kil—, alkenil-, alkinil-, alkoxi­­-alkil-, vagy 4-5 szénatomos alkil-cikloalkil-csoport, míg a másik 1-3 szénatomos alkil­­vagy alkoxicsoportot jelent, azzal a megkötéssel, hogy ha Z -CO-CHOH- képletű csoportot je­lent, akkor Rí jelentése alkoxi-alkil-csoporttól eltérő. Az (I) általános képletű vegyületekben az alkil-, alkoxi-, alkenil- és alkinilcsoport helyettesítések egyenes vagy elágazó szén­­láncúak lehetnek. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében az Rí és R2 szubsztituensek egyike alkil­­vagy alkoxicsoportot; közelebbről metil- vagy metoxicsoportot jelent; továbbá azok, amelyek képletében R4 jelentése alkil-, alkinil-, alkoxi-al­kil—, vagy alkil-cikloalkil-csoport, közelebbről butil-, különösen ter­­cier-butil-, etinil-propil-, metoxi­­-butil- vagy metil-ciklopropil-cso­­port. Az izoxazolil-szubsztituens előnyösen a (I1A) általános képletű izomer formában van, külö­nösen előnyösek az R4 helyén terc-butil-cso­­portot tartalmazó fenti vegyületek. A találmány értelmében az (I) általános képletű vegyületeket az alábbiak szerint ál­líthatjuk elő. Azokat az (I) általános képletű vegyüle­teket amelyek képletében Z jelentése -CO­­—CO-, -C0-S- vagy -CO-CHOH- csoport úgy állíthatjuk elő, hogy egy (III) általános képletű megfelelően helyettesített karbamid­­származékot inert oldószer jelenlétében oxa­­lil-kloriddal, klór-tio-formil-kloriddal vagy - előnyösen hidrát formában lévő - glioxálsav­­val melegítünk. Az első két esetben a reakció az (A) re­akcióvázlat szerint megy végbe. A reakció­vázlatban szereplő képletben Z jelentése -CO-CO- vagy -CO-S- csoport. A harmadik esetben a reakció a (B) re­akcióvázlat szerint játszódik le. Bizonyos esetekben (IVA) vagy (IVB) ál­talános képletű karbamidszármazékokból kiin­dulva is előállíthatjuk az (I) általános kép­letű vegyületeket. Egyes esetekben az alkil-amino-karbo­­nil-csoport akkor hasad le, amikor a karb­­amidszármazékot a klorid-reagens jelenlété­ben melegítjük. Más esetekben a (IV) általá­nos képletű karbamidszármazékot a klorid­­-reagenssel való kezelés előtt bázissal cél­szerű vagy szükséges kezelni, az alkil-ami­­no-karbonil-csoport lehasítása céljából. A fenti eljárást közelebbről a 6. példában is­mertetjük. A karbamidszármazék oxalil-kloridos vagy glioxálsavas kezelését célszerűen úgy végezzük, hogy a kloridot vagy a savat a karbamidszármazék valamely inert oldószerrel - például metilén-kloriddal vagy toluollal - készült oldatához adjuk keverés közben, és a reakcióelegyet a reakció lejátszódásához szükséges ideig visszafolyató hűtő alatt for­raljuk. Az első esetben melléktermékként ke­letkező hidrogén-kloridot vagy gáz formában távolitjuk el, ahogy a reakció során képző­dött, vagy savmegkötőszerrel - például egy tercier amin bázissal - abszorbeáljuk. A má­sodik esetben melléktermékként keletkező vi­zet előnyösen a reakció során képződő gőz formájában távolitjuk el. A karbamidszármazék klór-tio-formil­­-kloridos kezelését előnyösen tercier nit­rogén bázis, mint savmegkötószer jelenlété­ben végezzük úgy, hogy a karbamid oldatá­hoz keverés közben hozzáadjuk a klorid-re­­agenst, a kapott elegyet 0 °C körüli hőmér­sékletre hütjük, lassan hozzáadjuk az amin bázist, majd az elegyet felmelegítjük és ke­verjük, inig a reakció végbemegy. Néhány esetben klór-tio-formil-klorid helyett célsze­rűbb egy R-S-S-CO-C1 általános képletű di­­szulfidot - a képletben R szénhidrogéncso­portot jelent - vagy egy C1-S-C0-0-R általá­nos képletű észterL használni. Ebbben az esetben a köztiterméket melegítéssel ciklizál-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents