196103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás édesvizi rákok, különösen Macrobrachium rosenbergii intenzív tenyésztésére és tartására, valamint a rákok tartására szolgáló medence és válogató-szerkezet
5 196103 6 alatt még a trópusi vidékeken sem nő meg a kivént nagyságra. A terméshozam a népesitéstól függően alacsony és 500-1200 kg/ha értékre adódik. 2. ) Előnevelt rákok kihelyezése után a rákok 1,5-2,5 hónap alatt 0,2-0,9 g állagsúlyt érnek el. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy az előnevelt rákok a postlárváknál kevésbé érzékenyek az ökológiai körülményekre és igy magasabb hozamot és árunagyságot lehet elérni. (Lásd Bamidgem. IX. 1982. S. Saring: Fisheries and Fish Culture in Israel in 1981., Bamidgem VI.1981. 51. old., Production of the fresh water prawn Macrobrachium rosenbergii in Israel Winter Activities 1980/81 Bamidgem, XII., 1982. 4. vol. 34. 140. old. Y.Ariel, U.Rappaport, Esperimental cultivation of the freshwater prown. M.R., Bamidgem, VI. 1982. 2. 47. old.) A népesítés, a trágyázás és a takarmányozás megegyezik a postlérvák kortól való neveltekével. A magasabb kihelyezési súly következtében azonban 1800-2300 kg/ha hozam érhető el 3-4 takarmányegyüttható mellett. A tenyésztési időben az árurákok menynyisége is mintegy 20%-kal nagyobbra adódik. 3. ) A postlárvák és előnevelt rákok együttes kihelyezését csupán gazdaságossági megfontolások indokolják. (Y.Ariel,U. Rapport, Experimental cultivation of the fresh water prawn M.R. Bamidgem, VI. 1982, 2. 47. old.) Hátránya, hogy az előnevelt rákok tenyészanyagköltsége igen magas, de előnye, hogy nagyobb részük válik árurákká. Amennyiben a tenyészfelületet valamilyen oknál fogva nem tudják teljes egészében előnevelt rákokkal benépesíteni, akkoi’ a magas tenyészanyag költség miatt a jobb kihasználás érdekében olcsóbb postlárvákkal egészítik ki az állományt. 4. ) Haltenyésztés rákkal polikultúrában. (Bamidgem, IX. 1982. S. Sárig: Fisheries and fish culture in Israel 1981, és Fresh water prawn farming. New. B. Michael, Singholka) Ennél a tenyésztési módnál nagy 4-8 g/db átlagsúllyal rákot helyeznek ki 2 db/m2 népesítéssel, és 4000 db/ha, 200-300 g átlagsúlyú pontyivadékot helyeznek a tóba. A rákoknak külön tartományt nem számítanak, hetente öt alkalommal 90 kg/nap/ha mennyiségű csirketrágyát szórnak ki. Ennél az eljárásnál a rák hozama 200-250 kg/ha, a pontyé 2200-3000kg/ha volt. Az eljárás során a rákok elérték az árúméretet az 50 g körüli súlyt. A rák része a hozamban 10%-ra adódott, de a jövedelemben már 20% körül mozgott. Ilyen polikultúrában történő tenyésztési eljárást ismertet Tunsutapanich et. al. (1982) Thaiföldön, ahol a - rákok nevelése amurral, fehér- és pettyesbusával együtt történt. Ugyancsak ilyen polikultúrás tenyésztési eljárást ismertetnek Martinez et al. (1977) Stickney (1980) és Buch et al. (1979) ahol macrobachium acanthurus-t tilépiával, mullettel és kínai halakkal neveltek együtt. Taivanon mullettel és mikrofish-sel nevelték együtt a M. rosenbergii-t (Liao and Líao, 1982). Az extenziv nevelés sorén a legnagyobb problémát a különféle ragadozók (pl. Ophieephalus micropites, 0. striatus, Clarias batrachus, Mystus planiceps, más rákok, madarak, békák, stb.) jelentették. Az extenziv nevelési mód másik igen sok problémát jelentő gondja a megfelelő vízminőség biztosítása, mivel igen sok esetben a vízben káros mértékben elszaporodtak az algák, valamint a viz minősége a magas pH érték, az alacsony oxigéntartalom, a magas szabad ammónia tartalom miatt jelentős mértékben romlott. (Fresh water prown farming. New. B. Michael, Singholka). További problémát jelentett a tartási hely megfelelő kialakítása. Általában téglalap alakú tavakat használtak a rákok tenyésztésére, amelyek szélessége 30-50 m között van. A tavak hosszúsági méretét nagymértékben befolyásolják a terepviszonyok, a gazdaság elhelyezkedése és a tó mérete. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a 0,2-1,6 ha nagyság közötti tavak kezelhetők a legjobban, és így az extenziv nevelési módok esetén általában 0,2-0,6 ha nagyságú tavakat használnak. Ez lényegében 30 m széles és kb. 200 m hosszú tavaknak felel meg, ahol a tavak oldalait a szél okozta erózió ellen valamilyen ismert módon védik. A tavak átlagos mélysége 0,9 körül van, de 0,75 m-nel sekélyebb vagy 1,2 m-nél mélyebb tavak már nem használhatók, mivel az 1,2 m-nél mélyebb tavak kezelése nehezen oldható meg, mig a 0,75 m-nél sekélyebb tavak vize káros módon felmelegedhet, és a felmelegedés a rákok fejlődésére káros hatással lehet. A tavakat körülvevő gátak koronája 60 cm-rel emelkedik a legmagasabb vizszint felé. Homokos területen a gát belső hajlása kb. 3 : 1, de soha nem kisebb 2 : 1-nél. A külső hajlás általában 2 : 1, de nem kisebb 1,5 : 1- nél. A gátakat megépítésük után a nemkívánatos eróziós hatás ellen védeni kell, és ezt vízinövények ültetésével valósítják meg. A rákok tenyésztésénél, tartásánál, illetve nevelésénél lényeges továbá a megfelelő vízellátás biztosítása is. A párolgás és az elszivárgás okozta vízveszteséget 140-280 1/ha /min sebességű vízátfolyással pótolják, mig a folyamatos termelési kultúrákban általáhan 5301/ha/min mennyiségű a vizvisszapótlás mértéke. (Fresh water prawn farming. New, B. Michael, Singholka.) A vízelfolyás háromnútos műtárgyakon keresztül történik, ahol a tó felöli első nútban a rákok szökésének megakadályozására, egy rács található. A középső nútban elhelyezett zsilipdeszkákkal a víz alsó elfolyását szabályozzák a harmadik nútban elhelyezett zsilipdeszkák pedig a felső vízszint biztosítására szolgálnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
