196095. lajstromszámú szabadalom • Geonómiai vizsgálati eljárás a földi környezet állapotváltozásainak jelzésére, különösen a preventív környezetvédelem céljára
1 2 a földrajzi folyamatokat olymódon követjük nyomon, hogy a homogénnek tekinthető ökológiai téregységeket lehatároljuk és az adott térségben a talajvizi paramétetereket és a talajok ásványi összetételét folyamatosan, illetve a megfelelő mintavételezési gyakorisággal méljük. Ez a mérési metodika különösen a meglévő vagy tervezett nagy műszaki létesítmények — potenciális környezeti veszélyforrások — kömyezetének mérnökgeomorfológiai — geofizikai mérésére terjed ki, amelyet a felszín alatti, felszíni és légköri szintre kiterjesztve szükséges végrehajtani, így határozva meg a földrajzi potenciálok változását, amelynek alapján racionális, kvantitatív környezetgazdálkodási prognózist készítünk. Mint említettük, a méréseket célszerűen úgy választjuk meg, hogy csupán azok egy szőkébb körére - a veszélyhelyzetnek, gazdasági-földrajzi környezet által meghatározott körzetében — alkalmazunk állandóan telepített (légköri, felszíni, illetve lyukgeofizikai) és állandóan vagy időszakosan aktivizált műszereket, amelyek számára az állandó regisztrálást, jeltovábbítást és adatfeldolgozást folyamatosan biztosítjuk és csupán ezen jellemző paraméterek értékének kritikussá válásakor valósítjuk meg, célszerűen mozgó mérőállomás (gépkocsi vagy helikopter) helyszínre történő irányításával a teljes paraméterkor mérését. A továbbiakban példák kapcsán mutatjuk be — a teljesség igénye nélkül —, az eljárásunk során alkalmazható méréseket, ill. mérőberendezéseket. 1. példa Az atomerőművekben az energiatermelő folyamat során nagymennyiségű radioaktív anyag keletkezik, amelyek teljes mértékű visszatartása még zárt technológiai rendszerben sem valósítható meg, így az atomerőmű ún. kibocsátási pontjain a hulladékvizekkel, ill. a levegővel kikerül a környezetbe. Hazánkban a Paksi Atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyiségét egyrészt korszerű távmérő rendszerrel mérik folyamatosan, amely információt ad a kibocsátott radioaktív izotópok fajtájáról és mennyiségéről, valamint mérik azok továbbterjedését befolyásoló aktuális meteorológiai jellemzőit és az erőmű körüli térség sugárzási helyzetét. A távmérő detektorok (kéményre szerelt, tiszta Ge-detektorral mérő nemesgázmérő, kémény l3IJ-mérö, a duna vizének összetételét mérő NaJ (TI) szcintillációs detektor monitor stb.) jelzéseit a vizsgálati pontoknál vett folyamatos vízminták, a víz hőmérsékletének, a vízszintnek és a vízhozamoknak a mérése egészíti ki, valamint az atomerőmű környezetébe telepített mintavevőkkel a talajvíz, kutak, dunai iszap, hal, tej, földminták alapján végzik a környezetellenőrzést. A mintákat egy központi laboratóriumban elemzik és dolgozzák fel korszerű számítógépes rendszerrel. A meteorológiai paraméterek közül csak azokat mérik, amelyek a légtérbe kibocsátott rádioaktív anyagok terjedésének meghatározásához szükségesek, lényegében az erőmű kémény (mintegy 120 m) magasságig. A technikai szintet képviselő kiépített ellenőrző rendszert magas műszaki színvonal jellemzi, a központi laboratóriumhoz URH adóval felszerelt baleseti felmérő gépkocsik is tartoznak. Mint e rövid ismertetéssel érzékeltetni kívántuk a rádioaktíy sugárveszély szempontjából a környezetellenőrzés az erőmű többkilométeres környezetében gyakorlatilag tökéletesen megoldott, ' A példaként említett atomerőmű esetére is igaz azonban, hogy az ember környezeté talakító hatása regionális méretekben jelentkezik, így nem elhanyagolhatóak — a közvetlen környezeti ártalommal fenyegető sugárveszély mellett — az egyéb természeti és társadalmi környezeti hatások. Tudatos tervezés esetén — a geonómiai szemléletet magunkévá téve - korszerű hatásvizsgálatoknak kell, illetve kellene megelőzniük az ilyen beruházások létrehozását, amely alkalmas a döntés megfelelő előkészítésére. Példánk esetében például nem elhanyagolható szempont, hogy a telepítési hely egy tektonikus árokban helyezkedik el, ílymódon a földrengés veszélyével is számolni szükséges. Felhasználva a geológia és földrajztudomány eszköztárát, a korábbi földtörténeti korok „térképeit” rekonstruálva kimutatható, hogy az adott térrész lassú süllyedésnek van kitéve, amely folyamat ugyancsak lokális talaj mozgások előidézőjévé válhat. Ezt a folyamatot befolyásolja továbbá, hogy a térrész vízlefolyása nem kielégítő. Az atomerőművi beruházás megtörténte után, jelenleg az egyes újabb, nagy teljesítményű blokkok beindításának szakaszában a találmányunk szerinti eljárás alkalmazását a példa kapcsán a következőképpen javasoljuk. Az atomerőmű környezetében az 1. ábrán bemutatott módon n számú - ahol n célszerűen négy —, geológiailag alkalmasan megválasztott, geodinamikai poligonban mélyfúrást telepítünk és ezeket állandó kiépítésű mélyfúrási geofizikai-, valamint a mélyfúrások közelében felszíni geofizikai mérőberendezésekkel látjuk el. A kialakított mérőhelyek egyrészt alkalmasak a rádioaktív sugárszennyezettség, illetve annak továbbterjedésének vizsgálatára, a környezetben esetlegesen jelenlévő különféle vegyi ártalmak kimutatására (erre következő példánkban térünk ki), illetve egy esetlegesen bekövetkező földrengés (mint a környezetváltozás egy speciális megnyilvánulási formája) előrejelzésére. A földrengés előrejelzés azon a felismerésen alapul, hogy a rengési effektust időben megelőző rugalmas rétegdeformációt szükséges érzékelnünk és értékelnünk. Az ábrán bemutatott mérési elrendezés egyes ln, 2n, 3n stb többparaméteres érzékelő szondái ezesetben a következő mérőérzékelóket tartalmazzák: A T talajvíztároló porózus réteggel szemben elhelyezkedő 2n többparaméteres szondával méijük az Fn mélyfúrás lyukfolyadékának nyomását, hőmérsékletét és ezek differenciális változásait, valamint a lyukfolyadék áttetszhetőségének, gáztelítettségének mértékét és ezek változásait, az elektromos ellenállás és áram, valamint az elektrokémiai potenciál vertikális és horizontális értékeit és ezek változásait. Az alkalmazott mérőműszerek ismertek, például az elektromos ellenállás, ill. vezetőképesség mérésére, valamint a természetes, ill. gerjesztett potenciál mérésére és az elektrokémiai potenciál mérésére a 146.046., 154.144., 154.533. és 163.743. lajstromszámú HU szabadalmi leírások szerinti mérőberendezések alkal196.095 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
