196095. lajstromszámú szabadalom • Geonómiai vizsgálati eljárás a földi környezet állapotváltozásainak jelzésére, különösen a preventív környezetvédelem céljára

1 2 mazhatóak. A lyukfolyadék ellenállásának és hőmérsékletének mérésére pl. az ELGI KTRMÍ2-3-12043Y típusú szondája, nyomás- és hőmérséklet mérésére a KPT-2- -12043Y szonda alkalmazható előnyösen. Az elektromos és elektrokémiai potenciált mérő műszerek ezen értékek vertikális és horizontális kom­ponenseinek érzékelésére kialakított elektródapárok­kal vannak ellátva és ennek megfelelően elkülönített mérőcsatornákat tartalmaznak. (A mérések ismert laterológ szondákkal hajthatók végre, pl. K.LL3G­­-2-8043Y szonda). A lyukfalnak szorított ln többparaméteres érzé­kelő szonda előnyösen a környező rétegöszletben végbemenő rugalmas deformációkat jelzi, például az elektromos ellenállás változás, vezetőképességváltozás meghatározásával, a természetes és gerjesztett poten­ciálú mérések segítségével; továbbá tartalmaz termé­szetes rádioaktivitásmérőt £s akusztikai érzékelőket is, így például akusztikus emisszió elvén működő ér­zékelőszondákat. Az É érintetlen réteg szintjén elhelyezett, a lyuk­falnak szorított 3„ többparaméteres érzékelő szonda és a lyukfolyadékban mérő 4n többparaméteres szon­da felépítése célszerűen azonos az 1^, ill. 2n többpa­raméteres érzékelő szondákéval. Az E érintetlen réteg földrengés előrejelzés esetén célszerűen egy kellően tömött rétegöszlet. A K karsztvíztározó réteg szintjén - amely cél­szerűen F« mélyfúrások talppontja — van elhelyezve az ábrának megfelelően a 6n többparaméteres érzé­kelő szonda, amelynek a segítségével pl. a talpnyo­mást, talphőmérsékletet és ezek változásait, valamint a talpi rengéseket mérjük, a kőzet rugalmassági tulaj­donságainak figyelembevételével megválasztott hang­­frekvenciás sáv rezgései alapján. Célszerű továbbá mérni a lyukfolyadékban lévő mikroorganizmusok populációját is. A felsorolt mérőérzékelők felszíni egységei (táp­egységek, erősítők, jelfeldolgozók és regisztrálók) az Fn mélyfúrás környezetébe telepített R}1 kútgeofizi­­kai regisztráló felszíni egységben találhatóak. Az egyes Fn mélyfúrások azonos módon vannak műszerezve. A mérési adatok rendszerezése és értéke­lése során a találmányi eljárásnak megfelelően az Fr) mélyfúrások különböző magassági szintjén mért — a környező rétegek rétegdeformációjára jellemző adato­kat) a felszínen, valamint a sztratoszférikus szinten mért azonos jellegű mennyiségekkel vetjük össze — különösen azok időbeli és térbeli változásait és a vál­tozások sebességét vizsgálva, mimellett referencia adatként a karsztvíztározó réteg magasságában, illetve az Fn mélyfúrás talppontján elhelyezett 6n mérőszondákról nyert adatokat tekintjük. A mérési eredmények értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír az egyes Fn mélyfúrások azonos mélységi pontjairól nyert adatok összevetése. Az FK felszíni többparaméteres érzékelő-, méro- és regisztráló egység a földrengés előrejelzési feladat­nak megfelelően célszerűen földmágneses, gravimé­­tcres, geoelekíromos és geodéziai mérőműszereket, valamint a megfelelő regisztráló- és jelzőberendezése­ket tartalmazza. (Például lézer strain méter és ehhez csatlakozó kőzet-nyúlásmérö.) Az Ljt légköri többparaméteres érzékelő egység műholdakról érkező mérési adatokat is gyűjthet a megfigyelt-objektum környezetéből, így például a te­rület infravörös képét, természetes és mesterséges rádioaktív sugárzásánál^ változását. A technikai szintet jellemző, kizárólagosan a rádio­aktív sugárveszély elhárítására kiépített magas m'űszaki színvonalú, automatikus, illetve félautomati­kus számítógépes adatfeldolgozási rendszert ilymódon a találmányunk szerinti eljárás alkalmazásával viszonylag alacsony költségekkel előnyösen kiegészít­hetjük további - jelen példánkban földrengés előre­jelző - egységekkel, amelyek a meglévő rendszerhez illeszkedőek. A találmány szerinti eljárás alkalmazása egyúttal kiterjeszti a rádioaktív mérések körét is. A felszíni, légköri, vagy sztratoszférikus radioaktivitás szintjét ugyanis, annak egyes — a szennyezési források által adott — spektrumvonalait összehangoltan, és a fel­szín alatti „érintetlen” bázisszintre vonatkoztatva mérjük és regisztráljuk. A változási meredekséget a légköri szennyezésből, a csapadék által a talajszintre kerülő, valamint a talajszintről a talajvízbe migráló változási meredekséget figyelembevéve értékeljük és a számítástechnikai programban meghatározott küszöb­szintnél jelzést adunk. 2. példa . Hazánkban a legfenyegetőbb környezeti ártalom ivóvizeink veszélyeztetettsége. Ennek érdekében szinte mindenegyes regionális egységnek alapvető feladata a vizek szennyezettségének folyamatos ellenőrzése, a szennyezettség mértékének megálla­pítása és a preventív védelem. A találmányunk szerinti geonőmiai eljárással e komplex feladat megoldására a következőket ja­vasoljuk: A méréseknek ismételten mindhárom alapvető szintre, a sztratoszférára, a földfelszínre és a mély­fúrásokra is ki kell terjedni ük. Vizeink szennyeződése alapvetően a talajszintről származik. Az ott jelenlévő nagy mennyiségű vegyi­anyagok például műtrágyák és vegyi, illetve rádioak­tív hulladékanyagok folytán szennyezik felszíni vi­zeinket, jutnak be a talajvízszintre, majd az ennél mélyebb szintekre is. (Érintetlennek ma már helyen­ként csak a karsztvizek tekinthetők.) A környezetvédelmi víztisztasági mérések techni­kai színvonalát jelenlegi felszíni vizeink, illetve a kútvizek korszerű mintavételes elemzése jellemzi. Példának említenénk a VITUKI mobillaborját, amely laborkocsival és motorcsónakkal rendelkezik és alkal­mas felszíni vizek, ivóvizek, szennyvizek minőségének helyszínen történő gyors és laboratóriumi pontosságú kémiai és biológiai vizsgálatára, valamint központi számítógépes feldolgozással rendelkezik, amelyhez az adatokat URH, CB és rádió távjelzés szolgáltatja. A találmányunk szerinti eljárás szerint az említett mindhárom vizsgálati szinten végzünk geonőmiai méréseket. A sztratoszférikus szintről csapadék mintavétele­zés, valamint levegő tisztaság és a légköri elektromos­ság jellemzőinek mérése történik. Ezen mérések szorosan kapcsolódnak az országos meteorológiai hálózathoz, lényegében ezek mérési eredményeinek átvételét jelentik, tehát külön anyagi befektetés nél­kül megvalósíthatóak. 196.09 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents