196078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tomorgátló (1,2-difenil-etilén-diamin)- platina (II) - komplexek és azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 rek, így amidok mint például az 14 szénatomos alifás karbonsavak 14 szénatomos alkil-amidjai vagy 14 szénatomos dialkil-amidjai (pl. dimetil-for­­mamid vagy dimetil-acetamid), továbbá az N-metil­­■pirrolidon a dimetii-szulfoxid. vagy a felsoroltakat tartalmazó oldószerelegyek Ezt az acilezést azonban kétfázisú rendszerben, így például vízben és kloroformban is meg lehet való­sítani. Ennek során az acilezett platina(H)-komplex általában a vizes fázisban, míg a savklorid és a tercier amin (pl. diizopropil-etil-amin) elegye a kloroformos fázisban van. Az acilezett platina(II)-koinplexet egy megfelelő aniont szolgáltató reagens hozzáadásá­val átalakíthatjuk olyan kívánt komplexszé, amely vízben rosszabbul oldódó, amit azután szűréssel el tudunk különíteni. Ez különösen az olyan esetek­re nézve érvényes amikor az acilezett dihidroxo­­-platina (ll)-komplex a vizes fázisban van. Nagyon célszerű, ha a két fázisban végzett acilezésnél az (I) általános képletű platinakomplex X anionját még az acilezés művelete előtt hidroxidionra (OH ) cserél­jük ki egy anioncserélő segítségével, mivel a megfelelő dihidroxo platina(lI)-komplexek vízben jól oldódnak, Savbalogenidként előnyösen a megfelelő kloridok, bromidok és adott esetben a jodidok, míg az 1-6 szénatomos karbonsavak anhidridjeként különösen a szimmetrikus savanhidridek jönnek tekintetbe. Az X ligandumokat másféle X ligandumokra pél­dául az úgynevezett ,,ezüst-halogenid-lecsapás" mód­szerével tudjuk kicserélni. Ennek érdekében egy olyan (I) általános képletű dihalogeno-(l ,2-difenil­­-etiléii-diamin)-platina(II)-vegyülctet, melyben X vala­milyen halogénatomot (klór-, bróm- vagy jódatomot) képvisel valamilyen oldószerben vagy szuszpenziós közegben egy másféle sav ezüstsójával reagáltatjuk. Ez a másféle sav megfelel X kívánt jelentésének és a ÿôban forgó reakciót 0-90°B, előnyösen 10- 50°C, különösen 15-25°C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. Ezüstsóként azonban ezüst-nitrátot is alkalmazhatunk (például vizes ezüst-nitrát-oldat formájában), amikor is a csatolt rajz (Y) képletének megfelelő ionos diakvokomplexet kapjuk meg. Eb­ből a komplexből a gyengén kötődő vízligandumot könnyen ki lehet szorítani nagyobb affinitással ren­delkező anionokkal, mint például kloridionokkal (Cl ) vagy bromidionokkal (Br ), melyeket nátrium­­-klorid, kálium-klorid, nátrium-bromid vagy kálium­­bromid szolgáltat, de további anionként a malo­­nát2- a klór acetát(')-, az oxalát2"- és az 1,1-ciklo­­bután-dikarbonsav2-aniont, valamint a többi - már megadott - sav X savmaradékát is használhatjuk, az utóbbiakat a megfelelő savak és sóik, különösen al­kálifémsóik szolgáltatják. Ugyanezeket a vegyületeket úgy is elő lehet állítani, hogy ekvímoláris mennyiségű HX vegyületet és nitrátmentes platinakomplexet reagáltatunk egymással, mimcllett az utóbbit hidro­­xidformában levő anioncserélő, mint pl. Dowx 1-8X segítségével készítjük. A szulfáto-. és oxaláto-(l,2-difenil-etilén-diamin)­­-platina(ll)-vegyületek esetében a kilépő csoportok (mint például S042- vagy oxalát2-ion) kicserélése az X lígandumként kívánt savak (mint például glicerin­sav) alkáliföldfém-sóival történő reagáltatással is le­hetséges, amennyiben a kapott komplex vízoldható és Így azt a vízben nehezen oldható alkáliföldfém­­-szulfáttól vagy -oxaláttól el lehet választani. Ezen eljáráshoz X lígandumként főleg a hidroxi­­-karbonsavakból, a szulfonsavakból, a halogén-ecet­­savakból és a salétromsavból származó anionok alkalmasak és előnyösek. Az (1) általános képletű vegyületek előállításával kapcsolatban megemlített oldószerek, illetve szusz­penziós közegek ezen kicserélési reakcióihoz is al­kalmasak. Különösen alkalmas a víz és a dimetil-for­­mamid. továbbá a metanol, az etanol és a terc-buta­­nol. A kicserélési reakciót például 3 és 7 közötti pH­­-t irtományban valósítjuk meg. Az eddig még nem ismert (II) általános képletű kiin­dulási aminok előállítása Szimmetrikusan sz.ubsztituált fenilcsoportokat tartal­mazó (II) általános képletű 1,2-diaril-etilén-diaminok előállítása amennyiben a szakirodalomban nincsenek leírva A fentiekre nézve az alábbi irodalmi forrásokra hívjuk fel a figyelmet: Journal of Medicinal Chemistry, 1982, 25. évfo­lyam, 1374-1377. oldal, Chemische Berichte. 1976, 109. évfolyam, 1. oldal. A. Általános éterhasítási eljárás bór-tribromiddal (BBr,), az olyan (II) általános képletű mező- és dj- 1 2-diaril-etilén-diaminok előállítására, melyek egy vagy több hidroxilcsoporttal szubsztituálva vannak. 5.5 mmól megfelelő mező- vagy d, 1-1,2-diaril­­-ctilén-diamint, amely egy vagy több metoxiesoport­­tal helyettesítve van. feloldunk 150 ml vízmentes metilön dikloridban (CH2CI2) és az oldatot -50°C hőmérsékletre lehűtjük Ezután nitrogénatmoszféra­­a’att 22 mmól bór-tribromidot adunk az oldathoz és az elegyet az. említett hőmérsékleten 30 percig ke­verjük. Szobahőmérsékleten végzett további 18 órás keverés után a bór-tribromid feleslegét jeges hűtés közben metanollal óvatosan hidrolizáljuk, majd az oldószere legyet forgó bepárlóberendezésben eltá­volítjuk A kapott maradékot 50 ml vízben felvesszük és a pH-értéket telített nátrium-hidrogén-karbonát­­-oldattal 7-re beállítjuk. A csapadékot leszivatjuk, majd vízzel etanollal és metilén-dikloriddal mossuk, ezt követően foszfor-pentaoxid (P2O5) felett szárít­juk. Általában analitikailag tiszta terméket kapunk, fyen módszerrel állítjuk elő például a 2., a 4., a 10., a 12.. a 14., a 16., a 20., a 21. és a 24. kiviteli példá­hoz szükséges kiindulási amint. Az éterhasítást azonban például hidrogén-bromid­­dal is el lehet végezni az alábbiakban ismertetett módszerrel' 0,01 mól megfelelő mezo-1,2-diaril-etilén diamint, amely egy vagy több metoxiesoporttai helyettesítve van, 24-48 órán át 60 ml 47%-os hidrogén-bromid­­fan visszafolyatás közben forralunk. Ezután a elegyet lehűtjük, a csapadékot leszivatjuk, azt kevés jeges vízzel mossuk majd vízben oldjuk. Az oldathoz ezután annyi 20%-os nátrium-hidroxid-oldatot adunk, hogy a kivált etilén-diamin-származék fenolát formá­jában ismét oldatba menjen. Szűrés után a szürlet pH-ját 2 n sósavval 7 értékűre beállítjuk és a kivált csapadékot leszivatjuk. Ezt vízzel és etanollal mossuk, majd a több , ne analitikailag tiszta formában ka­pott termeket foszfor-pentaoxid felett szárítjuk. Ilyen módszerrel állítjuk elő például a 6., a 8. és s 18 kiviteli példákhoz szükséges kiindulási amint. 196078 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents