196077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inozit trifoszfátok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 2 21. példa 1% inozit-hexafoszfátot (IP6) tartalmazó rizskorpát (1 kg) 10 liter nátrium-acetátban szuszpendálunk pH = 5 érték mellett, 25°C-on, majd 4 óra elteltével 50% szerves foszfor szabadul fel, ekkor az iszapot 1 liter 2 mólos sósavval extraháljuk, az iszapot 1 órán át rázzuk, majd centrifugáljuk. A felülúszót vizes kalcium-hidroxid oldattal semlegesítjük (pH = 7) és a sót 5 liter etanol adagolásával kicsapjuk, a csapadékot centrifugáljuk, szárítjuk átkristályosítjuk és sósav adagolásával a savat felszabadítjuk. A kompozíciót HPLC-vel analizáljuk, amelynek alapján a 40% inozit-trifoszfátot tartalmaz, amelynek 70%-a D-mio-inozit-1,2 6-trifoszfát. A maradék más egyéb inozit-foszfát. 22. példa Különböző D-mio-inozit-1,2,6-trifoszfát-sók előállítása A 15. példa szerint nyert frakció (foszfor ; inozit = 3 : 1) 70 ml-ét 7 részre osztjuk, majd mindegyik rész pH-ját 0,1 mólos nátrium-hidroxid-dal beállítjuk és mindegyikhez különböző klorid-vegyületeket adunk, így FeCl^-ot, MgC^-ot. AlCl3-ot, KCl-ot NH4Cl-ot, (CH3CH2CH2)4-NCl-ot és C^H^NH^Cl-ot. A képződött sókat 10-10 ml etanollal kicsapjuk átkristályosítjuk, majd meghatározzuk a szén foszfor, oxigén és fém-tartalmat. A kapott eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. 23. példa Az IP3 hatását tanulmányozzuk a vérlemezke aggrerációra dohányzás után emberekben Négy fiatal, egészséges, nem dohányzó férfi kap két alkalommal olyan kapszulát, amely 50 mg IP3-at vagy 50 mg placebot tartalmaz. Az alkalmazott IP3- D-mio-inozit-1,2,6-trifoszfát- Ca-só. Sem a kísérlet alanyai, sem a vizsgálók nem tudják, vajon az alany IP3-at vagy placebot kap-e. Két órával a kapszula lenyelése után vérmintát veszünk. A vizsgálat alanya ezután elszív két cigarettát gyorsan egymás után. Második vérmintát veszünk a dohányzás után. A vérlemezkék aggregációs válaszát ADP-re és kollagénre a két mintában meghatározzuk, lényegében azonos módszert alkalmazva, mint az 1. példában. Az eredményeket a dohányzás előtti és dohányzás utáni minták aggregálódásának különbségében fejezzük ki. A pozitív jel azt jelzi, hogy az aggregálódás erősebb a dohányzás után. Aggregáló szer Az aggregáló szer koncentrációja IP3 Placebo Különbség az IP3 és a placebo között ADP 0,5 mmól ♦ 1,5 + 7,25 5,85 ADP 1 mmól-1,5 + 0,25 1,75 ADP 2,5 mmól-1,5 0 1,5 ADP 5 mmól-2,5-0,75 1,75 Kollagén 0,5 mg *5,15 + 12,25 6,5 Kollagén 1 mg-8,25+1,75 10,0 Kollagén 2,5 mg-3,75 0 3,75 Kollagén 5 mg-1,5- 0,25 1,25 A placebo csoportban a dohányzás az aggregálódás növekedését okozza, amely a legmarkánsabban az aggregáló szerek kis koncentrációinál. Ezt a Jhatást minden esetben befolyásolni lehet D^-mal. így az IP3 megelőzi a dohányzás által okozott vérlemezke-aggregálódást. 24. példa Csoportonként 10 egeret injekciózunk intra peritoneálisan IP3-mal (D-mio-inozit-1,2,6-trifoszfát), három dózis szinten vagy fiziológiás sóoldattal. 30 perccel ez után az injekció után egy kontroll csoport kivételével az összes egér alloxán (50 mg/kg fiziológiás sóoldatban) intravénás injekcióját kapja. Az állatokat az alloxános injekció előtt 12 órán át, majd utána 1 órán át éheztetjük. 72 órával az alloxános injekció után az egerekből vett vérmintát elemezzük a glükóz-szint szempontjából. Az eredmények az alábbiak 1P3 dózis Alloxán dózis, Vér glükóztartalma mg/kg mg/kg 0 0 216 0 50 864 800 50 857 1600 50 677 Az alloxán cukorbajt és megnövekedett vér glükóz szintet okoz, a szabadgyökös reakciók elősegítésével az inzulin-termelő sejtekben. lP3-mal dózis függő csökkenés érhető el a glükóz-szintben, és a legnagyobb dózis bizonyos védettséget ad alloxánra. 196 077 5 10 15 20 25 30 35 40 45 7
