196075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienobenzo-piránok, -tiopiránok és naftotiofének, valamint az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 lózkészítmények és/vagy a kalcium-foszfátok, mint pl. a trikaldum-foszfát, vagy a kaldum-hidrogén­­-foszfát, továbbá a kötőanyagok, mint pl. a kemé­­nyítőcsirizek, melyeket kukoricakeményítőböl, búzakeményítőből, rizskeményítőből vagy burgonya­keményítőből lehet készíteni, a zselatin, a tragant, a mctilcellulóz és/vagy a poli(vinil-pirrolidon). Kívánt esetben használhatunk szétesést elősegítő szereket, ilyenek a fent említett keményítőféleségek, továbbá a karboxi-metil-keményítő, a térhálósított poIi(vinil­­-pirrolidon), az agar, az alginsav vagy valamilyen sója, mint pl. a nátrium-alginát. A segédanyagok közül el­sősorban a csúsztató-és kenőanyagokat említjük meg, ilyen pl. a kovasav, a talkum, a sztearinsav és sói, így például a magnézium-sztearát vagy a kalcium-sztearát és/vagy a polietilénglikol. A drazsémagokat megfelelő bevonattal láthatjuk el, ezek adott esetben a gyomor­­savval szemben ellenállók lehetnek. Ezekhez a bevo­natokhoz — egyebek mellett — tömény cukoroldato­kat használunk, melyek adott esetben még gumiarábi­­kumot, talkumot, poli(vinil-pirrolidon)-t, polietilén­­glikolt és/vagy titán-dioxidot is tartalmaznak, de meg­felelő szerves oldószerben vagy ilyen oldószerek ele­­gyében oldott lakkot is alkalmazhatunk. A gyomor­savval szemben ellenálló bevonatok készítéséhez az erre alkalmas oeilulózszármazékok, így pl. az aoetil­­-cellulóz-ftalát vagy a hidroxi-propil-metil-cellulóz­­-ftalát oldatát használjuk. A tablettákhoz, illetve a drazsébevonatokhoz színezékeket vagy pigmenteket is lehet adni, pl. a különböző hatóanyagtartalmú ké­szítmények azonosítása vagy megjelölése céljából. További, orálisan alkalmazható gyógyszerkészítmé­nyek a zselatinból készült összedugható kapszulák, valamint a zselatinból és valamilyen lágyítóból, így pl. glicerinből vagy szorbitból készült lágy, zárt kap­szulák. Az összerakható, szárazon töltött kapszulák a hatóanyagot granulátum formájában tartalmazhat­ják, ami pl. valamilyen töltőanyaggal, így laktózzal, vagy valamilyen kötőanyaggal, így keményítőfélesé­gekkel és/vagy csúsztatószerrel, így talkummal vagy magnézium-sztearáttal készült és adott esetben stabi­lizálószerekkel lehet összekeverve. A lágy kapszulák­ban a hatóanyag előnyösen valamilyen alkalmas fo­lyadékban, így folyékony zsírokban (olajokban), paraffinolajban vagy folyékony polietilénglikolban van oldva vagy szuszpendálva és az ilyen oldatok vagy szuszpenziók is tartalmazhatnak stabilizálósze­reket. Rektálisan alkalmazható gyógyszerkészítményként például a szuppozitóriumok jönnek tekintetbe, ezek a hatóanyag és valamilyen szuppozitórium-alapmasz­­sza kombinádójából állnak. Szuppozitórium-alap­­massza céljaira alkalmasak pl. bizonyos természetes eredetű vagy szintetikus trigliceridek, egyes paraffin szénhidrogének, polietilénglikolok és magasabb mo­lekulasúlyú alkanolok. Alkalmazhatunk még zselatin­ból készült végbélkapszulákat is, ezek a hatóanyag és egy alapmassza kombinációját tartalmazzák. Ilyen alapmasszaként például folyékony trigliceridek, poli­etilénglikolok vagy paraffin szénhidrogének jönnek tekintetbe. Parenterális felhasználásra elsősorban a vízoldható formában levő hatóanyagok vizes oldata, így pl. a hatóanyag vízoldható sójának vizes oldata alkalmas. Alkalmazhatunk azonban a hatóanyagból készített szuszpenziókat is, ilyenek a megfelelő olajos, injek­ciós beadásra alkalmas szuszpenziók, melyek előállí­tásához alkalmas lipofil oldószereket vagy vehikulu­­mokat, így növényi olajokat, iránt pl. szezámolajat, vagy szintetikus úton készült zsírsav-észtereket, mint pl etfl-oleátot vagy triglicerideket használunk. Itt em­lítjük az injekciós úton beadható vizes szuszpenziókat is, melyek viszkozitásnövelő anyagokat, így pl. nátri­­um-karboxi-metil-cezzulózt, szorbitot -és/vagy dext­­ránt és adott esetben még valamilyen stabilizálószert ta halmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat inhaládós úton illékony excipiensekkel együtt adhatjuk be, vagy nagyon finom eloszlású port, il le tőle g inhaládós célokra alkalmas oldatot készítünk és ezeket nazális spray-vei, atorrázátorral vagy inszufflátorral juttatjuk be a légutakba. Lehetséges gyógyszeralakként még a krémeket, a lodókat, a pasztákat és a kenőcsöket em­líthetjük meg. A légutak kezelésére szolgáló inhaládós készítmé­nyek például aeroszolok vagy spray-k lehetnek, me­lyeket nazális, bukkális vagy intrapulmonáris úton lehet beadni, illetve a légutakba juttatni. A kiszerelési formára jellemző, hogy a farmakológiailag aktív anyagot finom por formájában, illetve egy oldat vagy szuszpenzió finom cseppjeire képesek eloszlatni. A por alakjában történő szétoszlatásra alkalmas készít­mények a hatóanyagon túlmenően általában tartal­maznak még valamilyen propellenst, aná szobahőmér­sékletnél alacsonyabb fonásponttal rendelkező csepp­folyósított gáz, továbbá kívánt esetben még hordozó­­aryagot, mint pl. folyékony vagy szilárd, nem ionos vagy anionos felületaktív szereket és/vagy szilárd hí­­gítószereket is tartalmazhatnak. Az olyan készítmé­nyek, melyekben a farmakol ógiailag aktív komponens oldat formájában van, ugyancsak tartalmaznak még valamilyen alkalmas propellenst, valamint szükséges esetben egy további oldószert és/vagy valamilyen sta­bilizálószert. A propellens gáz helyett használhatunk nyomás alatt álló levegőt is és ezt kívánt esetben egy megfelelő komprimáló-dekomprimáló szerkezettel hozzuk létre. Az alábbiakban következő a)- f) jelű példák célja nehány jellegzetes gyógyszeralak előállításának bemu­tatása. Ezek azonban semmiképp sem jelentik azem­­líiett gyógyszerek egyetlen lehetséges megjelenítési formáját. a) 250 g hatóanyagot 550 g laktózzal és 292 g bur­gonyáké mény it övei összekeverünk, ezt a keveréket 8 g zselatin alkoholos oldatával megnedvesítjük és egy szitán át granuláljuk. Szárítás után hozzákeverünk 60 g talkumot, 10 g magnézium-sztearátot és 20 g kollo­id szilídum-dioxidot, majd a keverékből 10.000 tab­lettát préselünk, melyek súlya tablettánként 119 mg és azok tablettánként 25 mg hatóanyagot tartalmaz­nak. A tablettákat kívánt esetben osztó rovátkákkal is elláthatjuk, a pontosabb adagolás megkönnyítésére. b) 100 g hatóanyagból 370 glaktózból és 6 g zsela­tin alkoholos oldatából granulátumot készítünk. Ezt szárítás után összekeverjük 10 g kolloid szflídum­­-dioxiddal, 40 g talkummal, 60 g burgonyakeményítő­vel és 5 g magnézium-sztearáttal. A keverékből ezután 10.000 drazsémagot sajtolunk. Ezeket 533,5 g kristá­lyos szacharózból, 20 g sellakból, 75 g gunáarábikum­­ból, 250 g talkumból, 20 g kolloid szilídum-dioxidból és 1,5 g színezékanyagból készült tömény sziruppal vonjuk be, majd megszáritjuk. A kapott drazsék súlya 196.075 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10

Next

/
Thumbnails
Contents