196054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzamid származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 R, és Rj egymástól függetlenül rövidszénláncú al­­kilcsoportot jelent, ahol a kettő össz-szénatomszáma legfeljebb 4—6. A találmány tárgya mindenekelőtt eljárás olyan (I), illetve (la) általános képletű vegyületek és sóik előállítására, mely képletekben Rí és R2 egymástól függetlenül etil- vagy izopro­­pilcsoportot jelent, A találmány tárgya főként eljárás a példákban em­lített új vegyületek előállítására. A találmány szerinti eljárás során aj) egy (II) általános képletű vegyületet - melynél Xj jelentése szabad vagy egy oxocsoportot tartalma­zó funkcionálisan kialakított karboxilcsoport, R3, R4 és R5 jelentése az (I) képletnél megadott - egy (11a) általános képletű vegyülettel - melynél Rj és R2 je­lentése az (I) képletnél megadott — vagy sójával rea­­gáltatunk, vagy a?) egy (II) általános képletű vegyületet — melynél Xi jelentése karbamoilcsoport - vagy egy sóját egy (Ilb) általános képletű vegyülettel - melynél X6 reakcióképes észterezett hidroxilcsoportot jelent, Rj és R2 jelentése az (I) képletnél megadott — reagálta­­tunk,vagy a3) egy (II) általános képletű vegyületet - melynél Xi egy f vagy g képletű csoportot jelent, R3, R4 és Rs jelentése az (1) képletnél megadott — egy (11c) ál­talános képletű aminnal -melynél Rj és R2 jelentése az (I) képletnél megadott — vagy sójával reagáltatunk, vagy a4) olyan (I) általános képletű vegyület előállításá­ra, melynél R, jelentése megegyezik R2 jelentésével, R3, R4 és Rs az (I) képletnél megadott, egy (II) álta­lános képletű vegyületet - melynél Xj egy h általá­nos képletű csoport, ahol Y7 hidrogénatom vagy az Rj-gyel azonos jelentésű, R3, R4 és R5 jelentése az (I) képletnél megadott — vagy sóját X6-R2 általános képletű vegyülettel — melynél X6 reakcióképes észte­rezett hidroxilcsoportot jelent, R2 jelentése pedig az (I) képletnél megadott — vagy redukáló reakciókörül­mények között egy oxo-(l —4 szénatomos alkán)-ve­­gyülettel reagáltatunk, b) egy (III) általános képletű vegyületet, vagy egy ilyen vegyület valamely sóját éterezzük, kívánt eset­ben valamely találmány szerint előállított sót a sza­bad (I) általános képletű vegyületté vagy valamely más sóvá és|vagy valamely, találmány szerint előállí­tott (I) általános képletű vegyületet sójává alakítunk. A bázikus csoportokat tartalmazó kündulási anya­gok például az előzőekben említett savakkal alkotott savaddiciós sóik alakjában is-előfordulhatnak, míg a savas csoportokat, például karboxilcsoportot vagy fe­­nolos hidroxilcsoportot tartalmazó kiindulási anya­gok bázisokkal alkothatnak például alkálifém- alkáli­földfém- ammóniumsókat vagy szubsztituált szerves aminokkal aminsókat. Az előzőekben és az ezután következőkben az aj)­­a4) és b) eljárásváltozatokban ismertetett reakciók során az önmagukban ismert módszerekkel, szokáso­san például megfelelő oldó- vagy hígítószerek, vagy ezek elegye jelenlétében vagy anélkül, az eljárási módtól függően, hűtés közben, szobahőmérsékleten vagy melegítés közben, például körülbelül -20 °C és a reakcióközeg forráspontja közötti hőmérsékleti tar­tományban, szükség esetén zárt edényben, nyomás alatt, inertgáz atmoszférában és/vagy vízmentes körül­mények között dolgozunk. Az előzőekben és az ezután következőkben emlí­tet! (II) és (III) általános képletű kündulási anyagok, melyeket az (I) általános képletű vegyületek előállítá­sánál használunk fel, részben ismertek, vagy az önma­gukban ismert módszerekkel az előzőekben vagy az ezután következőkben leírt eljárásváltozatok szerint állíthatók elő. ai) eljárás A (II) általános képletű vegyületek reakcióképes, funkcionálisan kialakított karboxil-származékai pél­dául a vegyes, továbbá a szimmetrikus anhidridek, ak­tiv ílt észterek és aktivált amidok. Vegyes anhidridekként például a szervetlen savak­kal, vegyes szervetlen savanhidridekkel vagy szervet­len észterekkel alkotott vegyes anhidridek említen­dők. Ilyenek például a szervetlen savakkal, vegyes szervetlen savanhidridekkel vagy szervetlen észterek­kel alkotott vegyes anhidridek említendők. Ilyenek például a karbonsav-halogenidek, például a kloridok, a karbonsav-azidok, a vegyes foszforsav-anlúdridek­­ke\ például egy foszforil-halogeniddel alkotott vegyes anhidridek, vagy a szénsav-félészterekkel alkotott ve­gyes anhidridek, mint például egy szénsav-(rövidszén- Iáucú)-alkil-félészterrcl alkotott vegyes anhidridek. Ide sorolhatók továbbá a szerves savakkal, például a szubsztituálatlan vagy például halogénatommal szubsztituált rövidszénláncú alkán -karbonsavakkal, vagy szerves szulfonsavakkal, például adott esetben például halogénatommal, illetve rövidszénláncú alkil­­csoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkán- illetve benzol-szulfonsavakkal alkotott vegyes anhidridek. A (II) általános képletű vegyületek aktivált észte­reiként például a vinil-észterek vagy az aktivált vinil­­-észterek, példuál az 1-(rövidszénláncú)-alkoxi-vinil­­-észterek vagy a 2-[N-(rövidszánláncú)-alkiI-karba­­moilj-l-hidroxi-szulfonil-fenil-vinil-észterek, az aril­­(tio)-észterek, például a szubsztituálatlan vagy például halogénatommal, nitrocsoporttabvagy fenil-hidrazo­­-csoporttal szubsztituált feniltioészterek, vagy piridi­­ni im-észterek, például az I-(röviszénláncú)-aÍkil-2-pi­­ridinium-észterek, a cián-metil-észterek, a 2-izokarba­­m d-észterek, például az 1,3-di-(rövidszénIáncú)-alkil-1,3-di-(cikloalkil)-2-izokarbamid-észterek, vagy az l-jdi-(fenil)-rövidszénláncú)-alkiI]-2-izokarbamid-ész­­te'ek, vagy a szilil-észterek, például a tri-(rövidszén­­láncú)-alkil-szilil-észterek említendők. Ide sorolandók például az N-hidroxi-észterek is, melyek N hidroxi­­-szukcinimidből, N-hidroxi-ftálimidbő], N-hidroxi-pi­­pcridinből vagy 1,1 ’-(karbonildioxi)-dibenzo-triazol­­bol [1-benzol-tirazol-észterek keletkeznek] képezhe­tők. A (II) általános képletű vegyületek aktivált amidjai például az imidazolidok, melyek például l.l’-karbo­­nil-diimidazolból képezhetők, aktivált amidok továb­bá a 3,5-diszubsztituált pirazolidok, melyek a hidra­­zidés egy 1,3-diketon reakciójával állíthatók elő. _ A találmány szerinti reakciót (N-acilezés) szükség esetén valamely, főként bázikus kondenzálószer jelen­létében végezzük. Bázisokként például az alkálifém­­-hidroxidok, -hidridek, -amidok, alkanolátok, -karbo­nátok, trifenil-metilidek, -di-(rövidszénláncú)-alkil­­-amidok, -amino-alkil-amidok vagy -(rövidszénláncú)­­-szilil-amidok, naftalin-aminok, rövidszénláncú alkil­­-aminők, bázikus heterociklének, ammónium-hidroxi­­dok, valamint karbociklusos aminok jönnek számítás­196.054 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents