196044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szórással vagy kenéssel felhordható hőszigetelő száraz habarcs előállítására és felhordására darabosított és rostosított nád felhasználásával
1 195,044 2 A találmány tárgya eljárás szórással, vagy kenéssel felhordható hőszigetelő száraz habarcs előállítására és felhordására darabosított és rostosított nád felhasználásával, Mint ismeretes, az iparban de különösképpen az eddig eléggé elhanyagolt mezőgazdasági iparban, fokozott igények jelentkeznek főleg energiatakarékossági okokból arra, hogy fém, beton, tégla, pala stb. felületekre jó hőszigetelő képességű bevonatokat készítsenek. Ilyen szempontból a feladat az, hogy a hőszigetelő bevonatot kenéssel vagy gépi szórással úgy vigyék fel, hogy a felvitt anyag a felületen jól kössön, simítható felületkezelhető, festhető legyen. Általános igényként említhető, hogy a hőszigeteléssel szemben támasztott igények szerint a szigetelt felületnek kb. 400 °C hőmérsékletet jól kell tűrnie és a kellő vastagság megválasztásával legyen a kívánt felületi hőmérséklet beállítható. Mint tudott, az ilyen hőszigetelő bevonatok igen nagy energiamegtakarítást eredményeznek. A mezőgazdasági ipar területén ismeretes, hogy például a terményszárítók túlnyomó többsége szigeteleljen, aminek következtében a szárítók fémfelületei a szárításhoz felhasznált hőenergia nagy részt veszteségként sugározzák az atmoszférikus környezetbe. Az említett nagy Elületek hőszigetelésének hiánya elsősorban arra vezethető vissza, hogy a szabadban lévő nagy felületek (fémfelületek) szigetelése bonyolult, a szigetelés ki van téve az időjárás viszontagságainak, ezért élettartama viszonylag kicsi. További problémát okóz, hogy a nagy fémfelületek a fűtés folyamán folytonosan rezonálnak, aminek következtében a nagy költséggel felhordott szigetelések leválnak, megrepedeznek, beáznak, azaz elveszítik hőszigetelő képességüket és az időjárási befolyások, például viharok hatására rövid idő alatt tönkremennek, értéktelenné válnak. Célkitűzésünk, hogr' hőszigetelő bevonatok előállítására és felhordására olyan eljárást dolgozzunk ki, amely egyrészt a fenti problémák jelentős csökkentésére alkalmas, másrészt olyan hőszigetelő bevonat készítését tegye lehetővé, amely tartósan eleget tesz a hőszigetelési és így az energiatakarékossági követelményeknek is. További célkitűzésünk az, hogy a találmány szerinti hőszigetelő réteg alapanyagként a mezőgazdaság területén igen nagy mennyiségben rendelkezésre álló, olcsó alapanyag felhasználásával alakítsuk ki a találmány szerinti hőszigetelő réteget, illetőleg annak felhordására szolgáló eljárásunkat. Növényi eredetű hulladékanyagok alkalmazására számos szabadalom szerinti eljárás vált ismeretessé. A KJE-989/1976. számú magyar szabadalmi bejelentéssé rizshéjnak hőszigetelő réteg céljából való ki iokítására ad javaslatot. Ezen megoldás szerint 70% rizshéj, 8% azbeszt, 15% perlit és 7% vízüveg, valamint néhány ezrelék sűly% kötésgyorsítónak összetételét alkalmazzák. A megoldás szerint a rizshéjat inészliidráttal keverik, pcrlitet adnak hozzá, ezzel lazítják (él a szerkezetet, majd kötésgyorsítót, azbesztet adagolnak, aminek ere dm gyeképpen olyan száras Keveréket nyernek, amit szórógéppel visznek (fel. Szórás közben vízüveget kevernek a száraz keverékhez, ami lángmaries és hőálló kötőanyagot képez. Ezen szabadalom szerinti eljárás hátránya az, hogy a rizsiig ipari mértékű gyártáshoz nem áll kellő mértében rendelkezésre. Egy további hátrány abban van, hogy a rizstermelés egyenetlen, azaz hullámzó mennyiségű és minőségű termést eredményez, ami a rizshéjnak a javaslat szerinti ipari alkalmazását gátolja. A 176.725. számú magyar szabadalom szerinti megoldás szigetelt távvezeték-rendszerek részére szigetelőanyagként azb(»zt, periit, vízüveg szigetelőréteg alkalmazását javasolja rizshéjrostból és arbocol műgyanta kötőanyagból. A szigetelőanyag rétegek közé a javaslat szerint fém vagy műanyagfóliát helyeznek. Ebből a szabadalomból ugyancsak megismerhető, hogy rizshéjat, mint mezőgazdasági hulladékanyagot szigetelőréteg előállítására már alkalmaztak. Az említett 176.725. számú magyar szabadalom szerinti rizshéj alapanyagú szigetelőanyag ipari előállításának hátrányai egyrészt azonosak a KE-989. számú magyar szabadalom ismertetése kapcsán elmondott hátrányokkal. Egy további hátrány abban van, hogy az arbocol műanyag kötőanyag kötési ideje hosszú és ez gátolja a nagyüzemi gyártást. Egy további hátrány abban van, hogy a kötéskor formaldehid is keletkezhet, amely kellemetlen szagú és mérgező. A 179.659. számú magyar szabadalom hő- és hangszigetelő szendvicsszerkezetet ismertet burkolóanyag cédára, amelynek alapanyaga mezőgazdasági hulladék, pl. rizsszalma. A javasolt megoldás főleg padlóburkolatok céljára szolgál, mely egymás mellé helyezett táblák sorozatából van összeállítva. Ezen szabadalom szerinti megoldás nem ad ki tanítást arra nézve, hogy a mezőgazdasági éghető hulladékanyagból miként lehetséges hőálló, kb. 400 °C hőmérsékletet tartósan elviselő és a tűzrendészet! besorolás szerint ,.nehezen éghető”hőszigetelő réteget kialakítani. A brit 2073167. sz, szabadalmi irat lemezvagy csőidomok gyártására ad javaslatot. Szálasanyagként len vagy kukoricaszár alkalmazását javasolja. EzeK az anyagok a tűzvédelmi igényeket nem elégítik ki, ezen felül a javasolt technológia nem alkalmas a szigetelőrétegnek szórással való felhordására . Az NSZK 2737058. sz. szabadalmi irat cementkötésű mátrixanyagot javasol ft szárazanyagból formázott testek készítésére, melynek során gőzölést alkalmaznak. Ez a javaslat nem alkalmas szigetelő réteg kialakítására homogén anyag szórásával. A magyar 178 595. sz. szabadalmi irat kétrétegű (egy tűzálló és egy hőszigetelő) anyag alkalmazását javasolja. Nincs szó homogén struktúrájú kiszórással felvihető szigetelőréteg készítésére alkalmas anyagról. A magyar 159.762. sz. szabadalmi irat szerint cellulóz anyagnak szálasanyaggal való keverését, majd tömörítését javasolja formatestek készítésére. A javasolt anyag nem alkalmas homogén struktúrájú szigetelő felület felhordással történő kialakítására. Az NSZK 2461718. sz. szabadalmi irat poliamid, poliészter, polipropilén, viszkóza vagy szénszál alkalmazását javasolja. A cél itt ugyancsak formatestek előállítása, ezen célra alkalmas kötőanyag Elhasználásával. Ez a javaslat sem alkalmas szigetelőrétegnek a kialakítására homogén struktúrájú anyagnak kiszórással való felhordására. Ismeretes, hogy a learatott nádnak kb.30-35%-át mint hulladéKanyagot nyerték ki, amelynek ésszerű hasznosítása nem volt megoldva. 5 10 15 20 25 30 3:5 40 45 50 55 60 2
