196034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfatid-koncentrátumok előállítására

1 196.034 2 A találmány tárgya eljárás foszfatid-koncentrátu­­mok előállítására a szójaolaj és a napraforgóolaj tisz­títása során képződött vizes fázisból. A foszfatidok Nulógiailag igen értékes foszfor­­vegyületek, amelyek részint biológiai hatásuk, ré­szint emulgeáló hatásuk miatt számos területen nyer­nek alkalmazást. Kémiailag a foszfatidok csoportja kulin-, kólám in-, acetal-, szerin-, inozil- és szfingo­­-foszlatidokra limit haló, jellegzetes képviselőjük, a leeitin például kulin.bázisú toszí'olipoid; amely főleg tojássárgában, növényi olajos magvakban, valamint agyszövetben lordul elő. Az olajfinomítás során nyert foszfalid-elcgy összetétele a nyersanyagtól függ, a szójafoszlatid példáid hozzávetőlegesen az alábbi összetétellel jellemezhető: 35 t% leeitin, 15 t'í kefalin, 30 1,1 foszfoinozit, 20 t% egy éb fos/.fatid. (Tekintette! arra, hogy az egyes komponenseket csak később különítették d egymástól, gyakran az egész foszfatid-elegyct „lecitin"-nek mondják.) A leeitin, illetve a leeitin tartalmú foszfatídele­­gyek (konccnlrátumok) különböző élettani Itatásait a mezőgazdaságban már régen hasznosítják. így bebi­zonyosodott, hogy a borjúnevelés során a leeitin adagolása a zsiradékok felszívódását és hasznosítását fokozza (Seilen — öle — Fette Wachse 102 5/1976). Kurelccz V., Peréül J„ Farkas B. és Barvza D. (Ba­romfiipar, 1966, 231—236)arról számoltak Ire, hogy a foszfatidok adagolása a tojótápho/a tojáshozamot lényegesen javítja. A foszfatidoknak értékes gyógyhatásúi is vannak; az idegrendszerre és az anyagcserére gyakorolt kedve­ző hatása miatt a leeitin roboriil ószerek Itat óanyaga­ként kerül kiszerelésre: a 2.931.818, sz. USA-beii szabadalmi leírás a leciüu vasodépresszor Itatósát em­líti. A leeitint azonban emulgeáló hatása miatt a koz­metikai ipar, az élelmiszeripar is szívesen hasz­nálja fel nagy előnye, hogy természetes emulgeátor. A Iccitint (az egyszerűség kedvéért az alábbiakban a foszfatid-clcgyet így nevezzük) először tojássárgá­­ból izolálták, de ma már világszerte majdnem egyedüli forrása a szójabab. A leeitin előállítása során az ext­rahált szójaolajhoz vizet adnak, az olajban lévő nyál­­kaanyagok, a foszfatidok, proteinek,színező anyagok stb. a vizes fázisban gyűlnek össze, Ulepítés után ez a zagy elválasztható a tisztított olajtól. A zagyot kímélő körülmények között szárítják, majd hűük (W. van Nicuvvcnliuyz.cn : Lecithin Produktion and Properties; J.Am Oil Chemists’ Soc., 53,4 26 /1976/). Igényesebb terméknek szánt leeitin csak különleges finomítás vagy frakcionálási lépésekkel nyerhető (P.M. Scocca: Utilization of Lecithin; J. Am Oii Chemists- 53 428 /1976,0. A fentiek szerint előállított, de nem finomított termek mezőgazdasági célokra minden további nélkül alkalmazható, humán vonatkozásban azonban kevés­be, tekintettel arra, hogy íze rendszerint kesernyés, szaga kellemetlen, színe sötét. A termek nagy mennyi­ség ü triglicerideket is tartalmaz, ami például entul­­gmíJószerkénti alkalmazást majdnem lehetetlenné te­szt, hiszen a tiigliceridek csókkenük az emulgeáló képességet. A termék nem homogén, hosszabb állás során szétválik, és a kivált olaj gyorsan avasodik. Mindezeken felül tartalmazhat a termék héj- és dara­­szemcséket, fehérjét, amelyek szintén növelik a gyors romlás lehetőségét, A fenti hátrányok miatt a foszfatidok humán célú felhasználása eredeti formájában korlátozott. Csak olyan helyen használhatók fel, ahol csak kis mennyi­ség szükséges, így az említett tulajdonságok nem zavarnak. Nem használhatók viszont igen jó ízű és szagú élelmiszerkülönlegességek (csokoládé) esetében, ahol biológiai és emulgeáló hatása miatt nagyobb mennyiség szükséges. Az élelmiszeripar szántára az eredeti ízzel, szaggal, triglicerid-tartalommal rendel­kező sűrítmény ritkán alkalmazható, A fenti okokból számos eljárás született a foszfati­dok finomítására, így az acetonos eljárás, amelynek során az acetoitbuii nem oldódó foszfatidokat aceton­­nal kicsapják, míg a trigliceridek oldatban maradnak, savas vagy lúgos bidrolizis, enzimes lebontás, liidro­­génperoxidos halványítás. Az említett módszerek közös hátránya, hogy a proltlémát tökéletesen nem oldják meg. A 2.718.797. NSZK szabadalmi leírás szerint olaj­tartalmú nyers leeiünt 50 °C körüli hőmérsékle­ten 1 3 szénatomos al kari óllal, amely 85-96 tf%-os, extrahálnak, majd az extrahált kivonatot alumjhium­­-oxiddal kezelik. A termék győgyászaü felhasználásra alkalmas. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése és olyan eljárás kidolgozása volt, amellyel humán alkalmazásra (étkezési célra) alkalmas foszfatid-kon­­ccnirátuni állíthatóéin egyszerű technológiával. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a vi­zes etilalkohol a foszlaüdokra nézve szelektív oldó­szer. A víz/ctanol arányának megváltoztatásával az elegy oldóképcsscgc a foszfatidok, a szín-, szag- és ízanyagok és a trigliceridek vonatkozásában igen széles határokon beiül váltodk. Kevesebb etanolt tartalmazó ddószer-elegy esetén trigliceridek nem oldódnak ki a kiindulási nyers foszfatid elegybői, és kevés színanyag kíséretében csak bizonyos foszfatid komponensekre korlátozódik a kioldás. Az etanol hozzáadásának további hatása, hogy hígítja az elc­­gyet, így a szilárd szennyeződések ki ülepedését, vagy leszűrését teszi lehetővé, másrészt elpárolog­­tatása során eltávolítja a kellemeüen szagű és ízű illóanyagokat. A üszta foszfnüdok kinyerésére irányuló kíséde­­tcink során azt tapasztaltuk, hogy ha a nyers fosz­­faüd elegyet (a következőkben az egyszerűség ked­véért: a nyers Jedtint) vizes etanollal elkeverjük, entulgeáljuk, majd az emulziót pihentetjük, az emulzió három fázisra ülepszik szét; az alsó fázis főleg a szennyezőket tartalmazza. A.középső és a fel­ső fázis egy-egy több komponensű rendszert alkot: a felső fázis etanolt, vizet és foszfatidokat, a középső fázis (olajos fázis) etanolt, vizet, olajat és az alko­holban nem oldható foszfatid frakdókat tartalmaz­za A találmány tárgya tehát eljárás foszfatid koncent­­rátumok előállítására szójaolaj és napraforgóolaj feldolgozása során képződő vizes üledékből, amely­re jellemző, hogy a foszfalid-tartalmú kiindulási anyagot - tömegére számítva - 1-5 tömegrész, 65-80 tf%-os, vizes etanollal 10-90 °Caan, elő­nyösen nyers napraforgó ledtinből 30 °C-on,ill. nyers szója ledtinből 80 °C-on extraháljuk, a kapott emulziót vagy ismert módon víz- és oldószcrmentesít-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1

Next

/
Thumbnails
Contents