196033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borjak nevelésére és ehhez való tápszer előállítására
1 2 A találmány tárgya eljárás tejalapú boijűnevelö tápszer előállítására, édessavó, szójatermékek, zsírok, valamint egyéb, a tápszerekben használatos adalékok szükség szerinti hozzáadásával, valamint borjak nevelésére tejalapú tápszer alkalmazásával. A borjak szoptatási korban tejpótló tápszerrel való nevelésének számos nehézsége ismert. Ezek a nehézségek az emésztő apparátus kezdetleges voltára - az előgyomrok fejletlenségére és az emésztőenzimek termelésének és aktivitásának csekély mértékére - vezethetők vissza. Ha a tej hűtött tárolására nincs lehetőség és a friss tej itatása sem oldható meg, akkor a tejet - pl. ecetsavval, sósavval — savanyítani kell (Szarvasmarha-tenyésztők kézikönyve, 1979, p.450.). A megakasztott tejet nem kell tőgymeleg állapotban itatni. Igen nagy hátránya zonban, hogy a tej savanyítását itatás előtt az üzemben kell elvétezni. Ennek nehézségei miatt a módszer a gyakorlatban nem tudott elterjedni. A savval kezelt tej itatása kedvező eredménnyel járt (Stolpmann; Kraftfutter, 1978,, No. 9„ Vol. 61., p. 452-458., Oaenicke et al.: Der Tierzüchter, 1980., 5 p. 202-204., Czakó és tsa: Állattenyésztés, Bp., 1966., Tom. 15., No. 3., p.223-229.) Savas kémhatásé tej itatásakor a sav a fehérjéket és a szénhidrátokat mintegy előemészti. Az emésztőenzimek ílymódon még kisebb teljesítmény és aktivitás esetén is nagyobb hidrolitikus hatást fejtenek ki, az oltógyompr-tartalom kémhatása ekkor közelíti meg az oltógyomor fehérjebontási optimumát. Ezáltal nem fordulhat elő, hogy alvadatlan, közel semleges kémhatásü tej kerüljön a vékonybélbe és csökken a káros bomlási folyamatok lehetősége is. A gyártás során savval kezelt tápszert általában készlettartályból ad libitum itatásra javasolják, mert így a munkaigényesscg a fele a hagyományos, melegen itatott tápszeres nevelésnek. Iiymódon azonban a tápszerfogyasztás jelentősen — akár a kétszeresére is — megnő. Ennek megakadályozására alkalmazott módszerek egyike a sovány tejpornak olcsóbb anyagokkal *- pL szójával, savóporral, halliszttel - való helyettesítése. Ez azonban ezeknek az anyagoknak a költséges feldolgozását igényli drága berendezésekkel. A szóját hjdrolizálni és a fehérjetartalmát izolálni, az igen alacsony szárazanyag-tartalmú édessavót szárítani kell. Alkalmazható végül az itatóberendezés automatikus, számítógépes vezérlése. Nagyobb szarvasmarha telepen a felsorolt technológiákból több párhuzamos vonalra is szükség lehet; a módszer elterjedését a költségigények akadályozzák. A bonyolult és pontos munkát igénylő itatás után a teljes berendezés alapos tisztítást és mosást igényel, amit a napi többszöri itatás után minden egyes alkalommal el kell végezni A fölözött tejjel való nevelés még bonyolultabb munkát igényel, mert még több műveletet kell végezni: a tej fólözését, az árútejszín külön kezelését, a fölözött tej melegítését, pasztőrözését, a szírkeverék emulgeálását a fölözött tejben. Az itatást pontosan az előírt 36-38 °C hőmérsékleten kell végezni; végül mosogatni kell. Az előírt 36—38 °C itatási hőmérséklet szigorúan pontos betartását az teszi szükségessé, hogy a hőmérséklet csökkenésével a kémiai reakció sebessége rohamosan - pl. 10 °C hőmérsékletcsökkenés esetén a felére - csökken. Emiatt alacsonyabb - pl. 40 °C helyett 20 °C — hőmérsékletű tápszer itatása esetén a borjú emésztőrendszerében, elsősorban az oltógyomorban az alvadási idő a többszörösöre növekszik, á tápszeremésztés nem fiziológiás, alvadatlan tápszer kerül a további bélszakaszokba. Itt káros erjedési folyamatok játszódnak le és mérgező anyagok képződnek. Az elszaporodó kálitörzsek toxinjai az állatok elhullását okozzák. Ez a káros folyamat már 1—2 °C hőmérsékletcsökkenés esetén is fellép. A fiatal háziállatok tejpótló tápszereinek több változata ismert. Ilyen az egyszerű vagy összetett gyomrú állatok elválasztás előtti etetésére szolgáló tejpótió készítmény (WO 84/01491-PCT) amelyet tejből, iU. tejgazdaság melléktermékből nyernek ld. Ennek lényege, hogy részleges laktózmentesítés után egy minimális laktóz mennyiséget, valamint glukózt és galaktózt tartalmaz. Ismert a szójabab nedves savas kezelésével „szójatej” előállítása (US 4.389425.), amellyel a tejhez hasonlító, de nem tej alapú tejhelyettesítő folyadék nyerhető. Ismert továbbá savó alapanyagú tejutánzat, amely nagyobbrészt édessavót és kisebb menynyiségben sovány tejet tartalmaz, vagyis ez sem tejalapú tápszer (US 4.446.164.). Az előbbieknél haladottabb tejpótló a szopós állatok, különösen borjak számára kazein-tartalmú tejtermékből (AT 361.768), amely legfeljebb 15 tömeg% Iramú és 70 tömeg% víz, valamint legalább 17 tömeg% fehérje és 9 tömeg% záradék tartalmú; tizednorrnál oldatának pH értéke 4,5—3,9; kalciumtartalma foszfortartalmának 1,2—2-szerese és konzerváló hatású szerves savat tartalmaz. A készítmény előállítása során a kazein koagulációját savas ppj érték alkalmazásával akadályozzák meg. Az ismert eljárások esetében a tápszereket csak köz veden ül itatás előtt szabad vízzel keverni és a folyadékot még hűtve sem szabad az egyik itatástól a máákig tárolni. Ha a tej hűtve tárolása nem megoldható, itatás előtt pasztőrözni kell erre alkalmas felszerelésekkel. Ezek hiányában a tejet forralni kell, ami bonyolultsága mellett a biológiai értékét is csökkenti. A tejpótló tápszereket homogenizálni kell 50— -55 °C hőmérsékleten, hatékony keveréssel, erre alkalmas speciális gépekkel, mert ha a zsírtartalom nem képez tökéletes emulziót, akkor emésztőszervi bántalmakat, hasmenést okoz. A tápszeres oldatot 36— —38 °C hőmérsékleten kell itatni. A találmány célja olyan tejalapú savanyított borjúnevelő tápszer előállítása, amelyet az üzemben a felhasználáshoz Csupán hígítani kell, semmiféle berendezést nem igényel, a belőle készült ivóié tárolható és hidegen itatható. A boijunevelésre vonatkozó vizsgálataink során több ismert módszert próbáltunk ki eredménytelenül. így a hagyományos tejpótló borjútápszer napi egyszeri, melegen való itatása, habár munkaszervezés és költséggény szempontjából kielégítő volt, a várt testtömeg gyarapodást nem eredményezte. Ezután próbálkoztunk a hagyományos tápszer hideg itatásával de ez csak akkor nem volt az állatokra káros, ha az állatok ad libitum kapták és egyszerre csak kisebb mennyiséget vettek fel. Ekkor ugyanis a kisebb adagok a gyomorban hamar felmelegedtek és koagulálódtak. Ez a módszer munkaszervezés és költségigény szempontjából nem volt kielégítő. Végül eredményes kísérleteket végeztünk hideg sa-196,033 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
