195970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás digitális lanata glikozidjainak elválasztására és meghatározására
8 195970 9 2. táblázat Glikozidok elválasztása revarzfázisú oszlopokon Oszlop Eluens Retenciós idő (percben) Méta-Eta-Aceto-Víz dezlanatodigacetillanadigitnol nol nitril acetilzid C oxin digoxin tozid-oxin lanatoc/e A ozid C-55 45 7.7 12.0 13.3 21.6 58 42 6.1 8.2 9.5 14.4/18.2 60 40 5.2 6.7 7.7 11.2/13.9 80 20 2.8 2.8 2.8 2.8 4.0 4.6-O 5 37 58 3.2 4.0 4.8 8.4/10.8 23.7 33.0 0 5 37 58 2.7 3.2 3.8 5.8/7.0 0 33.3 66.7 5.2 6.2 13.2/17.2 X 40 60 2.3 2.6 2.8 5.2/6.3 10.1 •r* X 10 45 45 2.3 2.6 2.8 3.5/3.9 5.6 7.8 Labor MIM5 37 63 3.8 6.0 7.4 16.1 Körülmények: Oszlopok : RP-Cis;*0.um töltet; ID: 4,5 nim; hossz.: 25 cm; detektálás : 230 nm; folyási sebesség :1 cmVperc. A táblázatból látható, hogy a vizsgált glikozidok retenciós ideje nagymértékben változik az oldószer polaritásának viszonylag kismértékű változtatásával. Ezt szemlélteti a 3, ábra, melyen a LiChrosorb oszlopon különböző összetételű acetonitril-viz elegyben végzett kromatográfiás futtatás eredményeit mutatjuk be. Az ábrából kitűnik, hogy a log k1* értéke az acetonitril koncentráció függvényében - mint az várható volt - meglehetősen meredeken lineárisan változik. Az egyes glikozidokra jellemző retenciós idő reprodukálhatóságának az szab határt, hogy milyen pontossággal készíthető az elúciós elegy. Ez természetesen összefügg a retenciós időknek az eluens polaritásától függő rendkívüli érzékenységével. A 2. táblázatból az is megállapítható, hogy amennyiben célunk a lanatozid C .család glikozidjainak tökéletes szétválasztása (például homogén termék izolálása), célszerű viszonylag poláros rendszert választani. Ebben az esetben a lanatozid A család tagjai vagy egyáltalán nem, vagy rendkívül nagy retenciós idővel eluálódnak. Az eluens polaritásának csökkentésével (például alkoholok jelenlétében) a lanatozid A és annak szekunder glikozidja, a digitoxin lényegesen rövidebb idő alatt eluálható, így lehetőség van kvantitatív meghatározásukra. Ebből nyilvánvalóan következik, * tK - to, tk, = -------------------- ahol ta: a lanatozid C to retenciós ideje, to: NaNOa retenciós ideje (holt idő) hogy az oszlopról nem, vagy nehezen eluálódó anyagok metanollal, vagy ennél apolérosabb oldószerrel való elűcióval távolíthatók el.. Két különböző típusú RP-Cjb oszlop (LiChrosorb és Dimesil) feloldóképesBégét (Rs) a digoxin és az oc-acetil-digoxin csúcsok alapján összehasonlítottuk azonos eluens rendszert használva (2. táblázat). Azt tapasztaltuk, hogy a Dimesil oszlop feloldóképessógs jobb (Rs = 5,9), mint a LiChrosorb oszlopé (Rs = 4,6). Ha a 2. táblázatban feltüntetett lanatozid C-re és digoxin-ra jellemző retenciÓB idők közötti különbségeket vizsgáljuk a különböző polaritású eluens rendszerekben, azt tapasztaljuk, hogy az csupán kismértékben vagy egyáltalán nem változik az eluens polaritásának változásával. Ebből arra következtethetünk, hogy a lanatozid C dezacetilezéséből eredő polaritásnövekedés hasonló mértékű a glükóz lehasadásakor bekövetkező polaritáscsök kenéssel. A találmány szerinti eljárási az alábbi példák szemléltetik anélkül, hogy oltalmi igényünket a példákra korlátoznánk. 35 40 45 50 55 60 65 6