195963. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként benzodiszultám-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

7 195963 8 piridin, a 2-metil-5-etil-piridin és 4-dimetil­­-amino-piridin. A találmány szerinti eljárásban a reak­ció hőmérsékletét széles tartományban vál­toztathatjuk. A reagáltatást általában -80 °C és +100 °C, előnyösen -40 aC és +50 °C kö­zötti hőmérsékleten végezzük. A találmány szerint a reagáltatást általában légköri nyo­máson játszatjuk le. A találmány szerinti eljárásban 1 mól (III) általános képletű oxi-guanidin-szárma­­zékra számítva általában 1,0 - 1,5 mól, elő­nyösen 1,0 - 1,2 mól (II) képletű benzol-1,2- -diszulfonsav-dikloridot alkalmazunk. A reak­ciókomponenseket általában szobahőmérsékle­ten vagy külBŐ hűtés mellett elegyítjük, és a reakcióelegyet a reagáltatás befejezéséig ke­verjük. , Az új (I) általános képletű vegyületek feldolgozása és elkülönítése szokásos eljárá­sokkal végezhető. A reakcióelegyet például adott esetben vízzel gyakorlatilag nem ele­gyedő oldószerrel, például metilén-kloriddal való hígítás után, hígított hidrogén-kloriddal és vízzel mossuk, szárítjuk, szűrjük, majd bepároljuk. A visszamaradó (1) általános kép­letű anyagot megfelelő szerves oldószerrel, például etanollal eldörzsölve kristályosítjuk, majd szívatással szűrve elkülönítjük. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok a növények növekedését befo­lyásolják, így lombtalanító- és szárítószer­ként, dudvapusztítószerként, csirázÓBgátló- Bzerként, különösképpen gyomírtószerként alkalmazhatók. A ..gyom” kifejezést a legszé­lesebb értelemben értjük, minden olyan nö­vényt értünk alatta, amely olyan helyen nő, ahol jelenléte nem kívánatos. A találmány szerinti készítmények az alkalmazott ható­anyag mennyiségétől függően teljes pusz­tulást váltanak ki, vagy szelektív herbi­­cidként hatnak. A találmány szerinti készítményeket pél­dául a következő növényekre alkalmazhatjuk: Kétszikű gyomnövények: Sinapis, Lepidi­­um, Galium, Stellaria, Matricaria, Anthemis, Galinsoga, Chenopodiuro, Urtica, Senecio, Amaranthus, Portulaca, Xanthium, Convolvu­lus, Ipomoea, Polygonum, Sesbania, Ambrosia, Cirsium, Carduus, Sonchus, Solanum, Rorippa, Rotala, Lindernia, Lamium, Veronica, Abutilon, Emex, Datura, Viola, Galeopsis, Papaver, Cen­­taurea fajok. Kétszikű haszonnövények: Gossypium, Glycine, Beta, Daucus, Phaseolus, Pisum, So­lanum, Linum, Ipomoea, Vicia Micotiana, Lyco­­persicon, Arachis, Brassica, Lactuca, Cucu­mis, Cuburbita fajok. Egyszikű gyomnövények: Echinochloa, Setaria, Panicum, Digitaria, Phleum, Poa, Fes­­tuca, Eleusine, Brachiaria, Lolium, Bromus, Avena, Cyperus, Sorghum, Agropyron, Cyno­­don, Monocharia, Fimbristylis, Sagittaria, Ele­­ocharis, Scirpus, Paspaulum, Ischaemum, Spenoclea, Dactyloctenium, Agrostis, Alopecu­­rus, Apera fajok. Egyszikű haszonnövények: Oryza, Zea, Triticum, Hordeum, Avena, Secale, Sorghum, Panicum, Saccharum, Ananas, Asparagus, Alli­um fajok. A találmány szerinti készítmények azon­ban nem csak az előzőekben megnevezett fa­jok esetén használhatóak, más növényekre hasonlóképpen alkalmazhatók. A találmány Bzerinti készítmények a ha­tóanyagkoncentrációtól függően alkalmasak a gyomok teljes kipusztítására - például ipari vagy vasúti területeken és fák nélküli uta­kon és tereken -, tartós kultúrákban való gyomirtásra - például erdő-, díszfa- és cser­je-, gyümölcs-, szőlő-, citrus-, dió-, banán-, kávé-, tea-, gumifa-, olajpálma-, kakaó-, bo­gyósgyümölcs és komlóültetvényekben -, va­lamint egynyári kultúrákban való gyomirtás­ra is. A találmány szerinti készítmények egy­es kétszikű tenyésztett növények mellett elő­forduló egy- és kétszikű gyomnövények pusztítására megelőző kezelésként vagy a növények kinövése után végzett kezelésre is alkalmasak. A csírázó, kinövőben lévő vagy már megtelepedett gyomok tartós növénykul­túrákban való pusztítása és növénykultúra nélküli területeken a vegetáció teljes pusztí­tása is lehetséges a találmány szerinti ké­szítményekkel. A hatóanyagokat szokásos formálási el­járásokkal alakithaljuk oldatokká, emulziók­ká, si'uszpenziókká, porokká, habokká, pasz­tákká, granulumokká, aeroszolos készítmé­nyekké, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyag készítményekké, polimer anyagokba és burkolómasszákba finomkap­­szulázott vetőmagokká, valamint éghető ké­szítményekké, többek között füstpatronokká, -dobozokká, -spirálokká, valamint ULV hi­deg- és melegködkészítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagot hordo­zóanyaggal, folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyóssá tett gázzal és/vagy szi­lárd hordozóanyaggal, adott esetben felület­aktív szerrel és emulgeálószerrel és/vagy diszpergálószerrel és/vagy habosítószerrel elegyítjük. Amennyiben hordozóanyagként vi­zet alkalmazunk, Begédoldószerként használ­hatunk szerves oldószert is. Folyékony oldó­szerként számításba jöhetnek az aromás ol­dószerek, például a xilol, toluol vagy alkil­­-naftalin, a klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, például a klór-benzol, a klór-etilén- vagy metilén-klorid, az alifás szénhidrogének, például a ciklohexán vagy a paraffinok, például a kőolaj-frakciók, alkoho­lok, például butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei, ketonok, például az aceton, metil-etil-keton, metil-irobulil-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldósze­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents