195949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új nitro-diaril-szulfoxid származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
O 195949 6 letek lehetnek például a tionilklorid, foszfortrikloríd, foszgén, foszforpentaklorid foszforoxiklorid és klór együttesen. Szerves halogénezőszerként például valamilyen szerves savhalogenidet, mint amilyen az oxalilklorid, használhatunk. Az (V) általános képletű arilszulfinil-halogenidek új vegyületek és lényegesen stabilabbak, mint az egyéb, eltérően szubsztituált ismert arilszulfinil-halogenidek. Az (V) és a (VI) általános képletű vegyületek reakciójánál Lewis sav típusú halogenid katalizátorként bármely, a Friedel-Grafts típusú acilezésnél szokásos katalizátort, Így például előnyösen alumínium-trikloridot, alkalmazhatunk. A reakciónál úgy is eljárhatunk, hogy az (V) általános képletű vegyületeket elkülönítés nélkül, csupán a halogénezőszer eltávolítását követően reagáltatjuk a (VI) általános képletű vegyületekkel. A reakciót célszerűen úgy hajthatjuk végre, hogy 1 mól (V) általános képletű arilszulfinil-halogenidre 1,1-1,8 mól Lewis sav típusú fémhalogenid katalizátort alkalmazunk. A reakciót 20-80 °C, előnyösen 25-42 °C közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. A találmány szerinti eljárással igen tiszta állapotban (minimálisan 98%-os tisztaságban) állítjuk elő igen jó, a megfelelő aril-szulfínsavra számítva 90-96%-os, a megfelelő aril-szulfonil-halogenidre számítva kb. 85%-os kitermeléssel az (I) általános képletű nitrodiaril-szulfoxidokat. A találmány szerinti eljárás egyes műveletei egyszerűen, ipari méretekben is megvalósíthatók. A reakcióelegyek feldogozását ismert módokon, például extrahálással, szűréssel, bepárlással, vizes kicsapással, oldószer, illetve a reagens felesleg eltávolításával, dekantálással stb., végezhetjük el. A találmány szerinti eljárással kapott (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben további tisztítási műveletnek, például étkristályosításnak vethetjük alá. Az átkristályosításra alkalmas oldószerek körét a kristályosítandó anyag oldhatósági és kristályosodási tulajdonságai szabják meg. Az (I) általános képletű hatóanyagot a gyógyászatban szokásos, parenterélis vagy enterális adagolásra alkalmas, nem toxikus, iners, az ilyen készítményekben használatos szilárd vagy folyékony hordozóanyagokkal és/vagy segédanyagokkal összekeverve gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. Hordozóanyagként például vizet, zselatint, laktózt, tejcukrot, keményítőt, pektint, magnéziumsztearátot, sztearinsavat, talkumot, növényi olajokat, mint amilyen a földimogyoró olaj, olíva olaj, stb. alkalmazhatunk. A hatóanyagot a szokásos gyógyászati készítmények formájában, például szilárd (gömbölyített vagy szögletes tabletta, drazsé, kapszula, mint amilyen a kemény zselatin kapszula, pirula, kúp, stb.) vagy folyékony (például olajos vagy vizes oldat, szuszpenzió, emulzió, szirup, lágy zselatin kapszula, injektálható olajos vagy vizes oldat vagy szuszpenzió stb.) alakban készíthetjük ki. A szilárd vívóanyag mennyisége széles határok között változhat, előnyösen körülbelül 25 mg és 1 g közötti érték. A készítmények adott esetben szokásos gyógyászati segédanyagokat, például tartósítószereket, stabilizálószereket, nedvesítőszereket, emulgálószereket, az ozmózis nycmás beállítására szolgáló sókat, puff ereket, ízesítőszereket, illatanyagokat stb. is tartalmazhatnak. A készítmények továbbá adott esetben más gyógyászatilag értékes isméi t vegyületeket is tartalmazhatnak anélkül, hogy szinergetikus hatás lépne fel. A készítményt előnyösen olyan dózisegységekben készítjük el, amely megfelel a kívánt beadási módnak. A gyógyászati készítményeket a szokásos módszerekkel készíthetjük el, melyek magukban foglalják például az alkotórészeknek a megfelelő készítményekké alakításához szükséges szitálását, keverését, granulálását és préselését vagy feloldását. A készítményeket további szokásos gyógyszeripari műveleteknek vethetjük alá (például sterilezés). Peszticidként való felhasználáshoz az (I) általános képletű hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, oldható porokká, szuszpenziókká, porkészitményekké, aeroszol-készítményekké, szuszpenziós és emulziós koncentrátumokká, vetőmagkezelésre alkalmas porokká alakíthatjuk. Természtes és szintetikus anyagokat impregnálhatunk velük, polimer anyagok és vetőmagvak burkolására alkalmas anyagok segítségével mikrokapszulákat készíthetünk beiéiül , készíthetünk a hatóanyagokból továbbá éghető töltettel ellátott készítményeket, így füstpatronokat, - dobozokat és -spirálokat, va'amint az ULV eljárással alkalmazható, melegen vagy hidegen elködösithetö készítményeket. Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó peszticid készítményeket önmagában ismert módon állíthatjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, amikoris adott esetben felületaktív anyagokat, azaz emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegyhez. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk fel, segédoldószer gyanánt szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzol, klóretilén vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, továbbá alkoholok, így butanol vagy glikol valamint azok éterei és észterei, ketonok, például aceton, metiletilketon, metilizobutilketon vagy ciklohexanon, erősen polá5 10 15 20 25 30 35 40 4 5 50 55 50 65 4
