195908. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített benzoil-karbamid-származékokat tartalmazó inszekticid készítmények és eljárás helyettesített benzoil-karbamid-származékok előállítására

195908 7 T3 A helyettesített fenol, helyettesített klór-nitro-benzol és helyettesített ami no-fe­nol vagy kereskedelmi forgalomban lévő ve­­gyület, vagy önmagában ismert módon előál­lítható. Az V. reakcióvázlatban ismertetett eljá­rás kiindulási anyagaként használt 2-klór-3- -metil-5-nitro-piridint Hawkins és munkatár­sai [J. Org. Chem. 14, 328 (1949)] eljárásával állítottuk elő. A 2,3-diklór-5-nitro-piridint a VII. re­akcióvázlat szerinti eljárással állítjuk elő. Egy másik köztitermékeket, a 3,5-dime­­til-4-amino-fenolt a VIII. reakcióvázlat sze­rint állíthatjuk elő. A 4-(4-klór-fenil-szulfonil)-fenolt a 4,4’-diklór-difenil-szulfon egyik klóratomjá­­nak szelektív hidrolízisével állítottuk elő, Johnson és munkatársai [J. Polym. Ser. (A-l) 5, 2415 (1967)] eljárása szerint, a IX. reak­cióvázlatban ismertetett módon. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüietek inszekticid szerek hatóanyaga­ként hasznosíthatók. A hatóanyagként (1) ál­talános képletül vegyűleteket tartalmazó ké­szítmények a hatóanyag mellett rendszerint cseppfolyós vagy szilárd hordozó- vagy hi­­gitóanyagot tartalmaznak. Cseppfolyós hordozó- vagy higitóanyag­­ként célszerűen vizet, kőolajpárlatokat vagy egyéb cseppfolyós hordozóanyagokat haszná­lunk, felületaktív szer nélkül. A cseppfolyós koncentrátumokat úgy állítjuk elő, hogy va­lamely (1) általános képletü hatóanyagot nem-toxikus oldószerben - például acetonban, xilolban, vagy nitro-benzolban - oldunk, és az oldatot megfelelő felületaktív emulgeáló­­szer vagy diszpergálószer segítségével víz­ben diszpergáljuk. A diszpergáló- és emulgeálószerek meg­választása és mennyisége a készítmény ter­mészetétől és a szer adott hatóanyaggal szembeni diszpergálóképességétől függ. Álta­lában célszerű a szereket a lehető legkisebb mennyiségben alkalmazni, de úgy, hogy az eső ne tudja újra emulgeálni és lemosni a növényről a hatóanyagot. A fenti célra nem • -ionos, anionos vagy kationos diszpergéló­­szert egyaránt alkalmazhatunk, például alkí­­lén-oxjdok fenollal és szerves savakkal kép­zett kondenzációs termékeit, alkil-aril-szul­­fonátokat, komplex éter-alkoholokat, kvater­­ncr aminóniumvegyületeket vagy más hasonló vegyületet használhatunk. A nedvesíthető porokat, porokat vagy granulátumokat úgy állítjuk elő, hogy a ha­tóanyagot egy megfelelően eloszlatott szilárd hordozóanyagban vagy hordozóanyagon disz­pergáljuk. A szilárd hordozóanyagra példa­ként az agyagot, talkumot, bentonitot, diato­­maföldet, fullerföldet vagy hasonló anyagokat említjük. A nedvesíthető porok előállításánál a fenti diszpergálószerek mellett lignoszulfo­­nátokat is használunk. Az (1) általános képletü hatóanyagot a kezelt terület 1 hektárjára 3,76-752 1 csepp­folyós hordozóban vagy 2,5-250 kg inert szi­lárd hordozóban vagy hígítóban visszük fel. A cseppfolyós koncentrátumok általában 10- -35 tömeg%, a szilárd készítmények általában 0,5-35 tömeg% hatóanyagot tartalmazhatnak. A megfelelő hatású permetek, porok vagy gra­nulátumok általában 0,125-7,5 kg hatóanyagot tartalmaznak hektáranként. A találmány szerinti inszekticid készít­mények kellő védelmet biztosítanak a kezelt növényeknek vagy egyéb anyagoknak a ro­varok ellen, és maradandó toxieitásuk vi­szonylag kicsi. Növények kezelése esetén nagy biztonsággal használhatók, és megfelelő mennyiségben használva megölik vagy elűzik a kártevőket anélkül, hogy a növény megég­ne vagy egyéb sérülést szenvedne, ezenkívül ellenállnak az időjárás viszontagságainak, így az esőzés általi lemosásnak, az ultraibolya sugárzás okozta bomlásnak, az oxidációnak, nedvesség jelenlétében végbemenő hidrolízis­nek, vagy legalábbis az olyan jellegű oxidá­ciónak vagy hidrolízisnek, amelynek követ­keztében a hatóanyag peszticid tulajdonsága csökkenne, vagy nemkívánatos mellékhatás - például fitotoxieitás - lépne fel. A hatóanyagok kémiailag annyira iner­­tek, hogy a permetezőszer összes többi ősz­­szetevőjével összeférhetök, és a talaj, a mag és a növény gyökerének kezelésére egyaránt alkalmazhatók, a mag vagy gyökérzet károsí­tásának veszélye nélkül. A találmány szerinti készítmények egy vagy több (1) általános képletü hatóanyagot tartalmazhatnak, vagy kivánt esetben egyéb biológiailag hatásos vegyületekkel vagy szi­­nergetikus hatású vegyületekkel kombinálva is alkalmazhatók. A találmányt részleteiben - a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi kiviteli példák segítségével kívánjuk közelebbről ismertetni. I. Előállítási példák l-(2,6-Difluor-benzoil)-3-{3,5-diklór-4- -(4-(4-klór-fenil-szulfonil)-fenoxi]-fe­­nil]-karbamíd (2. sz. vegyüiet) előállí­tása A) lépés 4-[4-(4-kIór-fenil-szulfonil)-fen­­oxi]-3,5-diklór-nitro-benzol előál­lítása Visszafolyatós hűtővel és keverővei fel­szerelt 250 ml-es lombikba nitrogénatmoszfé­­rában bemérünk 17,15 g (0,076 mól) 3,4,5-tri­­klór-nitro-benzolt, 10,99 g (0,080 mól) káli­um-karbonátot, 21,00 g (0,078 mól) 4-(4-klór­­-fenil-szulfonil)-fenolt és 130 ml 4A moleku­­laszürőn szárított dimetil-formamidot. A reak­­cióelegyet 120 °C-on 4 órán át melegítjük. Lehűtés után szűrjük és koncentráljuk. Az anyagot fluorisil-oszlopon kromatografáljuk. 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents