195873. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű differenciálhajtómű csúszáshatároló elemekkel

1 HU 195 873 B 2 kopnak a lamellák és a gumiabroncsok Ráadásul, mi­vel kicsi a vonóerő igény , így még a jármű kevésbé dinamikus viselkedése sem lehet figyelmeztető jel a vezető számára. A 3448635 USA szabadalmi leírásban ismertetett megoldás további hátránya, hogy mivel a súrlódó ten­gelykapcsoló a kiegyenlítőműházon kívül helyezkedik el, a hőelvezetés bonyolultabban, csak a kenőolaj hosszabb úton történő bevezetésével oldható meg. A „b” pont szerinti ismert megoldás hátránya - mely a tengelykapcsoló belső súrlódási nyomatékának növelésére a kiegyenlítőmű valamely elemének reak­cióerőit használja fel - az, ha az egyik kihajtótengely nyomatéka alacsony értékű, pl. ha az említett kerék jégen áll, a másik keréken az alacsony vonóerő miatt kis befeszítő nyomaték keletkezik, amely nem elegen­dő a jármű továbbhaladásához. Ennek a kivitelnek a nyomatékfüggvénye a 4. ábrán „b”-vel van jelölve. Mivel mindkét megoldásnak komoly hátránya van, ezért megfelelő megoldást csak olyan kettős működé­sű szerkezettel lehet elérni, ahol a rugóerőt is, és a re­akcióerőt is felhasználják. Ebben az esetben a nyoma­tékfüggvény a 4. ábrán „c”-vel van jelölve. Készültek ugyan olyan kettős működésű szerkeze­tek, amelyeknél a nagy kiegyenlítő kerekek között ru­gót helyeztek el (pl. Borg Warner 3224299 és 3 400 611, illetve Chrysler 3186 258 és General Motor Corporation 3896684 USA szabadalmaknál), azon­ban ezekre jellemző, hogy a rugó(ka)t a nagy kiegyen­lítő kerekek között helyezték el, tehát csak akkor hasz­nálhatók, ha a kiegyenlítőmű csak 2 db kis kiegyenlítő kereket tartalmaz, és a szűk hely miatt akkor is csak olyan gyenge rugók fémek el, amelyek a kívánt hatást nem tudják megfelelően biztosítani. A találmány célja egy olyan megoldás biztosítása, amely a jelenleg ismert berendezések hátrányos tulaj­donságait megszüntetve, a kiegyenlítőműben a rugó­erő és a kiegyenlítőmű valamely elemén jelentkező re­akcióerő kombinációjaként létrehozott belső ellenál­lás megváltozásával olyan belső súrlódási viszonyokat hoz létre, mely a jármű széles üzemelési viszonyai kö­zött biztosítja a hajtott kerekek közötti - a kerék és a talaj oldalról meghatározott - optimális vonóerőt. A találmány szerinti kettős működésű differenciál­hajtómű legáltalánosabb kivitele egyrészt tartalmazza a hagyományos kiegyenlítőmű elemeit, a csavarokkal összefogott kiegyenlítőműházfeleket, az ezekben el­helyezkedő differenciálkeresztet, a differenciálke­reszten forgathatóan ágyazott kis kiegyenlítőkereke­ket, az ezekkel kapcsolódó nagy kiegyenlítő kerekeket és a nagy kiegyenlítő kerekekkel kapcsolódó kihajtó­tengelyeket. Másrészt tartalmaz új elemeket, egy axiá­­lis irányban elmozdulni tudó, a nagy kiegyenlítő kere­ket axiálisan megtámasztó nyomótárcsát. A nyomó­tárcsa és a kiegyenlítőműház fala között helyezkednek el a külső és a belső bordás lamellák és az azokat a nyomótárcsának szorító nyomórugók. A külső bordás lamellák a kiegyenlítőmüházfél belső bordázatával, a belső bordás lamellák a nagy kiegyenlítő kerék külső bordázatával kapcsolódnak nyomatékátvitelre alkal­mas módon. A kiegyenlítőműház hornyában helyez­kedik el egy biztósítógyűrű, amely kis behajtó nyoma­tékok esetén axiálisan megtámasztja a nyomótárcsát. A kiegyenlítőműháznak van egy pereme amely nagy behajtó nyomatékok esetén megtámasztja a külső bordás lamellát. A fenti kivitelnek célszerű továbbfejlesztése az, ha a kiegyenlítőműháznak van egy válla, amely a lamellák rendellenes kopása esetén megtámasztja a nyomótár­csát, és ezzel megakadályozza a nagy kiegyenlítő ke­rék káros mértékű axiális kitolódását. A szerkezet célszerűen készülhet kapcsolható kivi­telben is. Ebben az esetben a belső bordás lamellák egy külső bordás, homlokfogazattal ellátott közbetét da­rabhoz csatlakoznak. A kihajtótengelyhez bordázattal csatlakozik egy kapcsolóvillával axiális irányban el­mozdítható homlokfogazattal ellátott fogazott hüvely. A homlokfogazatok szét-, illetve összekapcsolásával a lamellás szerkezetet ki-, illetve bekapcsolhatjuk. A fenti szerkezetek kialakíthatók úgy is, hogy a nyo­mótárcsa, a biztósítógyűrű, a külső és a belső bordás la­mellák és a nyomórugók a differenciálkeresztre szim­metrikusan annak mindkét oldalán vannak elrendezve. A találmányt a következő ábrákon keresztül mutat­juk be, ahol: 1. ábra Kettős működésű differenciálhajtómű ke­resztmetszete csúszáshatároló elemekkel. 2. ábra Kettős működésű kapcsolható kivitelű dif­ferenciálhajtómű keresztmetszete csúszás­­határoló elemekkel. 3. ábra Kettős működésű differenciálhajtómű ke­resztmetszete a differenciálkereszt mind­két oldalára szimmetrikusan elhelyezett csúszáshatároló elemekkel. 4. ábra A kihajtó nyomatékok különbségénak áb­rázolása. A találmány egy célszerű kiviteli alakját az 1. áhra mutatja, amely tartalmazza a két 4 csavarokkal össze­fogott 2, 3 kiegyenlítőműházfelet, amely a két végén célszerűen csapágyazva van. A 2 vagy 3 kiegyenlítőmű­­házfélhez van erősítve (esetleg egy darabot képez vele) az 1 hajtófogaskerék. A 2, 3 kiegyenlítőmüházfél tar­talmazza a hagyományos kiegyenlítőmű elemeit, 5 dif­ferenciálkereszt, 6 kis 7 és nagy kiegyenlítő kerekek, esetleg azok8,9támasztótárcsáiA12külső és 13belső bordás lamellák felőli 7a nagy kiegyenlítő kerék a ten­gelyirányban elmozdulni 10 nyomótárcsának támasz­kodik. A 10 nyomótárcsának a kiegyenlítőmű közép­pontja felé való mozgását a 3 kiegyenlítőműházfélbe fl­­leszkedő 11 biztósítógyűrű határolja le. A 10 nyomó­­tárcsa és a 3 kiegyenlítőmüházfél erre a célra kiképzett 3a pereme között helyezkednek el a 12 külső bordás la­mellák ésa 13 belső bordás lamellák. A12 külső bordás lamellák a 3 kiegyenlítőműházfélhez, a 13 belső bordás lamellák vagy a lamellák felőli oldalon lévő 7a nagy ki­egyenlítő kerékhez vagy a 17a kihaj tótengely külső bor­dázatához csatlakoznak nyomatékátvitelre alkalmas módon. A 12külsőés 13 belső bordás lamellákat a 3 ki­egyenlítőműházf él 3c falának támaszkodó 15 nyomó­rugók szorítják a 10 nyomótárcsához. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents