195873. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű differenciálhajtómű csúszáshatároló elemekkel

1 HU 195 873 B 2 A 3 kiegyenlítőműházfélen a 10 nyomótárcsa maxi­mális tengelyirányú elmozdulásának lehatárolására célszerűen egy 3b váll van kiképezve, ami megakadá­lyozza a 7a nagy kiegyenlítő kerék meg nem engedett mértékű elmozdulását a 12 külső és/vagy 13 belső bor- 5 dás lamellák meghibásodása esetén. Az üzemelési viszonyoktól függően a szerkezet ki­alakítható ki-és bekapcsolható kivitelűre is. A 2. ábra szerinti szerkezet egy kapcsolható kivitelű kettős működésű csúszáshatároló elemekkel bíró dif- 10 ferenciálművet ábrázol, ahol a 13 belső bordás lamel­lák nyomatékátvitelre alkalmas módon csatlakoznak egy 14 közbetét darabhoz. A13 belső és 12 külső bor­dás lamellák felőli oldalon lévő 17a kihajtótengelyhez bordázattal csatlakozik egy 16 fogazott hüvely, ame- 16 lyet tengelyirányban a 18 kapcsolóvillával lehet el­mozdítani és bekapcsolt állapotba. Bekapcsolt álla­potban aló fogazott hüvely nyomatékátvitelre alkal­mas módon kapcsolódik a 14 közbetét darabbal. Ki­kapcsolt állapotban ezt a kapcsolatot kell megszakíta- 20 ni. Bekapcsolt állapotban az erőlánc a következő úton záródik; 3 kiegyenlítőműházfél, 12 külső bordás la­mella, 13 belső bordás lamella, 14 közbetét darab, 16 fogazott hüvely, 17a kihajtótengely, 7a nagy kiegyen­lítő kerék, 6 kis kiegyenlítő kerék, 5 differenciálke- 25 reszt, 3 kiegyenlítőműházfél. \ A találmány szerinti kapcsolható kivitelű kettős működésű csúszáshatároló elemekkel bíró differenci­álhajtómű működése: A kiegyenlítőmű normál differenciálzár nélküli ki- 30 egyenlítőműként működik, amennyiben a 14 közbetét darab és a 16 fogazott hüvely nincsenek kény­szerkapcsolatban. Kényszerkapcsolat esetén a működési mód a követ­kező; 35 Amennyiben a 7a nagy kiegyenlítő kerékre ható, a kúpkerék fogazata által keltett tengelyirányú erő ki­sebb, mint a a 15 nyomórugó(k) eredő rugóereje, ak­kor a 10 nyomótárcsa a 3 kiegyenlítőműházfélbe ü­­leszkedő 11 biztósítógyűrűnek támaszkodik. Ebben a 40 működési módban al7ésal7a kihajtótengelyek, ilL a jármű kerekei közötti nyomaték különbség állandó, és ennek nagysága a rugók nyomóerejének megválasztá­sától függ. A kimenő nyomaték; M2cx«M 1 + Mc 45 M2cx a jobban terhelt kihajtótengelynyomatéka M1 a kevésbé terhelt kihajtótengelynyomatéka Mc a tengelykapcsoló megcsúszási nyomatéka, ér­téke a 15 nyomórugók erejétől és a lamellák számától függ. 50 Abban az esetben ha a 7a nagy kiegyenlítő kerékre ható tengelyirányú erő nagysága meghaladja a 15 nyo­­mórugó(k) eredő rugóerejét, akkor a 7a nagy kiegyen­lítő kerék a 10 nyomótárcsát a 13 belső és 12 külső bordás lamellák felé nyomja mindaddig, amíg ezek a 3 55 kiegyenlítőműházfél e célra kiképzett 3a peremének ütköznek. A13 belső és a 12 külső bordás lamellák és a 10 nyomótárcsa „X” távolságnyit elmozdul. E műkö­dési módban tengelykapcsoló megcsúszási nyomatéka a behajtónyomatékkai arányosan nő, ül. csökken. 60 A 7a nagy kiegyenlítő kerék káros mértékű tengely­­irányú elmozdulását célszerűen a 3b váll határolhatja le „Y” távolságúra. A szerkezet megfelelő működése érdekében az Y>X feltételnek teljesülnie kell. A kimenő nyomaték; M2cy=C x Ml M2cy a jobban terhelt kihajtótengely nyomatéka Ml a kevésbé terhelt kihajtótengely nyomatéka C konstans, értéke a kiegyenlítőkerekek reak­cióerejének nagyságától és a lamellák számá­tól függ. A 3. ábra szerinti kivitel abban különbözik az 1. áb­ra szerinti kiviteltől, hogy a csúszáshatároló elemek (10 nyomótárcsa, 11 biztósítógyűrű, 12 külső bordás lamellák, 13 belső bordás lamellák, 15 nyomórugó[k]) az 5 differenciálkeresztre szimmetrikusan, annak mindkét oldalán egyformán vannak elrendezve. Ebben az esetben, egyrészt mivel úgyis dupla a meg­csúszási nyomaték, másrészt helytakarékosság miatt 15 nyomórugóként célszerűen tányérrugót is lehet al­kalmazni A működésből látható, hogy a találmány szerinti szerkezet kis és nagy terhelés esetén is előnyösen mű­ködik, mivel kis terhelés esetén a lamellákra ható nyo­móerőt először a rugók, majd egy meghatározott ter­helés után a nagy kiegyenlítő kerekek reakcióereje biztosítja. Ezáltal a legszélsőségesebb viszonyok ese­tén is biztosított a jármű továbbhaladása. Továbbá alacsony terhelési tartományokban nem hat fékezőleg a differenciálhajtómű a jármű kanyarodását vagy di­namikai tulajdonságait illetően, ezáltal csökkenti a gumikopásokat és a felesleges futóművön belüli hőfej­lődést. További előnyként emelhető ki, hogy a találmány szerinti szerkezet minden további nélkül készíthető a vezető által a vezetőfülkéből (pneumatikus, hidrauli­kus vagy elektromos úton) működtethető ki-és bekap­csoló szerkezettel. így a differenciálmű még változato­sabb üzemi körülmények között használható. A találmány szerinti szerkezet annak ellenére, hogy sok működési szerepet tölt be és elégít ki, nem nagy helyigényű, így bármüyen már meglévő szerkezethez utólagosan beépíthető. A kis helyigény annak köszön­hető, hogy a kiegyenlítőmüház csak két félből áll, ho­lott általában - a még kevesebb működési feladatkör esetében is - 3 vagy 4 részből álló kiegyenlítőműházat alkalmaznak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kettős működésű differenciálhajtómű csúszás­határoló elemekkel főleg nehéz gépjárművek számára, amely tartalmaz két kötőelemekkel összefogott ki­­egyenlítőműházfelet, az egyik kiegyenlítőműházfélre kötőelemekkel rögzített hajtófogaskereket, a két ki­­egyenlítőműházfél között elhelyezkedő differenciál­­keresztet, a differenciálkereszten elforgathatóan ágyazott kis kiegyenlítőkerekeket, a kis kiegyenlítőke­rekek fogazatával kapcsolódó nagy kiegyenlítő kere­keket, a nagy kiegyenlítő kerekek belső bordázatával nyomatékátvitelre alkalmas módon kapcsolódó külső 4

Next

/
Thumbnails
Contents