195856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás avermektin-származékok és hatóanyagként ezen vegyületeket tartalmazó antiparazita készítmények előállítására
3 19585G 4 A találmány tárgya eljárás antiparazita készítmények és új hatóanyagok előállítására. Közelebbről, a találmány hatóanyagként a 25- -ÖR helyzetben új szubsztituenseket hordozó avermektin- származékokat tartalmazó antiparazita készítményekre vonatkozik. Az avermektinek a széles spektrumú antiparazita hatóanyagok egyik csoportját alkotják, amelyeket előzőleg C-076 vegyületeknek neveztek. E vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy Streptomyces avermitilis ATCC 31267, 31271 vagy 31272 törzshöz tartozó mikroorganizmust aerob körülmények között, vizes, szervetlen sókat és asszimilálható szén- és nitrogénforróst tartalmazó tenyészlökőzegben fermentálnak. Az ATCC 31267, 31271 és 31272 törzsek alaktani és tenyészeti sajátságait részletesen ismerteti az 1 573 955 számú egyesült királyságbeli szabadalmi leírás; e leírásban közük továbbá a C-076 komplex nyolc egyedi komponensének az elkülönítését és kémiai szerkezetét is. A milbemicinek szerkezeti szempontból az avermektin makrolid antibiotikumokkal állnak rokonságban, azonban 13-as helyzetben nem tartalmaznak cukorcsoportot. A milbemicinek fermentáció útján való előállítását ismerteti például az 1 390 336 számú egyesült királyságbeli szabadalmi leírás és a 0 170 006 számú publikált európai szabadalmi bejelentés. Azt találtuk, hogy ha az avermektint termelő mikroorganizmussal végzett fermentáció során a közeghez bizonyos karbonsavakat vagy azok származékait adjuk, akkor olyan új vegyületeket nyerhetünk, amelyek az avermektinekkel rokonok, azonban molekulájuk 25-ös helyzetben a normális körülmények között jelen lévő izoproppil- vagy szekunder-butil-csoport helyett egy nem természetes szubsztituenst tartalmaznak. Az igy kapott új vegyületek igen hatásos antiparazita hatóanyagok, amelyek különösen anthelmintikumok-, ektoparaziticidek-, inszekticidek- és akaricidekként alkalmazhatók. A találmány tárgya tehát egyrészt eljárás olyan új avermektinszármazékok előállítására, amelyek 25-ös helyzetben a természetes, fermentációból származó avermektintól eltérő szubsztituens csoportot tartalmaznak. Előállításukat úgy végezzük, hogy egy avermektinl termelő mikroorganizmus fermentációja során a közeghez valamilyen karbonsavat, vagy annak valamilyen sóját, észterét vagy amidját adjuk, majd az új avermektinszármazékokat elkülönítjük. Az igy kapott vegyülelekból a szokásos kémiai átalakító reakciók alkalmazásával állíthatunk elő további származékokat. A találmány tárgya tehát továbbá eljárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására - ahol a 22-eB ób 23-aB helyzetű szénatomok közötti szaggatott vonal adott esetben kettős kötést jelent; lí1 jelentése hidroxilcsoport, ha a 22-es és 23-bb szénatomok közöLt nincsen kettős kötés, és K* hidrogénatom, ha a 22-es cs 23-as szénatomok között kettős kötés van; R2 adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport vagy 3-6 szénatomos cikloalkenilcsoport vagy tienilcsoport vagy 1-4 szénatomos alkil-tio-(l-4 szénatomos )-alkilcsoport, RJ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; R4 jelentése (a) képletű 4’-(tr-L-oleBndrozil)-«-L-oleandrozil-oxi-csoporl. A fentiekben megadott definíciókban a három vagy több szénatomot tartalmazó alkilosoportok egyenes vagy elágazó szénláncúak lehetnek. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyben R2 jelentése adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal Rzubsztituált, 5 vagy 6 szénatomos cikloalkilvagy cikloalkenilcsoport; különösen előnyös a ciklopentilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületek egy másik előnyös csoportjában az Rí csoport jelentése ciklobutilcsoport. A találmány szerinti vegyületek egy harmadik előnyös csoportjában R2 jelentése 3-tienil-csoport. A találmány szerinti vegyületek egy negyedik előnyös csoportjában R2 jelentése 3-8 szénatomos alkil-tio-alkil-csoport, különösen l-(metil-tio)-etil-csoport). A (I) általános képletű vegyületeket, úgy állítjuk elő, hogy egy avermektint termelő organizmust - így a Streptomyces avermitiüs ATCC 31267, 31271 vagy 31272 törzshöz tartozó mikroorganizmust - a megfelelő R2C0iH általános képletű karbonsav - ahol R2 jelentése a fentiekben meghatározott - vagy e sav valmilyen 6Ója, észtere vagy amidja jelenlétében fermentálunk. A savat a fermentációs elegyhez vagy az oltÓB időpontjában vagy a fermentáció során különböző időközökben adjuk. Az (I) általános képletű vegyülel képződése úgy ellenőrizhető, hogy a fermentációs elegyből mintákat veszünk ki, ezeket szerves oldószerrel extraháljuk, és az (I) általános képletű vegyüld megjelenését kromatográfiával - például nagynyomású (nagyteljesítményű) folyadékkromatográfióval - kimutatjuk. A tenyésztést addig folytatjuk, míg az (I) általános képletű vegyület hozama maximálissá nem vá- Mk; ez általában 4-6 napig tart. A karbonsavai vagy annak származékét minden alkalommal előnyösen olyan mennyiségben adjuk a fermentációs elegyhez, hogy mennyisége literenként 0,05 és 1,0 g között legyen. Az (I) általános képletű vegyületeket akkor kapjuk a legjobb hozamokkal, ha a savat fokozatosan adagoljuk a fermentációs elegyhez, például úgy, hogy a savat vagy annak származékát több napon át naponta 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
