195850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületkezelt pigment előállítására és az ezt kültéri fafelületek bevonására alkalmas oldószeres bevonó kompozíció
2 195850 3 A találmány tárgya eljárás felületkezelt pigment előállítására és az ezt tartalmazó oldószeres bevonó kompozíció, előnyösen fafelületek kültéri bevonására. Az időjárás hatásának kitett szerkezeti anyagokat, különösen a fafelületeket, igen sok károsodás érheti. A nedvesség, a napfény, a hideg és meleg váltakozása nagymértékben károsítja a fafelületeket. A fa szerkezeti anyagok azonban nemcsak az időjárás hatásának vannak kitéve. A fakárosító rovarok és gombák roncsolják a fát, a penészgombák pedig elszíneződést is okozhatnak. Ezt a károsító hatást fokozza az a tény, hogy a fa nem tömör, hanem pórusos, erősen szivóképes anyag. Éppen ezért érzékeny a nedvességre, vizfelvételkor megduzzad, száradáskor vetemedik. A fa maga is tartalmaz nedvességet és a 25 tömeg%-nál nagyobb nedvességtartalmú szerkezeti anyag könnyen penészedik, korhad. A fafelületeket ezért bevonóanyagokkal védeni kell. A fabevonó anyagoknak több követelménynek kell eleget tenni. A fa felületén védőréteget kell létrehozni, amely a fát a nedvességtől és a kártevőktől megvédi. Nem elegendő a fa felületén felületi bevonatot képezni, hanem a fabevonó anyagoknak mélyen be kell hatolni a fába és meg kell szüntetni annak nagyfokú szívóképességét. Ugyanakkor a fa .lélegzését" nem szabad gátolni. Szintartós bevonatot kell képeznie. Emberre a háziállatra nézve nem szabad mérgező hatásúnak lennie. A fán lévő fémeket nem szabad megtámadnia. A fenti követelményeknek a szokásos faipari lakkok nagyobb hányada általában eleget tesz. Fa szerkezeti anyagokra alkalmazható bevonóanyagokat ismertetnek: Csomor-Fekser-Hackl-Vámos: .Faipari lakkok és zománcok" cimű könyvben (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1970.), valamint Knorr: .Holzschutz u. Holzschutzmittel" (Garmisch-Partenkiershen, Moser, 1957.) cimű könyvben. A fafelületeket védő bevonás előtt elő kell készíteni. A hagyományos előkészítési, előkezelési eljárásokat a .Lakk és Festék Zsebkönyv" (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1982.) 773-786. oldalán ismertetik. Először a fafelület egyenetlenségeit mechanikai úton, gyaluval, kaparással, csiszolással kell eltávolítani. Sok esetben ezután a fafelületet pácolják. Újabban azonban a pácolást és az alapozást egy műveletben végzik műgyanta kötőanyagot, pigmentet, valamint fungicideket és inszekticideket tartalmazó készítményekkel. Az alapozást követően még egy vagy két fedőréteggel vonják be a fát. Favédelemre alkalmas, növényi olaj alapú kötőanyagot tartalmazó készítményt ismertet a 947 819. lajstromszámú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás, valamint a 233 395. lajstromszámú svájci szabadalmi leírás. Már korábban is voltak olyan próbálkozások, amelyek arra irányultak, hogy zsírsavak desztillációs maradékából festék kötőanyagot állítsanak elő. A 149 635. lajstromszámú magyar szabadatmi leírás zsírsavak desztillációs maradékából, az úgynevezett zsírsavszurokból, történő festék kötőanyag előállítási eljárást ismertet. A zsirsavszurokhoz 250-320 °C-on ólom-, mangán-, cink-, kobalt-, vas- vagy réz-oxidot adnak és ezen a hőfokon főzik az elegy et. Levegőn száradó filmképzö anyagot nyernek. A 175 234. számú magyar szabadalmi leírás is olyan eljárást ír le, melyben a festék kötőanyag előállítás kiindulási anyaga a zsirsavszurok. Úgy járnak el, hogy zsírsavszurkot 0,1- -5 tömeg%-nyi mennyiségű szervetlen báriumvegyülettel, így bárium-oxiddal, báriumkarbonáttal, bárium-hidroxiddal, és 0,1-5 tömeg% titán-(1-6 szénatomos )-tetraalkil-vegyülettel főzik 180 °C feletti hőfokon, előnyösen 220-240 °C-on, állandó keverés mellett. így filmképzö anyagot nyernek, amely pigmentekkel, alkidgyantákkal keverve festékkompoziciót képez. Az így előállított kompozíció azonban nem teszi lehetővé a fa lélegzését, elsősorban fémek átmeneti korrózióvédelmét szolgálja. Az előbb ismertett kompozíciók általában olyan pigmentet tartalmaznak, amelyet semmilyen felületkezelési eljárásnak nem vetettek alá. Kísérleteket folytattunk, hogy a zsírsavszurok-alapú kötőanyagot felhasználva olyan felületbevonó anyagot állítsunk elő, amely fafelületekre minden alapozás nélkül felvihető, mélyen behatol a fa pórusszerkezetébe és emellett a fa .lélegzését" nem akadályozza meg, tehát több követelménynek eleget tesz. így távoltartja a nedvességet, illetve a nedvesség lepereg róla, emellett színtartó és gyorsan szárad. Azt találtuk, ha szervetlen pigmentet, előnyösen vas-oxid pigmenteket, egy hidrofóbizáló eleggyel felületkezeljük és az így felületkezelt pigmentet zsírsavszurok-alapú, o dószerrel hígítható kötőanyag, valamint alkidgyanta, aminvegyülettel módosított alkidgyanta, szikkativ, valamint inszektícid és/vagy fungicid elegyével elkeverjük, olyan felületbe vonó anyagot kapunk, amely a felsorolt követelményeknek eleget tesz és emellett igen gazdaságosan előállítható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
