195848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírsav desztillációs maradékából levegőn száradó oldószerrel hígítható kötőanyag előállítására és az ezt tartalmazó festékkompozíció
195848 A találmány tárgya, eljárás zsírsav desztillációs maradékából levegőn száradó, oldószerrel hígítható kötőanyag előállítására, A találmány az Így előállított kötőanyagot tartalmazó korróziógátló és időjárásálló oldószeres festékkompozícióra is vonatkozik. Különböző konjugált kettőskötéseket tartalmazó olajokból, zsírsavakból filniképzők előállítása már igen régóta ismert. Az 1 045 020 lajstromszámú NSZK-beli szabadalmi leírás szerint lenolaj és standolaj elegyét kezelték mangán- és kobaltsók elegyével filmképző előállítása céljából. A 233 395 lajstromszámú svájci leírás szerint lenolaj és faolaj elegyét fenolgyantával elegyítik. Az elegyhez fémsó szikkativokat adnak és főzés után levegőn száradó, hidegálló filmképzót nyernek. A 149 635 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás zsírsavak desztillációs maradékából, az úgynevezett zsírsavszurokból történő festék kötőanyag előállítási eljárást ismertet. A zsirsavszurokhoz 250-320 °C-on ólom-, mangán-, cink-, kobalt-, vas- vagy réz-oxidot adnak és ezen a hőfokon főzik az elegyet. Levegőn száradó filmképző anyagot nyernek. A 175 234 számú magyar szabadalmi leírás is olyan eljárást ír le, melyben a festék kötőanyag előállítás kiindulási anyaga a zsirsavszurok. Úgy járnak el, hogy zsírsavszurkot 0,1- -5 tömeg%-nyi mennyiségű szervetlen báriumvegyülettel, így bárium-oxiddal, bárium-karbonáttal, bárium-hidroxiddal, és 0,1-5 tömeg% titán-(l-6 szénatomos tetraalkil) vegyülettel főzik 180 °C feletti hőfokon, előnyösen 220-240 °C-on, állandó keverés mellett. igy filmképzö anyagot nyernek, amely pigmentekkel, alkilgyantákkal keverve festékkompozíciót képez. A zsirsavszurokból ismert módon előállított festékanyagok, illetve filmképzők hátránya, hogy a belőlük nyert film sérülékeny, kopásállósága kicsi és igen lassan szárad. A 188 341 számú magyar szabadalmi leírásban olyan bevonóanyag előállítását ismertetik, melynek kötőanyagát zsirsavszurokból állítják elő 80-150 °C-on, szervetlen fémvegyület katalizátor jelenlétében végzett polimerizációval, majd ezt követő közömbösítéssel. Az igy előállított polimerízátumot viasszal elegyítve használják bevonóanyagként. Az így előállított kötőanyagot festékként nem célszerű alkalmazni hosszú száradási ideje és nem kielégítő rugalmassága miatt. A zsírsavszurok 12-25 mg KOII/g savszámmal, 60-90 közötti jódszámmal 45-70 °C-os lágyulásponttal jellemezhető. 50 tömeg%-os lakkbenzines oldatának viszkozitása 20 °C-on Ford 4-es pohárral mérve 16-18 sec. Kiindulási anyagként a zsírsav desztillációs maradékot 0,5-5 tömeg% oleosztearinsav-glicerideket tartalmazó olajjal, előnyösen kínai faolajjal, elegyítve alkalmazzuk. Még kedvezőbb eredményeket kapunk, ha ezt a kiindulási elegyet 300-1000 közötti molekulatömegű epoxi oligomerrel kezeljük 40-60 °C-on, 20-30 percig. Az így nyert epoxidált terméket főzzük azután tovább a szerves bárium vegyület, adott esetben aluminium-oxid tartalmú vegyület és az alumínium-(l-6 szénatomos) alkil és titán- (1-6 szénatomos) tetraalkil vegyületek jelenlétében. Alumínium-oxid tartalmú vegyületként timföld gyártási hulladékot aluminium-oxid-hidrát és alumínium-oxid elegyét használjuk. 11a fabevonásra alkalmas festékkompozíciót kívánunk előállítani, az alumínium-(l-6 szénatomos )-trialkil helyett aluminium-kloridot alkalmazunk. A szerves fémvegyületek, illetve az alumínium-klorid hatására, a 200-250 °C-on történő főzés alatt a kiindulási anyagban lévő kettős kötést tartalmazó zsírsavak és zsírsavészterek polimerizálódnak, illetve a szerves fémsók, ill. az adott esetben alkalmazott alumínium-oxid egy telítetlen kötéseket még kismértékben tartalmazó addukttá kapcsolódnak össze. Miután a főzés alatt hálós szerkezet alakul ki és a kiindulási kis molekula tömegű termékből nagy molekulatömegű polimerizátum, illetve addukt képződik - így megfelelő oldószeres hígítás után, az időjárásnak és a korróziónak ellenálló rugalmas filmképzót nyerünk. A filmképzőt pigmentekkel, töltőanyagokkal, ismert, oldószerrel hígítható alkidgvantákkal, egyéb adalékokkal, igy inszekticidekkel, fungicidekkel, terülésjavítókkal, szikkativokkal és oldószerrel, előnyösen lakkbenzinnel és terpentinolajjal keverhetjük össze és így oldószeres festékkompoziciót nyerünk. A festéket előnyösen fa- vagy fémfelületekre visszük fel. A felvitel előtt a fémfelületeket rozsdamentesítjük, zsírtalanítjuk, a fafelületet pedig átvonó tapasszal pórusmentesítjük. A felvitel előtt külön alapozás nem szükséges. A felületekre egy vagy két rétegben visszük fel ecseteléssel vagy szórással. A találmány tárgya tehát eljárás levegőn száradó filmképző előállítására zsírsav desztillációs maradékból fémvegyület katalizátor, illetve adduktképzó jelenlétében történő hőkezeléssel. A találmány szerinti kötőanyag előállítási eljárást az jellemzi, hogy 95-99,5 tömegrész zsírsav desztillációs maradék és 5-0,5 tömegrész kínai faolaj elegyét, adott esetben 5-7 tömegrész 300-500 molekulatömegű epoxi oligcmerrel kezeljük 40-60 °C-on, 20-30 percig, az elegyet 120-140 °C-ra melegítjük, majd keverés mellett hozzáadunk 0,8-10 tömegrész (1-4 szénatomos alkil)-benzol-szulfonsav és r, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
