195842. lajstromszámú szabadalom • Oldószerben szegény, hőre keményedő reaktív poliuretán bevonómasszák
7 195842 8-metil-ciklohexán, valamint ezeknek a diizocianátoknak di- vagy tetra-(l-4 szénatomos)-alkil-származékai, valamint különösen az említett izocianátok keverékei. Előnyös a hexán-diizocianát, az izoforon-diizocianát és a 4,4’-diizocianáto-diciklohexil-metán. Többfunkciós izocianátok is alkalmazhatók, ilyenek például az 1,6,11-trisz-izocianáto-undekán vagy hexán-díízocianát alapú bíuret-poliizocianátok, ezek azonban kevésbé előnyösek. Az NCO-előpolimerek blokkolószereiként [A)/4] ismert ketoximokat alkalmazunk. Ezeket például hidroxil-aminból és ketonokból - mint acetonból, metil-etil-ketonból, dietil-ketonból, ciklohexanonból, acetofenonból vagy benzofenonból - állítjuk elő. Előnyös a propanonoxim és a butanonoxim. Ezeket az előpolimer NCO-csoportjaira számítva mintegy ekvivalensnyi mennyiségben alkalmazzuk, alkalmazhatjuk azonban a blokkolószereket ennél kisebb mennyiségben vagy enyhe feleslegben is. A találmány szerinti A) NCO-előpolimerek B) térhálósitó komponenseként legalább két primer aminocsoporttal rendelkező cikloalifés aminokat alkalmazunk. Ilyeneket ismertet a 2 814 079 számú német szövetségi köztársaságbeli közre bocsátási irat. Előnyösek a (III) képletű alifás vagy cikloalifás diaminok. A képletben D jelentése adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített 4- -4’-diciklohexil-metán-csoport. Ilyenek például a 2,4’- és/vagy 4,4’-diamino-diciklohexil-metán, valamint különösen a (II) általános képletű cikloalifás diaminok - a képletben R1, R2, R3 és R4 jelentése a már megadott. A találmány szerint előnyös a 4,4'-díamono- 3,3 ’-dimetil- diciklohexil-metán, amely szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú, rendkívül kicsi a gőznyomása és jó a reakcióképessége. Túlnyomórészt (az összes aminmennyiség legalább 50 mól% mennyiségében) ezt az amint alkalmazzuk. A C) oldószerkomponensként etil-acetátot, metil-etil-ketont, butil-acitátot, xilolt, N-metil-pirrolidont, dimetil-formamidot és/vagy dimetil-acetamidot alkalmazunk. A blokkolt NCO-csoportok jelenléte következtében azonban nem kell szükségszerűen az NCO-csoportokkal szemben inert oldószert alkalmazni. Alkalmazhatunk például izopropanolt, etilén-glíkol-monometil- illetve etilénglikol-monoetil-étert is. Előnyös az etilén-glikol-monometil-éter-acetét. Az oldószer mennyiségét úgy választjuk meg, hogy az A) NCO-előpolimer illetve az A), B) és C) komponensekből álló keverék optimális viszkozitású legyen. Ez 20 °C hőmérsékleten mintegy 20 000-50 000 mPas. A reaktív bevonómassza-keverék legfeljebb 40 tömeg% (= 60 tömegX szilárdanyag-tartalom), előnyösen legfeljebb 30 tömegX oldószert tartalmaz. Különösen előnyös a legfeljebb 20 tömegX oldószert tartalmazó, oldószerben szegény keverék. Az oldószer túlnyomórészt az NCO-előpolimer folyékonnyá tételére szolgál. A találmány szerinti blokkolt NCO-előpolimcreket ismert módon állítjuk elő úgy, hogy az öszes nagymolekulájú polihidroxi-vegyületet [A)/l.a) + l.b)] és kismolekulájú hidroxil-vegyületet [A)2.c) + 2.d] feleslegben lévő pohizocianáttal [A)/3] reagáltatjuk, adott esetben a szabad NCO-csoportokkal szemben inert oldószer [ C) ] jelenlétében előnyösen 70-120 °C hőmérsékleten, mig elérjük a számított NCO-tartalmat illetve ennél kisebb NCO-tartalmat. Ezt követően az NCO-előpolimer NCO-csoportjait sztőchiometrikus mennyiségű ketoximmal [A)4] blokkoljuk és adott esetben további oldószer [C)] adagolásával beállítjuk a feldolgozásnál kívánt viszkozitást. Egy adott esetben többlépésben eljárásvátozatot akkor alkalmazunk, ha trietanol-amint [A)2.d)] építünk be. Ebben az esetben a nagymolekulájú polihidroxi-vegyületet és a bir.z-karbazínészter-alkanolt a diizocianát őszzes mennyiségével együtt mintegy 100- -120 °C hőmérsékleten alakítjuk át a megfelelő NCO-tartalom eléréséig, majd lehűtjük például 65-80 °C hőmérsékletre és ezen a hőmérsékleten reagáltatjuk a számított végső NCO-tartalom eléréséig a trietanol-aminnal. A ketoximmal történő blokkolást ezután a mér megadott módon hajtjuk végre. Az előzőekben leírt NCO-előpolimer elóállitésánál az A) [3/1 +2] NCO/OH arányt 1,7 : 1 és 2,5 : 1 közötti értékre választjuk. A ketoximmal blokkolt A) NCO-előpolimerben a nagymolekuléjú polihidroxi-vegyületek [A)l] mintegy 50-70 tömegX mennyiségben, a poliolok [A)2] mintegy 1-10 tömegX, előnyösen 3-7 tömegX mennyiségben vannak jelen, a visszamaradó mennyiséget a poliizocianát illetve a ketoximrészek alkotják. A (blokkolt) NCO-előpolimerek NCO-tartalma általában 2-7 tőmeg%, előnyösen 3-4,5 tömeg%. A találmány szerinti NCO-előpolimereket [A)] a poliamin térhálósitóval [B)] általában szobahőmérsékleten vagy enyhén megemelt hőmérsékleten mintegy a komponensek reaktiv-ekvivalensarányának megfelelő mennyiségben keverjük össze, úgy hogy a (blokkolt) NCO-csoportok és az NH2-csoportok ekvivalensaránya általában 1,05 : 1,0 és 0,95 : 1 közötti, különösen előnyösen 1 : 1 legyen. A felhasználásra kész bevonómasszák előállításához a találmány szerinti reaktív keverékekhez ismert adalékanyagokat, példávl pigmenteket, szétoszlást elősegítő anyagokat - így szilikonokat -, UV-stabilizétorokat, fényvédőszereket, antioxidánsokat, töltőanyagokat és/vagy hajtóanyagokat keverünk be. A találmány szerinti reaktív keverékek a felvitt bevonómasszában az oldószer elpárolgása közben alakulnak át poliuretán-kar-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
