195841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinek polimerizálására és eljárás a polimerizáláshoz alkalmas katalizátor komponens előállítására

3 195841 4 A találmány tárgya eljárás új, szilárd, titántartalmú katalizátorkomponens előállítá­sára, és eljárás olefinek homo- vagy hetero­­polimerizálására a fenti katalizátorkomponenst tartalmazó katalizátor jelenlétében. A találmány szerinti katalitikus eljárás előnyösen alkalmazható a 2-8 szénatomos al­fa-olefinek polimerizálására. Az eljárás révén, ha legalább 3 szénatomos alfa-olefineket poli­merizálunk, nagymértékben sztereospecifikus polimerek állíthatók elő. Olyan esetekben is, amikor az ilyen polimerek olvadáspontját mo­lekulasúly-szabályozó anyag, például hidro­gén alkalmazásával állítják be a kívánt ér­tékre, a kapott polimer sztereospecifikussága alig vagy egyáltalán nem csökken. Ha az el­járással szuszpenzióban vagy gázfázisban polimerizálunk, jó őmleszthetőségü, gömbala­kú vagy szemcsés polimereket állíthatunk elő. A találmány szerint előállított katalizátor kiváló katalitikus aktivitással rendelkezik és a jelenlétében előállított termék minősége jól reprodukálható. Számos eljárást ismertetettek már az olefinek magnéziumot, titánt, halogént és elektrondonort tartalmazó szilárd titántar­talmú katalizátor komponenst tartalmazó ka­talizátor jelenlétében végrehajtott, polime­rizálására. A legalább 3 szénatomos alfa-ole­finek polimerizálása esetén az ilyen katalizá­torkomponens alkalmazásával nagymértékben sztereospecifikus polimerek állíthatók elő, és az alkalmazott katalizátor aktivitása is nagy. Célul tűztük ki, hogy az eljárás szte­­reospecifikusságát és a katalizátor aktivitá­sát tovább növeljük. További célunk az volt, hogy jó Ömleszthetóségi tulajdonságú, repró­­dukálhatóan jó minőségű polimerrészecskéket állitsunk elő, amelyek már nem igényelnek pelletizálást. Ha magas olvadásponté polimert kívánunk előállítani valamely molekulatömeg­­szabályozó anyagnak, így például hidrogén­nek az alkalmazáséval, akkor elkerülhetetlen, hogy a termékként kapott polimer sztereo­specifikussága csökkenjen az ismert eljárá­sok esetében. Ezért célul tűztük ki ennek a hátránynak a kiküszöbölését vagy legalábbis csökkentését. Az ilyen polimerizálási eljá­rásokhoz alkalmazott katalizátorokban lévő szilárd, titántartalmú katalizátorkomponens tulajdonságai messzemenően függenek a ka­talizátorkomponens előállítási módjától, ezért már számos eljárást ismertettek a kiindulási anyagok összetételének, a reagáltatásuk sorrendjének és a reakció lefolytatási módjá­nak olyan módosítására, amellyel az említett hátrányok kiküszöbölhetők. Általában az említett szilárd, titántar­talmú katalizátrokomponenst eddig úgy állí­tották elő, hogy magnéziumvegyületet, elekt­­rondonoi— vegyületet és/vagy titánvegyületet. reagáltattak egymással, adott esetben segéd­anyagok, például szerves aluminiumvegyület vagy sziliciumvegyület jelenlétében; ezeket a kiindulási anyagokat különféle összetételek­ben alkalmazták, és a reakciót különféle mó­don játszatták le. A legtöbb korábban ismert eljárás során a magánéziumVegyületet szilárd formában alkalmazták, az.onban folyékony ál­lapotú, redukáló hatású Grignard-vegyületet is alkalmaztak mér magnéziumvegyületként. Az egyik, korábban ismert eljárás sze­rint a magnéziumot, titánt, halogént és elekt­rondonort tartalmazó szilárd katalizátorkom­ponenst folyékony magnéziumvegyület, folyé­kony titánvegyület és elektrondonor alkalma­zásával állították elő (40 293/79. számú kőz­­rebocsájtott japán bejelentés). Ez az eljárás azon alapul, hogy a Ti(OR2)4 általános képle­­tü titánvegyületek - R2 1-10 szénatomos al­­kil-, valamint aril- vagy cikloalkilcsoportot képvisel -, jól oldják a MglORMz-nXn álta­lános képletű magnéziumvegyületeket - R1 1-10 szénatomos alkil-, valamint aril- vagy cikloalkilcsoportot, X halogénatomot képvisel és az értéke 0 vagy 1 valamint az elekt­rondonorokat is, és így e komponensekkel homogén oldatot képeznek. A szilárd katali­zátorkomponenst a fenti eljárás szerint úgy fdlítják elő, hogy az említett három vegyü­­letből homogén oldatot képeznek, ebből mag­néziumot, titánt, halogént és elektrondonort tartalmazó csapadékot állítanak elő, majd ezt a szilárd terméket még egy folyékony titán­­vegyülettel kezelik. Az eljárás szerint a ki­csapást vagy az oldat hőmérsékletének csök­kentésével vagy oly módon végzik, hogy az oldathoz a kicsapandó szilárd komponens nem oldó folyadékot adnak, de úgy is eljárhat­tak, hogy lecsapószert, például szilicium­­vagy ón-halogenidet adnak az oldathoz. Az idézett szabadalmi leírás példái csupán az eljárás egyfajta kiviteli módját, a lecsapószer hozzáadását ismertetik közelebbről. A fenti eljárás hátránya, hogy ha magas olvadáspontú polimert akarnak előállítani az olefin molekulatömegét szabályozó anyagok, például hidrogén jelenlétében, a fenti szi­lárd, titántartalmú katalizátorkomponens al­kalmazásával, a kapott polimer sztereospeci­fikussága, valamint az alkalmazott katalizá­torkomponens katalitikus aktivitása jelentős mértékben csökken. Emellett további hátrány, hogy a folyékony titánvegyülettel való keze­lés előtt lecsapószer alkalmazásával kell egy szilárd katalizátor készítményt előállítani. A 6G 392/79. számú közrcbocsájtott ja­pán bejelentésben olyan szilárd, titántartal­­niú katalizátorkomponons alkalmazását Írták le, amelyet szénhidrogénben oldódó, reduká­lóképes szerves magnéziumvegyületnek lega­lább egy halogénatomot tartalmazó titánve­gyülettel és/vagy vanádiumvegyülettel való reagáltatásával állítanak elő. Ezzel az eljá­rással a szilárd, titántartalmú katalizátor­­komponenst közvetlenül elő tudják állítani a folyékony szerves magnéziumvegyület és a folyékony titánvegyület reagáltatásával, azonban ennek a szilárd titántartalmú lcatali­­zátorkomponensnek a tulajdonságai sem meg­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents