195819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-furil-butirolakton származékok és a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
11 195819 12 adnak azonnal immunválaszt. Jelenleg nem ismert olyan eljárás, amellyel el lehetne nyomni az immunreakciót az átültetett szerv vagy Bzövet kilökődésének megakadályozása céljából anélkül, hogy a beteg más szempontból komolyan ne károsodna. A betegnek egyidejűleg nagy dózisokban antibiotikumokat is kell adni, mivel saját védekező mechanizmusa a fertőzések ellen el van nyomva. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekkel és gyógyszerkészítményekkel az immunrendszer szabályozott modulálása révén biztosítható a transzplantátumokkal szembeni tolerancia. Az immunrendszernek a védekezésben és a szervezet normális működésében betöltött létfontosságú szerepe miatt azok a vegyületek, és gyógyszerkészítmények - például a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek és készítmények -, amelyek képesek ezt a szerepet növelni vagy csökkenteni, igen jelentősek. Különösen abban az esetben hasznosak, mikor a rendszer normális működésében zavarok lépnek fel, vagy ártalmatlan idegen anyagokat semmisít meg. Felhasználhatók az ártalmas antigének elleni immunválasz fokozására, és így a betegség lefolyásának megrövidítésére is. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények emlős lirnfocitákra oly módon hatnak, hogy erőteljesen befolyásolják reprodukálóképességüket, amely DNS-t szintetizáló képességükkel mérhető. A fenti hatás kétirányú. A készítmények nagyobb koncentrációban immunrendszert gátló, alacsonyabb koncentrációban immunrendszert serkentő hatást fejtenek ki. Az immunrendszert moduláló hatás kimutatását in vitro emberi vórbői származó limfocitákkal, in vivo és in vitro egér lép-limfocitákkal végeztük. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítményekkel számos immunológiai vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatokban a T- és B-limfocitákat emberi vérből és egér lópből izoláltuk. Limfocitadonorként öt egértőrzset, BALB/C C57BL/6, BDFi SJL/J és DBA/2 törzset használtunk. A limfocitákat ezután a lektinnek nevezett mitogen hatású növényi proteinnel kezeltük. Mitogónnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a DNS-szintézist és a mitózist serkentik. Vizsgálatainkban mitogén anyagként vörös vesebabból izolált fitohemagglutinint (PHA) éB babból (jack bean) izolált konkavalin A-t (Con-A) használtunk. A konkavalin A Bpeciélis receptorokhoz, mégpedig mannozil- vagy glukozil-részt tartalmazó glükoproteinekhez kötődik, és minden egér T-sejtet DNS-szintézisre, osztódásra és limfokinek felszabadítására serkent. Az oldható formában lévő Con-A esetén meg lehet különböztetni egérben a T- és B-sejteket, mivel annak ellenére, hogy a T- és a B-sejtek egyaránt 10s molekula Con-A-t képesek megkötni sejtenként, csak a T-sejtek stimulálódnak, ha ez a lektin oldható formában van jelen. A PHA csak a T- és B-sejtek szubpopulációját (Tj-sejtek) stimulálja. Egérben a PHA a T-sejtek szubpopulációjét stimulálja, a B-sejteket nem. Emberben valószínűleg mind a T-, mind a B-sejteket stimulálja. A B-sejtek aktiválása valószínűleg indirekt módon megy végbe, a PHA-val aktivált T-sejtekböl felszabaduló oldható mediátoranyagok közvetítésével. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek 1 ng-tól 105 ng-ig terjedő dózistartományban humán limfocitékkal végzett direkt, in vitro kísérletek szerint erőteljesen befolyásolják a limfociték mitogenézisét. Alacsonyabb dózisban, 1-10-5 ng tartományban a kontroll szint feletti stimulálást fejtenek ki a PHA vagy Con-A által serkentett mitr genezisre. Magasabb, 10*-105 ng dózisban e PHA vagy Con-A mitogén szerekkel kezelt limfociták mitogenetikus aktivitását erőteljesen gátolják. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket in vivo C57B1/6 egereknek intraperitoneólisan különböző dózisban 4-12 napon át adva, majd a lép-limfocitákat PHA-val vág Con-A-val kezelve hasonló hatást tapasztaltunk, mint az in vitro vizsgálatnál, 20-200 mg/kg, illetve 400-800 mg/kg dózistartományokban. A magasabb dózisok esetén észlelne lő szupresszió és az alacsonyabb dózisok esetén észlelhető stimulálás statisztikailag szignifikáns különbséget mutat, p < 0,05, Más kísérletekben megvizsgáltuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek hogyan befolyásolják a specifikus antigénekkel, a marha szérumalbuminnal és kürtőscsigu hemocianinnal szembeni ellenanyagválaszt. Azt tapasztaltuk, hogy a vegyületek magasabb dózisban nem gátolják az antigénnel szemben másodlagos immunválaszt, hanem éppen ellenkezőleg, jelentősen fokozzák azt. Olyan dózisok, amelyek in vitro és in vivo egyaránt gátolják a autogénekkel szembeni sejtek által közvetített választ, nem csökkentették jelentősen a humorélis immunitást. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a specifikus ellenanyagtermelést lehetséges immunstimuláció útján szabályozni. Az alább ismertetett kíséreletekben a vegyületek viselkedésében a magasabb és alacsonyabb dózisok alkalmazása esetén megfigyelt tendencia érvényesül. Ennek ellenére a PHA-val vagy Con-A-val stimulált limfociták esetén az adott immunválasz nagyságában különbségek észlelhetők. Ennek oka az lehet, hogy a PHA és b Con-A nem azonos fajtájú limfocitákat stimulál. Külőnöbzó fajta egereket alkalmazva is eltérő eredményeket kaphatunk. Ezek az eltérések a genetikus változásokat tükrözik a limfociták mitogénekkel szembeni válaszénak tekintetében. Az in vivo és in vitro észlelt válaszok közötti különb5 19 15 20 25 20 35 40 45 50 55 00 05
