195819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-furil-butirolakton származékok és a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

9 195819 10 hat, míg méBok sokféle limfocitára hatást gyakorolnak. A különböző fajt immunrend­szert moduláló szerek koncentrációjuktól függően az immunrendszer ÓBBaetevői közötti komplex kölcsönhatást befolyásolják. Mint azt alább bemutatjuk, a találmány szerinti eljá­rással előállított vegyületek és gyógyszer­készítmények a dózistól függően stimuláló vagy BZUpresBzáló hatást fejtenek ki mind a T-, mind a B-limfocitákra. Noha az immunrendszer a betegségokozó anyagok elleni legfontosabb védekező rend­szer, nem tud különbséget lenni a szervezet számára előnyös és ártalmas idegen anyagok között, és mindkettőt megsemmisíti. Sok eset­ben hasznos lenne, ha olyan szer állna ren­delkezésünkre, amellyel az immunrendszert a szervezet károsítása nélkül szabályozni le­hetne. A találmány szerinti eljárással előál­lított vegyületek ób gyógyszerkészítmények ilyen moduláló és reguláié hatással rendel­keznek, ezért különféle immunológiai rendel­lenességek kezelésére alkalmazhatók. Az immunrendszer néhány vonatkozás­ban összefüggésben van az öregedéssel is, továbbá szerepe lehet a rák elleni védelem­ben is. Az immunrendszer szükséges a válto­zó vagy öregedő sejtek - például az elörege­dett vörös vérsejtek - felismeréséhez és ezt követő megsemmisítésükhöz, ezért létfontos­ságú a szervezet normális működéséhez. A rák kialakulásának egyik elmélete szerint a sejtek kóros állapotúvá válása meglehetősen gyakori a szervezetben, de ezeket a megvál­tozott Bejteket a szervezet mint „idegen" sejtet felismeri, és megsemmisíti. Néhány rákkeltő szer hatása vulószínűleg azon ala­pul, hogy elnyomja ezt az immunválaszt, és nem maga okoz kóros változást a sejtben. Az immunrendszer elnyomása következtében a szervezet nem tudja többé megsemmisíteni a természetes körülmények között átalakult sejteket, amely rákos szaporodáshoz vezet­het. A fenti módon kialakult rákoB megbete­gedések kezelésére alkalmazhatók az immun­rendszert stimuláló hatású anyagok. A ta­lálmány szerinti eljárással előállított ve­gyületek vagy gyógyszerkészítmények s ke­moterápiás vagy kemo-immunterépiás szerek­kel együtt alkalmazva befolyásolhatják a rá­kos daganatok növekedését. A rókkezelÓBre használt módszerek kö­zül néhány módszer - például a sebészet, kemoterápia vagy besugárzás - elnyomhatja az immunrendszer normális működését, vagy durva változást okozhat abban. Az immun­­rendszert stimuláló szerek - például a talál­mány szerinti eljárással előállított vegyületek vagy gyógyszerkészítmények - nagyon hasz­nosak lehetnek az immunrendszer csökkent mííködÓBe következtében fellépő különféle fertőzések megelőzésében ós/vagy leküzdésé­ben. A fenti esetben használható, immun­­rendszert moduláló hatású szerek közül je­lenleg a ciklosporin A-t, levamizolt és izo­prinozint (inosiplexet) tanulmányozzék. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek és gyógyszerkészítmények új te­rápiás szereket jelentenek, amelyek a fenti esetben és más, immunrendszerrel összefüggő esetben is használhatók. Néhány esetben a szervezet immunvála­sza több kárt vagy kellemetlenséget okozhat, mint a bejutott mikroba vagy idegen anyag, ez a helyzet például az allergiás reakciók esetén. A fenti esetekben az immunrendszer szupresszalása lenne kívánatos. Előfordulhat, hogy az immunmechanizmus érzékennyé vélik a saját szervezet valamely részére, ebben az esetben az adott részt za­varhatja, sőt rombolhatja is az immunrend­szer. A szervezet „saját” és „nem saját" közötti különbségtevő képessége károsodik, és önmagét kezdi megsemmisíteni. Néhány példa a fenti emberi autoimmun rendszerel­leneségre a reumás artritisz, a hemolitikus anémia bizonyos fajtái, reumás láz, tiroidi­­tisz, ulceres kolitisz, miaszténia gravis, glo­­merulonefritisz (egy vesebelegség), allergiás enkefalomielitisz, a vírusos hepatitisz után esetenként fellépő folyamatos ideg- és máj­­károsodás, és valószínűleg a multiplex szkle­­rozis. Az autoimmunitás néhány esetben vala­mely trauma következtében alakul ki, olyan területeken, amelyek általában nem kerülnek érintkezésbe liiníocitákkal, például az ideg­szövetben vagy a szemlencsében. Ha az ilyen területek szövetei limfocitákkal kerülnek érintkezésbe, felületi proteinjeik antigénként viselkedhetnek, és megindítják az ellenanyag képződést és a cellulérÍB immunválaszt, amely azután megkezdi a szövetek elroncsolását. Más autoimmun betegségek akkor alakulnak ki, miután a szervezet olyan antigénnel ke­rült érintkezésbe, amely antigén szempontból hasonló, azaz keresztreakciót ad a szervezet saját szövetével. Ennek a betegségnek egyik példája a reumás láz, amikor a streptococcus baktérium antigénje, amely a reumás lázat kiváltja, keresztreakciót ad az emberi szív­­szövet részeivel. Az ellenanyagok nem tud­nak különbséget tenni a bakteriális antigé­nek és a szívizom antigének között, és a 'enti antigéneket tartalmazó sejteket egyfor­mán megsemmisítik. Az immunrendszer műkö­désének gátlása csökkentheti vagy megszün­tetheti a fenti betegségeket. A keringő ellenanyagok és a celluláris immunválasz szerepet játBzik az átültetett szövetek ób szervek kilökődésében is. Hacsak a donor nem egypetéjű ikertestvére a reci­­piensnek, vagy nem maga a saját szervezet a donor, a recipiens limfocitéi „nem sajáf'-ként felismerik az átültetett szövetet vagy szer­vet, és azonnal működésbe lépnek megsemmi­sítésére. Az erekkel ét nem 6zótt területeken (kivételes helyek) - ilyenek például a cornea oh a szem - végrehajtott átültetések kivéte­lek csak ez alól, mivel ott limfociták nem keringenek, így nem érzékenyítettek és nem r, 10 15 20 25 30 35 10 15 50 55 CiO 05 6

Next

/
Thumbnails
Contents