195819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-furil-butirolakton származékok és a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

7 195819 8 nek nevezzük. Az antitoxin néven ismert el­lenanyagok a baktériumok által termelt toxi­­nokhoz kapcsolódnak, ezáltal semlegesítik azokat. Ha a patógán megtámadta a szervezetet és megindult az immunválasz, az ellenanya­gok néhány óra múlva kialakulnak. Ezt a kezdeti reakciói elsődleges válasznak, vagy primer immunizációnak nevezik. Azonban a patogének ezalatt az idő alatt is osztódnak és esetenként toxint is termelnek, fenti okok következtében különféle betegségtünetek észlelhetők. Napokba vagy hetekbe telhet, míg annyi ellenanyag termelődik, amennyi az ósszeB palogén elpusztításához szükséges, ha azonban a patogének eltűnnek a szervezet­ből, a betegség tünetek is eltűnnek. A limfo­­citák, plazmasejtek és ellenanyagok a vérben maradva ott keringenek, és ha ugyanaz a patogén mégegyBzer bejut a szervezetbe, a limfociták azonnal működésbe lépnek és meg­kezdik az ellenanyag termelést. Az érzéke­­nyített limfociták válaszát szekunder vá­lasznak nevezik. A szekunder válasz na­gyobb mértékű ellenanyag termelést eredmé­nyez, mint amely a primer válasz során kép­ződött. Olyan sok ellenanyag termelődik olyan rövid idő alatt, hogy a mikrobák nem tudnak osztódni és betegséget okozni. A humorába immunitásra jellemző az azonnali túlérzékenység, ami annak köszönhető, hogy a fertőzésnek előzőleg már kitett szervezet percek alatt képes egy antigénre válaszolni, például a szénanátha esetében. Az azonnal túlérzékenység másik példája az anafilaxiss Bokk, ami egy extrém allergiás reakció, amely - ritkán - akkor figyelhető meg, amikor egy egyént olyan antigén hatásának teszünk ki, amelyre az mér érzékeny volt. Ez az anti­génnel kiváltott humorába immunválasz időn­ként haláloB is lehet. A humoréba immunitás természetes és mesterséges úton egyaránt indukálható. Ak­tív természetes immunitás esetén az egyén limficitái a keringésben maradnak és a fer­tőzés után megindítják az ellenanyag terme­lését. Ez az aktív természetes immunitás éve­kig eltarthat, néha az egész életen át műkö­dik. A csecsemő az ellenanyagot az anyatej­ből kapja a születés utáni első néhány na­pon, és ez immunitást biztosit neki életének első évében. Ezt az immunitást passzív ter­mészetes immunitásnak nevezik, mivel az el­lenanyag ténylegesen nem a csecsemő szer­vezetben termelődik. Az aktív mesterséges immunitás elpusztult vagy gyengített mikro­bák szervezetbe való injektálásával idézhető elő. Ezek a mikróbék mér nem okoznak olyan betegségtúneteket, mint virulensebb formáik, de felületi antigénjeik még így is képesek beindítani a limfociták ellenanyag termelését. Ha a szervezetbe később virulens mikroba jut, az már érzékeny leBZ a mikrobával szemben és azonnal erős ellenanyag terme­léssel válaszol a fertőzésre. Az aktív mes­terséges immunizálás hatása évekig tart, em­lékeztető oltásokkal folyamatosan fenntart­ható. A passzív mesterséges immunitásra is van példa, ez körülbelül egy hónapig biztosít védettséget. A fenti átmeneti immunitást ügy alakítják ki, hogy más állatban vagy ember­ben termelt ellenanyagot injektálnak az im­munizálandó szervezetbe. Ezt a módszert rendszerint csak válsághelyzetben, vagy jár­vány idején alkalmazzák. Mivel a limfociták ebben az esetben nem vesznek részt az im­munizálás folyamatában, azok sem ellenanya­got nem termelnek, sem nem „emlékeznek" az antigénre, ennek következtében a fenti módszerrel csak időleges immunitás biztosít­ható. A celluláris immunitás esetén - a humo­­rális immunitással ellentétben - nem mutatha­tók ki a keringésben ellenanyagok. A T-lim­­fociták - amelyek ezt a fajta immunitást köz­vetítik - akkor aktiválódnak, mikor más szervezetből - például átültetett szövetből, tumorból vagy vírusból - származó sejt felü­letén lévő antigénnel találkoznak. A B-lim­­focilákboz hasonlóan a T-limfociták is speci­fikusak, és minden fajta limfocita csak egy fajta antigénnel lép reakcióba. A limfociták növekednek, osztódnak és limfokinekel ter­melnek, amelyek résztveBznek az idegen fe­hérjék elleni támadásban, valamint stimulál­ják a makroíágok fagocita aktivitását. Noha immunológiai emlékezés ugyanúgy létezik, mint a humorába immunitás esetén, a válasz sokkal lassabb. Sokszor 10-12 óra alatt fej­lődik csak ki a válasz az előzetesen érzéke­­nyitett szervezetben, ezért a celluláris im­munitást késleltetett túlérzékenységként tartják számon. A celluláris immunválaszra példaként a mérges szömörcével szemben al­lergiás reakciót, a pozitív tuberkulin bőr­próba esetén látható vörŐB foltot, vagy az átültetett szövetek kilökődését említhetjük. Az immunrendszert moduláló Bzerek vagy aktiválják, vagy gátolják a limfociták proliferációs folyamatét. A normális limfocita proliferáció az antigének, makrofágok, T- és B-limfociták, valamint bizonyos vegyszerek közötti különféle kölcsönhatások következté­ben alakul ki. Például egy bizonyos antigén jelenléte bizonyos T- vagy B-limfocitékat ak­tivál. Ezenkívül bizonyos B-limfociták akti­­válhatók aktív T-limfocitákkal is, míg mások függetlenek a T-limfociléktól, és csak antigé­nekkel aktiválhatok. Az aktivált T-limfocilék egy interleukin 1 (1L-1) néven ismert mole­kula termelésére késztethetik a makrofágo­­kat, amely viszont mind a T-, mind a B-lim­­focitákat aktiválja. Az aktivált T-limfociták egy interleukin 2 (IL-2) néven ismert mole­kulát is termelhetnek, amely további T-lixnfo­­cila aktiválást indukál. Vegyszerek, amelye­ket mitogének néven tartanak Bzámon, bein­díthatják a DNS-szintózist és s mitózist, ame­lyek a T- és B-limfociták aktiválásénak jelei. Néhány mitogén csak egy fajta limfocitára r, 10 ir> 20 25 30 35 40 •15 50 55 CIO 05 5

Next

/
Thumbnails
Contents