195819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-furil-butirolakton származékok és a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
7 195819 8 nek nevezzük. Az antitoxin néven ismert ellenanyagok a baktériumok által termelt toxinokhoz kapcsolódnak, ezáltal semlegesítik azokat. Ha a patógán megtámadta a szervezetet és megindult az immunválasz, az ellenanyagok néhány óra múlva kialakulnak. Ezt a kezdeti reakciói elsődleges válasznak, vagy primer immunizációnak nevezik. Azonban a patogének ezalatt az idő alatt is osztódnak és esetenként toxint is termelnek, fenti okok következtében különféle betegségtünetek észlelhetők. Napokba vagy hetekbe telhet, míg annyi ellenanyag termelődik, amennyi az ósszeB palogén elpusztításához szükséges, ha azonban a patogének eltűnnek a szervezetből, a betegség tünetek is eltűnnek. A limfociták, plazmasejtek és ellenanyagok a vérben maradva ott keringenek, és ha ugyanaz a patogén mégegyBzer bejut a szervezetbe, a limfociták azonnal működésbe lépnek és megkezdik az ellenanyag termelést. Az érzékenyített limfociták válaszát szekunder válasznak nevezik. A szekunder válasz nagyobb mértékű ellenanyag termelést eredményez, mint amely a primer válasz során képződött. Olyan sok ellenanyag termelődik olyan rövid idő alatt, hogy a mikrobák nem tudnak osztódni és betegséget okozni. A humorába immunitásra jellemző az azonnali túlérzékenység, ami annak köszönhető, hogy a fertőzésnek előzőleg már kitett szervezet percek alatt képes egy antigénre válaszolni, például a szénanátha esetében. Az azonnal túlérzékenység másik példája az anafilaxiss Bokk, ami egy extrém allergiás reakció, amely - ritkán - akkor figyelhető meg, amikor egy egyént olyan antigén hatásának teszünk ki, amelyre az mér érzékeny volt. Ez az antigénnel kiváltott humorába immunválasz időnként haláloB is lehet. A humoréba immunitás természetes és mesterséges úton egyaránt indukálható. Aktív természetes immunitás esetén az egyén limficitái a keringésben maradnak és a fertőzés után megindítják az ellenanyag termelését. Ez az aktív természetes immunitás évekig eltarthat, néha az egész életen át működik. A csecsemő az ellenanyagot az anyatejből kapja a születés utáni első néhány napon, és ez immunitást biztosit neki életének első évében. Ezt az immunitást passzív természetes immunitásnak nevezik, mivel az ellenanyag ténylegesen nem a csecsemő szervezetben termelődik. Az aktív mesterséges immunitás elpusztult vagy gyengített mikrobák szervezetbe való injektálásával idézhető elő. Ezek a mikróbék mér nem okoznak olyan betegségtúneteket, mint virulensebb formáik, de felületi antigénjeik még így is képesek beindítani a limfociták ellenanyag termelését. Ha a szervezetbe később virulens mikroba jut, az már érzékeny leBZ a mikrobával szemben és azonnal erős ellenanyag termeléssel válaszol a fertőzésre. Az aktív mesterséges immunizálás hatása évekig tart, emlékeztető oltásokkal folyamatosan fenntartható. A passzív mesterséges immunitásra is van példa, ez körülbelül egy hónapig biztosít védettséget. A fenti átmeneti immunitást ügy alakítják ki, hogy más állatban vagy emberben termelt ellenanyagot injektálnak az immunizálandó szervezetbe. Ezt a módszert rendszerint csak válsághelyzetben, vagy járvány idején alkalmazzák. Mivel a limfociták ebben az esetben nem vesznek részt az immunizálás folyamatában, azok sem ellenanyagot nem termelnek, sem nem „emlékeznek" az antigénre, ennek következtében a fenti módszerrel csak időleges immunitás biztosítható. A celluláris immunitás esetén - a humorális immunitással ellentétben - nem mutathatók ki a keringésben ellenanyagok. A T-limfociták - amelyek ezt a fajta immunitást közvetítik - akkor aktiválódnak, mikor más szervezetből - például átültetett szövetből, tumorból vagy vírusból - származó sejt felületén lévő antigénnel találkoznak. A B-limfocilákboz hasonlóan a T-limfociták is specifikusak, és minden fajta limfocita csak egy fajta antigénnel lép reakcióba. A limfociták növekednek, osztódnak és limfokinekel termelnek, amelyek résztveBznek az idegen fehérjék elleni támadásban, valamint stimulálják a makroíágok fagocita aktivitását. Noha immunológiai emlékezés ugyanúgy létezik, mint a humorába immunitás esetén, a válasz sokkal lassabb. Sokszor 10-12 óra alatt fejlődik csak ki a válasz az előzetesen érzékenyitett szervezetben, ezért a celluláris immunitást késleltetett túlérzékenységként tartják számon. A celluláris immunválaszra példaként a mérges szömörcével szemben allergiás reakciót, a pozitív tuberkulin bőrpróba esetén látható vörŐB foltot, vagy az átültetett szövetek kilökődését említhetjük. Az immunrendszert moduláló Bzerek vagy aktiválják, vagy gátolják a limfociták proliferációs folyamatét. A normális limfocita proliferáció az antigének, makrofágok, T- és B-limfociták, valamint bizonyos vegyszerek közötti különféle kölcsönhatások következtében alakul ki. Például egy bizonyos antigén jelenléte bizonyos T- vagy B-limfocitékat aktivál. Ezenkívül bizonyos B-limfociták aktiválhatók aktív T-limfocitákkal is, míg mások függetlenek a T-limfociléktól, és csak antigénekkel aktiválhatok. Az aktivált T-limfocilék egy interleukin 1 (1L-1) néven ismert molekula termelésére késztethetik a makrofágokat, amely viszont mind a T-, mind a B-limfocitákat aktiválja. Az aktivált T-limfociták egy interleukin 2 (IL-2) néven ismert molekulát is termelhetnek, amely további T-lixnfocila aktiválást indukál. Vegyszerek, amelyeket mitogének néven tartanak Bzámon, beindíthatják a DNS-szintózist és s mitózist, amelyek a T- és B-limfociták aktiválásénak jelei. Néhány mitogén csak egy fajta limfocitára r, 10 ir> 20 25 30 35 40 •15 50 55 CIO 05 5
