195819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-furil-butirolakton származékok és a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
5 195819 6 A találmány szerinti eljárással előállított vegyüleleket a gyógyszerkészítésben szokásosan használt hordozó- vagy hígítóanyagokkal összekeverve ember- vagy állatgyógyászati célra alkalmas gyógyszerkészítménnyé alakíthatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények immunrendszert moduláló és citotoxikuB hatással rendelkeznek, akut toxicitáBi értékük igen alacsony. Feltételezzük, hogy a fenti gyógyszerkészítmények citotoxikus hatása vagy a (IVa) általános képletű hatóanyagok immunrendszert Btimuláló hatásának tulajdonítható, vagy a hatóanyagok önmagukban rendelkeznek citotoxikus hatással, vagy a két hatás kombinációjáról van bzó. Citotoxikus hatásuk következtében a találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények Bzéles körben alkalmazhatók a rákgyógyászatban. A gyógyszerkészítmények az immunterápiában is használhatók, az immunrendszer aktivitásának fokozására, például az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome) esetén. Magasabbrendű állati szervezetekben az immunrendszer egyike az elsődleges védekezési mechanizmusoknak a betegségokozó mikrobák és egyéb idegen fehérjék ellen. Az immunválaszt a specifikus antigénekkel reagáló specifikus ellenanyag-proteinek közvetítik. Az antigének meglehetősen nagy molekulasúlyé anyagok, legtöbbször proteinek, amelyek az adott szervezet számára idegenek. Legtöbb esetben a sejtek külső felületén lokalizálódnak. Antigének többek között a pollenszemcséken, átültetett szövetekben, szintetikus anyagokban, állati parazitákban, vírusokban és baktériumokban találhatók. Emberi szervezetben sok potenciális antigén sohasem lépi át a szervezet elBÖ két védelmi vonalát, ezért soha nem hozza működésbe az immunrendszert. Az első védővonal a bőrből, a nyálkés membránokból, könnyből és gyomorsavból áll, a második vonalat a specializálódott fehérvérsejtek (granulociták és monociták) és makrofágok képezik, amelyek fagocitózis révén elpusztítják a patogéneket és az egyéb lehetséges antigéneket, vagyis elnyelik és megsemmisítik az idegen anyagokat. A fenti fehérvérsejteket és makrofágokat fagocitáknak nevezeik. Ha a patogéneke vagy egyéb idegen anyagok átjutnak a szervezet első két védelmi vonalán, az immunrendszer működésbe lép. Alapvetően két immun-védőrendszer van, a humorába és celluláriB rendszer, mindkettő reagál az antigénekkel. A humorába immunitás a plazma-proteinek gamma-globulin-frakciójában található keringő antitesteknek tulajdonítható. Ha a plazmát nagy sebességgel centrifugáljuk, annak protein-komponensei molekulasúlyúknak megfelelően frakciókra válnak szót. Az ellenanyagok általában a 156 000 átlagos relatív molekulatömegű komponenseket tartalmazó frakcióban találhatók. Ezt a frakciót gamma-globulin-frakciónak nevezik. A humoráliB immunitás képezi a bakteriális fertőzések elleni legfőbb .védekezést. A celluláris immunitás részben a limfokiráznak nevezett limfocita terméknek tulajdonítható. A fenti tipuBÚ immunitás felelős a késleltetett allergiás reakciókért, az idegen szövetek beültetésének megakadályozáséért és a tumorsejtek elleni védelemért. Ez a fő védekezés a vírusok, gombák és egyes baktériumok, például a tbc-baktériumok által okozott fertőzések ellen. Mind a humorába, mind a celluláris immunitásért a limfocitáknak nevezett specializálódott fehérvérsejtek a felelősek. A limfocita prekurzor sejtek a felnőtt emberi csontvelőben termelődnek, és onnan vándorolnak a különböző szervekhez, vagy a fejlődő magzat peteburkába, majd a magzatba és azután a különböző szervekbe. Emberi szervezetben a fenti prekurzor sejtek egy része a timuszhoz - egy kétlebenyű, a mellkas felső részén a sternum alatt lehelyezkedö mirigyhez - vándoi'ol, aholis T-limficitóvá alakul. A T-limfociták a celluláris immunitásban játszanak szerepet. Emberi szervezetben a prekurzor sejtek fennmaradó része a léphez vándorol, ahol B-bmficitává alakul, ezek a Immorális immunitásban vesznek részt. A T- és B-limfocitákat szerkezetileg nem lehet megkülönböztetni egymástól, noha eltérően működnek és különféle kémiai eszközökkel megkülönböztethetők. Az érett bmfociték a vérben keringenek és a nyirokcsomókban, lépben, timuszban is megtalálhatók. A humoréba immunitást a B-limfociték közvetítik, amelyek sejtfelületűkőn az egyes antigének számára megfelelő receptorral rendelkeznek. A B-limfocitók igen specifikusak, minden egyes típusú B-limfocita csak egy antigénnel reagál. Ha például a baktériumok vagy vírusok megtámadják a szervezetet, a 3-bmfociták a baktérium vagy vírus felületén évó antigénnel reagálnak és ahhoz kötődnek, és ez a limfocitát osztódásra készteti. A 'eánysejtek plazmasejteknek nevezett speciális sejtekké alakulnak. Ezek a sejtek nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, és azt az általános keringési rendszerbe ürítik. Az ellenanyagok arra az antigénre specifikusak, amely termelésüket kiváltotta, ée csak ezekkel az antigénekkel reagálnak. Az agglutininként ismert ellenanyagok az antigén-tartalmú anyagot agglutinálják, vagy összetapadásra késztetik. Ezáltal az anyagokat megakadályozzák abban, hogy a szövetekben szétszóródjanak és módot adnak a fagocitáknak arra, hogy bekebelezzék, vagy a nyirokcsomóknak arra, hogy kiszűrjék a szervezetet megtámadó anyagot. Más ellenanyagok hatása azon alapul, hogy kilyukasztják a baktériumok sejtfalát, ezáltal elpusztítják a baktériumot. A fenti ellenanyagokat bzinek-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
