195817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4,7-triamino-6-fenil-pteridin előállítására

8 105817 9 egyetlen készülékben kivitelezhető-, energia és oldószer igénye alacsony. A találmány szerinti eljárást a további­akban, a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül, példákkal szemléltetjük. 1. példa 15,4 g (0,1 mól) izonitrózó-malonsav-di­­nitril guadinin-só 110 ml 2-(2-metoxi-et.oxi)­­-etanollal készült oldatához hozzáadunk 3,87 g (0,028 mól) kálium-karbonátot, és az elegyet 2 órán ét 110 °C hőmérsékleten ke­verjük. Ennek sorén az elegyból lila színű csapadék válik ki. Ezután 70-75 °C hőmér­sékletre hűtve hozzáadunk 5,0 g (0,125 mól) porított nétrium-hidroxidot, majd 80 °C hő­mérsékleten, keverés közben, körülbelül ne­gyedóra alatt hozzácsepegtetjük 17,3 ml (17,6 g, 0,15 mól) benzil-cíanid és 15 ml 2- -(2-metoxi-etoxi)-etano) elegyét. A reakcióele­­gyet további félórán át 80 °C hőmérsékleten keverjük, mialatt a lila színű csapadék eltű­nik, és sötétsérga csapadék válik ki. Ezt kö­vetően az elegyet szobahőmérsékletre hütjük, hozzáadunk 125 ml vizet, félórán át jeges fürdőben keverjük, majd a szilárd terméket kiszűrjük, kétszer 40 ml izopropanollal, majd kétszer 40 ml vízzel mossuk, és körülbelül 40 °C hőmérsékleten megszárítjuk. Ily módon 22,1 g sárga szinü 2,4,7-triamino-G-fenil-pte­­ridint kapunk, op.: 329-331 °C, hozam az izo­­nitrózó-malonsav-dinitril V képletü guanidin­­-sójára számitva: 81,5%. A termék tisztasága az Amerikai Egyesült Államok XX. Gyógyszer -könyvében (1980) leírt módon végzett UV­­-spektrofotometriás módszerrel meghatározva: 99,1% (a standardhoz képest). 2. példa Mindenben az 1. példában leirt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a reakci­­óelegyhez lehűtés után nem adunk vizet. A kapott termék súlya: 21,7 g, op.: 326-30 °C, hozam: 86%. 3. példa Mindenben az 1. példában leirt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy oldószer­ként 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol helyett 2-et­­oxi-etanolt használunk, és a második reakció­lépést pedig 80 °C hőmérsékleten 1 órás ke­veréssel végezzük. A kapott termék súlya: 21,45 g, op.: 327-30 °C, hozam: 85%. 4. példa Mindenben az 2. példában leírt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy oldószer­ként. 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol helyett 2-et­­oxi-etnnolt használunk, és a második reakció­lépést. pedig 80 °C hőmérsékleten 1 órás ke­­\ • réssel végezzük. A kapott termék súlya: 21,0 g, op.: 326-329 °C, hozam: 83%. 5. példa Mindenben az 1. példában leírt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy az első reakciólépést 6,9 g (0,05 mól) kálium-karbo­nát jelenlétében, 90 °C hőmérsékleten 3 órás keveréssel végezzük. A kapott termék súlya: 20,8 g, op.: 329-331 °C, hozam: 82%. 6. példa Mindenben az 1. példában leirt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy az első reakciólépést káliumkarbonát helyett 2,0 g (0,05 mól) nátrium-hidroxid jelenlétében, 110 °C hőmérsékleten 1 órás keveréssel vé­gezzük. A kapott termék súlya: 19,5 g, op.: 329-331 °G, hozam: 77%. 7. példa Mindenben az 1. példában leirt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a máso­dik reakcióiépést nátrium-hidroxid helyett 13,8 g (0,1 mól) kálium-karbonát jelenlétében, 110 °C hőmérsékleten 3 órás keveréssel vé­gezzük. A kapott termék súlya: 20,8 g, op.: 326-328 °C hozam: 82%. 8. példa Mindenben az 1. példában leírt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a máso­dik reakciólépést nem porított, hanem szem­csés nátrium-hidroxid jelenlétében végezzük. A kapott termék súlya: 20,2 g, op.: 325- 330 °C, hozam: 80%. 9. példa Mindenben az 1. példában leirt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a máso­dik reakciólépést nátrium-hidroxid helyett 7,0 g (0,125 mól) kálium-hidroxid jelenlétében végezzük. A kapott termék súlya: 20,2 g, op.: 325-328 °C, hozam: 80%. 10. példa Mindenben az 1. példában leirt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy oldószer­ként 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol helyett 1,2- -propilén-glikolt használunk, és az első re­r> 10 15 * 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents