195817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4,7-triamino-6-fenil-pteridin előállítására
fi lar.Ki? 7 ugyanabban a reakcióelegyben, ugyancsak az ismert eljárásokhoz képest kíméletesebb körülmények között, 70 °C és 110 °C közötti hőmérsékleten lehet benzil cianiddal rcagáltatni. így igen jó hozammal jutunk a VII képletű 2,4,7-triamino-G-fenil-pleridinhoz, amely az alkalmazott kíméletes reakciókörülmények révén igen kevés szennyezést tartalmaz, s így tisztítása egyszerűen megoldható. Az így előállított nyerstermék meglepő módon lényegesen tisztább, mint abban az esetben, ha elkülönített IV képletű 2,4,6-triamino-5- -nitrózó-pirimidinböl indulunk ki, és azt a fentiekben említett, kíméletes reakciókörülmények között reagálhatjuk benzil-cianiddal. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás a VII képletű 2,4,7-triamino-6-fenil-pteridin előállítására az izonitrózó-malonsav-dinitril V képletű guanidin-sójának egy szerves oldószerben - valamely szervetlen bázis például kálium-karbonát, mint katalizátor jelenlétében - való melegítése, és a kapott IV képletű 2,4,6-triamino-5-nitrózó-pirimidinnek egy éter-alkohol típusú, alkohol típusú vagy amid típusú oldószerben - valamely szervetlen bázis például kálium-hidroxid, mint katalizátor jelenlétében - 1-2 mól egyenértéknyi benzil-cianiddal való reagáltatása, valamint a keletkezett VII képletű vegyület elkülönítése és kívánt esetben tisztítása útján, amely abban áll, hogy a két reakciólépést 70 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten ugyanabban a reakcióelegyben, a IV képletű köztitermék elkülönítése nélkül végezzük, és katalizátorként valamely alkálifém-hidroxidot és/vagy -karbonátot alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változatában úgy járunk el, hogy az első reakciólépést 80-120 °C, előnyösen 90-110 °C hőmérsékleten, a második reakciólépést pedig 70-110 °C hőmérsékleten végezzük. Oldószerként használhatunk valamely éter-alkohol típusú oldószert, például egy alkoxi-alkanolt, mint például 2-etoxi-etanolt, 2-metoxi-etanolt, vagy egy (alkoxi-alkoxi)-alkanolt, mint például 2-(2-etoxi-etoxi)-etanolt, 2-(2-metoxi-etoxi)-etanolt, vagy tetrahidro-furfuril-alkoholt vagy ennek például polietilén-glikollal képzett étereit (például glikofurolt); továbbá valamely egy- vagy többértékű alkoholt, például benzil-alkoholt, etilén-glikolt vagy 1,2-propilén-glikolt; vagy valamely amid típusú oldószert, például 1-metil-2-pirrolidont vagy dimetil-formainidot. Előnyösen 2-(2-metoxi-etoxi)-etanolt, vagy 2-etoxi-etanolt, vagy 1,2-propilén-glikolt használunk, mégpedig az V képletű kiindulási sóra számítva 5-12-szeres, előnyösen 7-10-szeres mennyiségben. A találmány szerinti eljárás első reakciólépésében szervetlen bázis katalizátorként valamely alkálifém-hidroxidot vagy - karbonátot, mint például nátrium-hidroxidot, kálium—hid roxidot, nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot - előnyösen kálium-karbonátot - használunk, mégpedig a kiindulási V képletű sóra számítva 0,05-1,0 mólegyenértéknyi, előnyösen 0,1-0,5 mólegyenértéknyi mennyiségben. A találmány szerinti eljárás második reakciólépésében használhatjuk ugyanazt a szervetlen bázist, mint az első reakciólépésben, de alkalmazhatjuk a fentiekben említett bázisok bármelyikét is. E reakciólépésben különösen előnyös a nátrium-hidroxid vagy kálium-karbonát használata, mégpedig az V képletű sóra számítva 0,5-1,5 mólegyenértéknyi, előnyösen 1,0-1,5 mólegyenértéknyi mennyiségben. A benzil-cianidot a kiindulási V képletű sóra számítva 1,0-2,0 mólegyenértéknyi, előnyösen 1,3-1,6 mólegyenértéknyi mennyiségben alkalmazzuk. A VII képletű terméket önmagában ismert módszerekkel különíthetjük el a reakcióelegyból. Eljárhatunk például úgy, hogy az elegyet lehűtjük, vízzel, vagy valamely más oldószerrel hígítjuk, és a kivált terméket kiszűrjük. Eljárhatunk például úgy is, hogy az elegyet lehűtjük, és a kivált terméket kiszűrjük. Az igy kapott, igen jó minőségű nyersterméket adott esetben szobahőmérsékleten egy alkalmas oldószerrel, például a reakcióhoz használt oldószerrel vagy valamely alkohollal, vagy például acetonitrillel vagy adott esetben etil-acetáttal kimossuk, majd szükség esetén 80-90 °C-os vízzel kikeverjük, leszűrjük, vízzel mossuk és megszáritjuk. A kiindulási anyagként használt V képletű só ismert (lásd E. C. Taylor és munkatársai fent idézett közleményét: J. Am. Chem. Soc. 81, 2442 (1959), valamint az 1 364 734 számú francia szabadalmi leírást; az említett irodalmi helyek tanúsága szerint az V képletű só legalább 85%-os hozammal biztonságosan előállítható]. A találmány szerinti eljárás az alábbi előnyökkel rendelkezik: 1. A találmány szerinti eljárás során alkalmazott kíméletes reakciókörülmények, valamint az a körülmény, hogy az igen nehezen megtisztítható és vizmentesíthetó IV képletű vegyület elkülönítése nélkül állítjuk elő az V képletű vegyületből a VII képletű célvegyületet, lehetővé teszik, hogy átkristályositás nélkül is igen tiszta - mintegy 99%-os tisztaságú - nyersterméket állítsunk elő, jó hozammal. (A nyerstermék tisztaságénak igen nagy jelentősége van, mert mint korábban említettük a szennyezett VII képletű vegyület átkristályositása számos nehézséggel jár.) 2. A találmány szerinti eljárás technológiailag könnyen megvalósítható -10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 05 5
