195811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-aril- 11H-pirido [2,3-b] [1,4] benzodiazepin-származékok előállítására

2 195811 3 A találmány tárgya új eljárás (1) általá­nos képletű 6-aril-llH~pirido(2,3-b)(],4)-ben­­zodiazepin-származékok előállítására. Az eljárás lényege, hogy a pirido( 1,4)­­-benzodiazepin-származékok előállítása céljá­ból erős, nem nukleofil bázis, azaz egy alká­lifém hidrid jelenlétében, közömbös oldószer­ben reagáltatünk amino-klór-piridint egy aril-(amínofenil J-metanon-származékkal. Ez a kondenzáció megvalósítható úgy is, hogy elő­­t szőr titántetrakloridot, majd nem-nukleofil » báziBt alkalmazunk, ebben az esetben új közti termékek keletkeznek és kerülnek fel­­használásra. A 4.447.361 számú amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírásban ismertetett el­járás szerint amino-halo-piridin-származé­­kokból és amino-aríl-fenon-származékokból melegítéssel olyan (VI) képletű pirido(l,4)­­benzodiazepin-származékok állíthatók elő, ahol az általános képletben Ar jelentése piri­­dil—, tienil-, vagy fenilcsoport, R jelentése hidrogénatom, alkil-, -alkil-halogén, -alkil­­-NR2R2 vagy -alkil-NzCH-OCíHs csoport, Z jelentése hidrogén, halogén, alkil-, alkoxi-, hidroxil- vagy nitrocsoport és Y jelentése hidrogén, alkil-, alkoxi- vagy hidroxilcsoporl. A 4.480.100 számú amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalom a piridofl ,4)-benzodi­­azepin-származékok előállításánál használható [2-/(nitropiridinil)-amino/-fenil)-aril-meta­­non-származékok előállítását ismerteti halo­­gén-nitro-piridin származékoknak amino-aril­­-szórmazékokkal való melegítésével. A fentiekben ismertetett eljárások hát­ránya, hogy a kiindulási anyagok viszkózu­sak, ragadósak, továbbá a reakciótermékek alacsony kitermeléssel állíthatók elő. Ezzel szemben a jelen találmány szerinti eljárással a diazepingyűrű erős nem nukleofil bázis, például NaH hatására alakul ki, oldószer vagy folyékony hordozó jelenlétében, és ily módon a kitermelés nagymértékben növelhető. További előny, hogy a pirido(l,4)-benzodi­­azepin Na-sóinak kialakulása könnyebbé vá­lik. A jelen találmány szerinti eljárásban al­kalmazott egyes közti termékek előállítását ismertetik Yamamoto, M. és Yamamoto, H. a Chem. Pharm. Bull. 29(8), 2135-2156 (1981). A 2-amino-4-klór-benzofenon és egy amin reak­cióját titán-letraklorid jelenlétében az 1. re­akcióvázlat szemlélteti. A képletekben R1 je­lentése alkil-, cikloalkil-, fenilalkil-, dialkil­­-amino-alkil és 4-morfolino-alkil-csoport, Ugyancsak bizonyos, az eljárásban használt intermedierek előállítására vonatkozó közlemény a Synthesis communications Georg Thieme Verlag 1981. 448-449. old. Mouzin, G., et al. A 2-amino-benzofenon-származékok fá­zistranszfer katalizátor jelenlétében végbe­menő N-monoalkilezését a 2. reakcióvázlat szemlélteti. A képletben R jelentése metil-, etil-, vagy allilcsoporl; X1 klór vagy bróm; X2 hidrogén, klór vagy fluor. A találmány szerinti új eljárással előállí­tóit pirido-benzodiazepin-szérmazékok az (I) ált dános képlettel jellemezhetők. A képletben R jelentése hidrogénatom, vagy alk‘-Q ál­talános képletű csoport, ahol Q jelentése -O-CHCH2CH2CH2 CHj csoport, hidroxilcsoport vagy -NR*R2 általános kép­letű csoport, ahol Rí és R2 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy együtt 1-piperidinil­­vagy 4-morfolinil-csoportot képeznek, alk1 jelentése 1-5 szénatomos al­kilcsoport, és Ar jelentése fenilcsoport. Az (1) általános képletű vegyületek an­­ticepresszív hatású gyógyszerkészítmények hatóanyagaként, valamint más (I) általános képletű vegyületek előállításánál intermedier­ként felhasználhatók. Továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R jelen­tése -alk'-O-CHCHjCHiCHaCHi, felhasználha­tók olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, amelyeknek képletében R jelen­töke -alkJ-0H. Farmakológiailag elfogadható savaddíciós sók azok a találmány szerinti pirido-benzodi­­azapin-származékokkal képzett sók, amelyek ms legvérű állatok számára fiziológiailag kom­patibilisek. Ilyen sók erős vagy gyenge sa­vakkal képezhetők. Ilyen erős savak a sósav, kénsav és a foszforsav. Gyenge savak a fu­­mrrsav, malonsav, borostyánkősav, oxélsav, ci dohexámsav és hasonlók. A találmány szerinti vegyületek antidep­­re sszív hatásának vizsgálatát Englehardt, E. L. és munkatársai J. Med, Chem. 11 (2) : 325 (1968) módszerével végezték az alábbiak szé­riát: 20 mg/kg vizsgálandó vegyűletet adtak b( öt nőstény egérnek (ICR-DUB törzs) has­­hr'.rtyába juttatva 30 perccel korábban, mint a tetrabenazin (metánszufonát só alakban) ptotikus dózisát (32 mg/kg IP). 30 perccel később a ptosis hiánya volt megfigyelhető m nden állatnál. Litchfield és munkatársai J. Pharmacol. Exp.Therap. 96: 99-113 (1949) módszere szerint minden vegyületre megálla­pítható egy EDso-érték (Median Effective Dose) egereken tetrabenazinnal kiváltott pto­sis által. A találmány szerinti eljárással előállítha­tó, a fentiekben ismertetett antidepressziós vzsgálat szerint antidepresszív hatással rendelkeznek azok az (I) általános képletű vegyületek és farmakológiai szempontból el­­f< gadható savaddíciós sóik melyek képletében R jelentése hidrogénatom vagy -alk'N-RW képletű csoport; R és R2 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy R1 és R2 egy nitrogénatommal együtt 1-pirrolidinil- vagy 4- -morfolinil-csoportot alkot; A- jelentése fenilcsoport és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents