195800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4H-benzo [4,5]-ciklopenta [1,2-b] tiofén származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 195800 4 A találmány tárgya eljárás új, farmako­lógiái sajátságokkal rendelkező 4H-benzo­­-[4,5]ciklohepta[l,2-b]-tiof ón-szár mazókok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerké­szítmények előállítására. E vegyületek gyul­ladáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító ha­tásúak. A 0 035 903 és a 0 115 690 számú euró­pai közrebocsátási iratok, továbbá a 4 376 124 számú amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírás bizonyos cc-[5H-dibenzo -(a,d)ciklohepten-5-ilidón]-karbonBavakra vo­natkoznak, és kőzlik, hogy ezek az anyagok gyulladáscsökkentő, valamint az immunrend­szert szabályzó hatásokat mutatnak. Az Acta Cryst. 37, 279 (1981) közleményben és a 497 898 számú spanyol szabadalmi leírásban ismertetik a [9,10-dihidro-4H-benzociklohep­­ta(l,2-b)tiofen-4-ilidén)-ecetsavat, és közük, hogy ez a vegyület a központi idegrendszer­re ható tetraciklusos vegyületek szintézise során közbenső termékként alkalmazható. Közelebbről a találmány tárgya eljárás a 10-es helyzetben 1-4 szónatomos alkoxi-cso­­portot tartalmazó oe-[4H-benzo(4,5)ciklohepta -(l,2-b)tiofen-4-ilidén]-karbonBavak (a to­vábbiakban: „találmány szerinti vegyületek") előállítására. E vegyületek újak, és olyan gyűrűrendszert tartalmaznak, amely szerke­zeti szempontból távol áll a fentebb idézett irodalomban leírt vegyületektől. Úgy találtuk, hogy e vegyületek különösen előnyös gyulla­dáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító ha­tást mutatnak. Ezt az alábbiakban részlete­sen leírjuk. Úgy találtuk továbbá, hogy a találmány szerinti vegyületek - más, ismert gyulladás­­csökkentő hatóanyagokkal összehasonlítva - ritkábban idéznek elő nem-kívánatos mellék­hatást, és különösen fekólyképző (ulcerogón) mellékhatásuk csekélyebb. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti vegyületek 4H-benzo(4,5)ciklohepta(l,2-b)lio­­fén gyűrűrendszere - az alábbiakban megha­tározott, 4-es és 10-es helyzetben kapcsolódó Bzubsztituenseken kívül - további szubszti­­tuenseket is viselhet; ilyen további szubszti­­tuensek elsősorban a benzol- eß/vagy tiofén­­gyűrűhöz kapcsolódhatnak. így - a 4-es és 10-es helyzetben kapcsolódó szubsztituense­­ken kívül - a 4H-benzo(4,5)ciklohepta(l,2- b)tiofón gyűrűrendszer például lehet szubsz­­tituálatlan vagy szubBztituált, a benzolgyű­­rüben halogénatommal - így klóratommal - vagy hidroxilcsoporttal monoszubsztituált. Közelebbről a találmány különösen az olyan (I) általános kópletű vegyületeknek az előállítására vonatkozik, amelyekben Rí jelentése 1-4 szónatomos alkilcso­­port, és az A gyűrű adott esetben halogénatommal vagy hidroxilcsoporttal szubBztituált. Az Rí szubsztituens helyén álló alkil­­csoport egyenes vagy elágazó Bzénláncú le­het, előnyösen metilcsoport. Az A gyűrű elő­nyösen nem szubsztituált, vagy szubsztitu­­ensként egy hidroxil- vagy egy halogénato­mot (például egy klóratomot) visel. A legelő­nyösebb esetben az A gyűrűhöz nem kapcso­lódik szubsztituens. A találmány szerinti vegyületek mind cisz-, mind transz-izomerek, azaz Z és E izo­merek lehetnek. A találmány mind a cisz-, mind a transz-izomerekre, mind ezek keveré­keire vonatkozik. A leírásban és az igény­pontban a cisz (Z) és a transz (E) megjelö­lést az általánosan elfogadott (konvencioná­lis) CIP nomenklatúra meghatározása szerint használjuk [Angew. Chem. 94, 614 (1982), va­lamint a fentebb idézett helyek]. így a talál­mány szerinti cisz-izomerek szerkezetét az (I") általános képlet, a találmány szerinti transz-izomerek szerkezetét az (I’”) általá­nos képlet ábrázolja. Általában a cisz- (azaz Z) izomerek az előnyösek. Ennek megfelelően a találmány szerinti vegyületek előnyös eset­ben túlnyomórészt a cisz-alakot tartalmazzák, legelőnyösebben tiszta vagy lényegében tisz­ta cisz-izomerek. A találmány szerinti vegyületek cisz- és transz-izomerjeit ismert eljárással kaphatjuk, például úgy, hogy a cisz-transz-izomer-ele­­gyekből a tiszta izomereket elkülönítjük. Er­re vonatkozó módszert adunk meg a 2. pél­dában. A találmány szerinti vegyületeket Z/E izomerelegyként vagy tiszta, illetve lényegi­leg tiszta Z-izomer alakjában úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű vegyüle­­tet - ahol R2 jelentése Ci-« alkilcsoport, míg Rí és A jelentése a fenti -, amely Z/E izo­­merelegy tiszta, illetve lényegileg tiszta Z­­-izomer alakjában van jelen, hidrolizálunk, és adott esetben tiszta vagy lényegileg tisz­ta Z-izomer alakú (I) általános képletű ve­gyületek előállítása céljából - ahol Rí és A jelentése a tárgyi körben megadott meghatá­rozás szerinti - a Z-izomert elkülönítjük a Z/E izomerelegytöl, és az így kapott (I) álta­lános képletű vegyületet elkülönítjük. Az eljárást a szokásos módon kivitelez­hetjük, például bármilyen eljárással, amellyel az észterek hidrolizálhatók, így lúgos hidro­lízissel, például alkólifém-hidroxid jelenlé­tében 20 °C-tól a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hőmérséklettartományban, valamilyen közömbös oldó- vagy higítÓBzerben, például etanolban. Az eljárás kiinduló anyagaiként alkalmazott (II) általános képletű alkil-ész­­terek például úgy állíthatók elő, hogy egy (III) általános képletű vegyületet - a képlet­ben Rí jelentése az (I) általános képletnél megadottal megegyező - egy (IV) általános képletű vegyülettel - a képletben R2 és R« jelentése alkilcsoport - valamilyen bázis - így száraz nátrium-hidrid - jelenlétében rea­­géltatunk. Ennek során közbenső termékként a (IV) képletű vegyületnek megfelelő ilid — -származék képződik. E reakciót célszerűen valamilyen közömbös oldó- vagy hígítószer-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 G5 3

Next

/
Thumbnails
Contents