195792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazolok és izoxazolok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

7 195792 8 létén, különösen visszafolyató hűlő alkalma­zása mellett történő forralás közben - végez­hetjük el. A b) eljárás során alkalmazott (IV) és (V) általános képleté vegy öletek ben az X il­letve Y helyén levő kilépő csoport pl. halo­génatom (pl. klór- vagy brómatom) vagy al­­kil-szulfoniloxi-csoport vagy aromás szulfo­­niloxi-csoport (pl. metánszufoniloxi- vagy p-toluol-szulfoniloxi-csoport) lehet. A b) eljárást inert szerves oldószer (pl. aromás szénhidrogének, mint pl. benzol, tolu­ol stb.; halogénezett aromás szénhidrogének pl. klór-benzol stb., dimetil-formamid stb) jelenlétében végezhetjük el. Előnyös a dime- ■ til-formamid. Erős bázisként pl. alkálifémeket (pl. nátriumot vagy káliumot) vagy alkálifém­­-hidrideket (pl. nátrium-hidridet vagy káli­um—hidridet stb.) alkalmazhatunk. A reakciót szobahőmérséklet és a reakcióelegy forrás­pontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A c) eljárás során a (VI) és (VII) általá­nos képletű vegyületek reakcióját inert szerves oldószerben végezhetjük el. Reakcióközegként pl. alifás vagy gyűrűs étereket (pl. dietil-étert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt stb.) alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen alacsony hőmérsékleten, előnyösen kb. 0-10 °C-on végezhetjük el. Célszerűen 5 °C körüli hőmérsékleten dolgozhatunk. Az (i) lépés Bzerint az R3 helyén 1-4 szénatomos alkoxiesoportot tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyületek hidrolízisét önma­gukban ismert módszerekkel végezhetjük el. így pl. a hidrolízist megfelelő bázis (pl. alkálifém-hidroxidok, mint pl. nátrium- vagy kálium-hidroxid) segítségével, oldószeres közegben (pl. alkanolban, mint pl. metanolban vagy etanolban) hajthatjuk végre. A hidrolí­zist előnyösen szobahőmérséklet körüli hőfo­kon végezhetjük el. Az (ii) lépés szerint az R3 helyén hid- . roxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek észterezését önmagában ismert módon végezhetjük el. így pl. az észtere­­zést a megfelelő diazoalkán (pl. diazometán) segítségével hajthatjuk végre. Más eljárás szerint az észterezést a megfelelő alkohollal (pl. metanollal vagy etanollal) erős sav (pl. hidrogénhalogenidek, mint pl. sósav; vagy szulfonsavak pl. p-toluol-szulfonsav) jelen­létében végezzük el. Eljárhatunk továbbá oly módon is, hogy az R3 helyén hidroxilcsopor­­tot tartalmazó (I) általános képletű vegyü­­letet önmagában ismert módon reakcióképes származékává (pl. savhalogeniddé, mint pl. savkloriddá vagy savanhidriddé) alakítjuk és a kapott származékot önmagában ismert mó­don a megfelelő alkohollal reagáltatjuk. Az (iii) lépés szerint az R3 helyén hid­­roxil- vagy 1-4 szénatomos alkoxiesoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek amidálását önmagukban ismert módszerekkel hajthatjuk végre. így pl. az R3 helyén hid­roxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet a fentiekben ismertetett módon reakcióképes származékká alakítjuk és a származékot önmagában ismert módon egy HNR4R5 általános képletű vegyülettel (mely képletben R4 és R5 a fenti jelentésű) reagál­tatjuk. HNR4R5 általános képletű vegyület­­ként ammóniát, 1-4 szénatomos alkil-aminokat vagy telített monociklikus helerociklikus ami­­nokat alkalmazhatunk. Eljárhatunk továbbá oly módon is, hogy az R3 helyén 1-4 szénatomos alkoxiesoportot tartalmazó (1) általános képletű észtert önmagában ismert móden amidáljuk az HNR4R5 általános képletű aminnal (ahol R4 és Rs a fenti jelentésű). A (iv) lépés szerint az R3 helyén hid­­roxilcsoportot, tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket szokásos módszerekkel gyógyé­­szatilag alkalmas bázisokkal képezett sóikká alakítjuk. A sók közül pl. az alkálifémsókat (pl. nátrium- vagy káliumsókat), alkáliföld­­fémsókat (pl. kalcium- vagy' magnéziumsókat), ammóniumsókat és szerves aminokknl (pl. di­­ciklohexil-aminnal) képezett sókat említjük meg. A sókat oly módon állíthatjuk elő, hogy az R3 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet szokásos módon reagáltatjuk a megfelelő bázissal. A racém (I) általános képletű vegyülete­ket önmagában ismert módon végrehajtott rezolválással optikai izomerekre választhatjuk szét. így pl. egy R3 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet megfelelő optikailag aktív bázissal [pl. (+)­­vagy (-)-efedrinnel, ( + )- vagy (-)-oc-metil­­-benzil-aminnal stb.] reagáltathatjuk, a ka­pott optikailag aktív sókat szétválaszthatjuk (pl. frakcionált kristályosítással), majd kí­vánt esetben az optikailag egységes vegyü­leteket sóikból szokásos módszerekkel felsza­badíthatjuk. Más módszer szerint a találmány szerinti eljárásnál optikailag aktív kiindulási anyagokat alkalmazunk. A találmányunk szerinti eljárásnál fel­használt kiindulási anyagok ismert vegyüle­tek vagy ismert vegyületek előállításával analóg módon készíthetők el. A példákban részletesen ismertetjük a kiindulási anyagok előállítását. Az (I) általános képletű vegyületek és az R3 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek gyógyászatiig alkalmas bázisokkal képezett sói értékes an­­ti-artritikus hatást mutatnak, amelyet pl. az alábbi teszt segítségével igazolunk: Nőstény patkányok szörtelenített hátába intradermális injekció segítségéve] 10x0.1 ml II. típusú kollagén/Freud-féle nem-teljes ad­­juvn is emulziót fecskendezünk. Tizenöt nap elteltével a bilaterális hátsó mancs gyulladást mutató patkányoknak beadjuk a teszt-vegyil­letet, 15 napon keresztül, naponta egyszer, orálisan. A inuncstérfogatot vízkiszorítás se­gítségével plotizmográfiísan megmérjük és a 5 10 ■15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents