195735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tapasz formájú gyógyszerkészítmény előállítására
7 195735 8 A bőrrel való érintkezést létrehozó 4, illetve 13 kontakt ragasztóréteg egy olyan kontakt ragasztóból áll, amely fiziológiásán közömbös, és amely a hatóanyago(ka)t átereszti. Ennek a rétegnek a jellemző összetétele a tárolórétegekhez használt anyagokból adódik, viszont a hordozóanyagok hozzáadásától eltekintünk. Hogy az alkalmazáskor a hatóanyagnak vagy hatóanyagoknak kívánt kezdeti felszabadulásét biztosítsuk, szükséges lehet, hogy ezt a kontakt ragasztóréteget már az előállításhoz hatóanyaggal kombináljuk, ekkor a koncentrációt a telítési koncentrációnál kisebbre vagy azzal egyenlőre kell választani. Az 5 illetve 14 eltávolítható védőréteg, amely a kontakt ragasztóréteggel étintkezik, és amelyet használat előtt eltávolítunk, például ugyanazon anyagokból áll, amelyeket az 1 illetve 6 fedőréteg készítéséhez használunk, feltéve, hogy eltávolithatóvá tehetők, például szilikonos kezeléssel. Egyéb eltávolítható védőrétegek például politetrafluoretilén, előkezelt papír, celofán, polivinilklorid, stb. Ha a találmány szerinti laminált készítményt a védőréteg felvitele előtt gyógyászati alkalmazásra kész formátumra (tapasz) vágjuk fel, akkor az utána felhelyezendő védőréteget túlnyúló fogóvéggel látjuk el, amelynek segítségével a tapaszról könnyebben lehúzható. Valamely találmány szerint, előállított tapasz meglepő módon valamely gyógyászati rendszer összes kívánatos biogyógyszerészeti és technológiai tulajdonságait egyesíti magában. 1. Szabályozott hatóanyagleadás. A tapasz egész felépítése az alkalmazási idő legnagyobb részén keresztül közel állandóan maradó leadási sebességet biztosit. Amennyiben a kezdeti szakaszban lökésszerű felszabadulást kívánunk, úgy ez a kontakt ragasztóréteg gyártáskor való feltöltésével befolyásolható. 2. A leadott mennyiség szabályozhatósága. Az előrelátható alkalmazási időtartamra kívánt leadandó mennyiség széles határok között beállítható a következő paraméterekkel:- a polimer mátrix összetétele,- abszolút hatóanyagtartalom a laminált szelvényben,- hatóanyag-koncentráció esés a tárolórétegeken át,- a tárolórétegek száma,- a tárolóréteg vastagsága,- a tapasz nagysága,- hordozóanyagok hozzáadása, és így az összes orvosi követelményeknek megfelel. 3. A leadási idő szabályozhatósága. A gyógyászatilag szükséges leadási sebesség időtartama a tapaszban lévő hatóanyagmennyiség arányának megválasztásával átlagos leadási sebességre állítható be. 4. Adagolás. A hatóanyagtároló réteges felépítése, ahol mindenegyes réteg hatóanyaggal túltelített, os a hatóanyagkoncentráció rétegről rétegre növekszik, lehetővé teszi, hogy a felületegységenkénti dózisnagyság az ismert tapaszokhoz képest csak kevéssé legyen korlátozva. Ezenkívül a lokális irritációk a bőrön, amelyek főként a túl magas hatóanyagkoncentráció következtében lépnek fel, elkerülhetők azáltal, hogy a bőrhöz legközelebb fekvő tárolóréteget egy esetleg hatóanyaggal telített kontakt ragasztóréteg választja el a bőrtől, os így az oldatlan hatóanyagnak a bőrrel való érintkezését mindenesetre elkerüljük. 5. A leadási felület változtatási lehetősége. Mivel a találmány szerinti termékek sem szegélyekkel, sem burkolattokkal vagy él- szigetelésekkel nincsenek ellátva, a laminált készítmény tetszésszerinti nagyságú és alakú, a gyógyászati igényekhez igazodó darabokra osztható fel, ami különösen jelentős, ha óvatosan növelve vagy csökkentve kell í dagolni. 6. A hatóanyagleadás in vitro - in vivo összefüggése. Nemvárt módon a találmány szerinti tapaszok az in vitro és in vivo hatóanyagleadás tekintetében is megfelelnek azoknak a magas 1 övetelményeknek, amelyek egy gyógyászati rendszerrel szemben támasztandók. Az összefüggés emellett olyan jó, hogy in vitro kísérleti modellek egyszerűen bioanalógnak bizonyultak. Ez lehetővé teszi a sarzsreprodu- 1 álhatóság és bioegyenértéküség biztos felülvizsgálatát. A laminált készítmény találmány szerinti felépítését a következőkben tovább magyarázzuk: A tároló rétegeinek számát a követelményeknek megfelelően válaszjuk meg. Az alsó határ definíciószerűen két réteg, a felső határ gyakorlati és gazdaságossági okokból 12. Egy előnyös kiviteli alakban a rétegszám kettő és hat között van. A rétegek egyenlő vagy különböző vastagságúak, az egyedi rétegvastagság 0,005 mm-től 5,0 mm-ig változtat. A gyakorlatban a 0,01 mm-től 0,5 mm-ig terjedő egyedi i-éteg vas tag ságok előnyösek. A kontakt ragasztóréteg részére 0,005 mm-től 3,0 mm-ig, előnyösen 0,01 mm-töl 0,5 mm-ig terjedő rétegvastagságot választunk. A tárolórétegek ugyanabból a polimer- mátrixból vagy különböző polimer-mátrixokból készülhetnek. Az egész tároló által tartalmazott hatóanyagmennyiség a gyógyászatilag szükséges mennyiség tízszeresére rúghat. Ezt a hatóanyag vagy hatóanyagok fajtája, a javallt alkalmazási időtartam és a gyógyszerkészítmény javallata határozza meg. A túltelített tárolónak a kontakt ragasztó réteget határoló rétegében levő hatóanyagkoncentrációnak (g/cm3) a túltelített tárolónak a fedőréteget határoló rétegében levőhöz viszonyított aránya 1:1,1-től 1:20-ig, elónyő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
