195734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herpes simplex vírus elleni védőanyagok előállítására
3 195734 4 A tulálmány tárgya eljárás általában olyan anyagok előállítására, amelyek védő hatású választ fejtenek ki Herpes simplex virus (a továbbiakban: HSV) okozta megbetegedések ellen. Közelebbről, a találmány tárgya olyan új, a HSV burkában lévő gD glikoproteid anyagok előállítására vonatkozik, amelyek - a vakcinakészítmények aktív ininumológénjeként alkalmazva - a befogadó szervezetben a HSV fertőzés okozta megbetegedésekkel szemben lényegesen jobb védőhatást biztosítanak, mint amely e területen eddig elérhető volt, A találmány továbbá olyan immunreaktiv {immunreakcióra képes) polipeptidekre is vonatkozik, amelyek lemásolják vagy lényegében lemásolják a HSV gD glikoproteidben lévő aminosavszekvenciát; a találmány ilyen polipeptidek vakcinálási eljárásokban való alkalmazására is kiterjed. Viszonylag friss információs forrásokra való hivatkozás céljából a technika jelenlegi állása jellemzésére megemlítjük Wise és munkatársai közleményét [ .Herpes simplex virus elleni vakcinák", J. Infectious Diseases, 136, 706 {1977)]. Ez az 1977 évben megjelent közlés - x-öviden összegezve - megállapítja, hogy a HSV által előidézett klinikai megbetegedés, és különösen az a tény, hogy az ismétlődő fertőzésekkel szemben a védekezés nehéz, jelentős egészségügyi problémát jelent, amelyet jelenleg nem képesek megelőzéssel megoldani. A szerző úgy véli, hogy az immunrendszer vakcinálás útján való módosítása esetleg megelőzheti vagy korlátozhatja a természetes vírusnak ismétlődő hatására fellépő fertőzést. Mivel az ilyen vakcinalás számos, vírusok által előidézett emberi betegség leküzdésében hatásosnak bizonyult, logikusan adódott az a törekvés, hogy a HSV elleni vakcina kidolgozását megkíséreljék. Megállapították, hogy e cél megfelelő realizálása végett ennek a vírusnak több, különleges sajátságát kell megvizsgálni, így például a betegségek kortörténetét, epidemiológiáját, súlyosságát, valamint azokat a különböző immunválaszokat, amelyekről ismeretes volt, hogy a vírussal való fertőződés vagy a kísérleti vakcináléssal való immunizálás után bekövetkeznek; fel kellett mérni továbbá a vakcina alkalmazásával kapcsolatosan lehetséges veszélyeket is. Megfigyelték, hogy a HSV, mely egy nagy, burokkal rendelkező, DNS-t tartalmazó vírus, egy sereg, az elsődleges fertőzéssel kapcsolatos klinikai tünetet idéz elő, amelyek elsősorban a bőrt, a nyálkahártyákat, a szaruhártyái és az idegrendszert érintik. Megállapították, hogy a HSV két tipusa - ezek az 1. típusú {a következőkben HSV-1) és a 2. típusú (a következői;ben: HSV-2) vírusok - antigén, biológiai és biokémiai sajátságaik alapján megkülönböztethetők. Mivel a HSV-1 és HSV-2 antigén sajátságaik szempontjából különbözők, és mivel egy egyén bármelyik típustól szenvedhet elsődleges fertőzést, az a vélemény alakult ki, hogy bármely, vakcina kidolgozására irányuló programra észszerű követelménye a .típusra specifikus" HSV vakcinák előállítása. Megfigyelték, hogy a HSV mind .elsődleges (primer)", mind .visszatérő (rekurrens) * fertőzések előidézésére képes. Mivel az elsődleges és visszatérő fertőzések kórfejlődése nyilvánvalóan eltérő, észszerű célkitűzésnek tekintették e két típusú fertőzéssel szemben külön-külón vakcina kidolgozását. Megfigyelték továbbá, hogy a HSV által előidézett természetes fertőzés az immunvédórendszer számos specifikus és nem specifikus komponensét hozza működésbe. Úgy találták, hogy röviddel az elsődleges fertőzés után antitestei; képződnek, ezek három-négy héten belül elérik a maxiális szintet, és több évvel később is kimutathatók. Kimutatták in vivo kísérletben, hogy a HSV fertőzéssel szemben a virus-antigének intradermális (bőrbe adott) befecskendezésével kiváltott késleltetett típusú, túlérzékenységi válasz következtében a sejt immunválasza váltható ki; ín vitro kísérletben is megfigyelhető volt a sejt immunitásával kapcsolatos számos tényező. Beszámoltak a HSV által előidézett, immunválasz hatásairól, amelyek laboratóriumi állatok és emberek fertőzésének a következményei. így például akár élő, akár elölt HSV-vel immunizált egerek - eltérően a nem immunizált egerektől - gyakran ellenállóknak bizonyultak egy ismétlődő, egyébként halálos HSV fertőzéssel szemben. Embereken is kimutatták, hogy a szervezetükben meglévő HSV-1 antitestek következtében a HSV-2 által előidézett elsődleges fertőzés enyhébb következményekkel jár. Ez a megfigyelés és a HSV által állatokon előidézett megbetegedések vizsgálata valószínűsítette, hogy a HSV által kiváltott immunválasz kedvező hatású lehet később bekövetkező HSV fertőzésekkel szemben és, ha egy HSV' vakcinával hasonló immunválasz előidézhető, akkor ez enyhítheti az elsődleges HSV fertőzések következtében jelentkező klinikai tüneteket. Azt is megfigyelték, hogy a HSV-k jellemző módon megmaradnak a gazdaszervezetben, és visszatérő (rekurrens) fertőzéseket okoznak; megállapították, hogy a visszatérő fertőzésekkel kapcsolatos nehézségek jelentős egészségügyi problémát vetnek fel. A visszatérő, herpeses megbetegedések leggyakoribb tünetei a száj- és arcüregben, valamint a nemiszerveken jelentkeznek; megállapították, hogy az Egyesült Államokban a vakság egyik fő oka a visszatérő HSV fertőzés által előidézett szaruhártyagyulludás. Úgy találták továbbá, hogy a visszatérő megbetegedések igen gyakran jelentkeznek a nemiszerveken, és amellett, hogy egyre gyakoribbak, jelentős halandósággal járnak együtt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
