195720. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-ciklohexil-5,6-trimetilén-uracilt és egy S-etil-di-(alkil) tiokarbamátot tartalmató szinergizált herbicid készítmény
4 195720 5 jón a szimmetrikus klór-Iriazinok felfedezése tette lehetővé. A kukorica fiziológiás szelektivitása a klói—triazinok kai szemben módot adott arra, hogy az évek során adud nagyobb és nagyobb Lriazin adagiakkal próbálják elejét venni a toleráns - elsősorban egyéves egyszikű - gyomnövények felszaporodásának. A klór-t.riazinok növekvő dózisai következtében a kukorica monokultúrás termesztése valósulhatott csak meg, azok perzisztens volta miatt. Ez aztán nem csupán a toleráns (egyéves egyszikű és évelő) gyomnövények, hanem rcziszlons biolipusok (Amaranthus sp., Senecio sp., Conysa canadensis sün) elterjedését is maga után vonta. A káros utóhatás (perzisztenoia) az agrotechnikai gyomirtás egyik jól bevált módszerét., a vetésváltást nem tette lehetővé. A kalászosokban ekkor már széles kórben használt 2,4-D-ről kiderült, liogy károsítja a kukoricát. A kukorica súlyosbodó gyomirtást nehézségeit a tiokarbamát típusú herbicidck (EPTC, buLiiát stb.) bevezetése látszott megoldani. A tiokarbarnátok kitünően irtják az egyéves egyszikű- és néhány kétszikű gyomnövény fajokat, nem perzisztensek, tehát a vetés váltás gyompusztító hatása kihasználható. Aktivitásukat gázosodás formájában fejtik Ki az érzékeny rsiranövényeken. Iüékonyságuk miatt kei! őket a kijuttatást követően azonnal a talajba dolgozni. A velük szemben érzéketlenebb kétszikű gyomnövények irtására a szimmetrikus klór-triazinok kivételével, más főként a magról kelő kétsziküekre ható herbicidet a tiokarbamát hatóanyagúnkkal egyidejűleg bedolgozva a kukorica nem tűri el. Ezért triuzin tezisztens gyomokkal fertőzött területen, illetve monokultúra kiváltása előtt, szekvenciális (kétmenetes) gyomirtás válik szükségessé. Ebben presowing inkorporálva (vetés előtt bedolgozva) a tiokarbamát hatóanyagú készítményeket juttatják ki, majd vetés után (preemergensen) permeteznek ki egy karbamid típusú herbicidet. Ezek helyzeti szelektivitásúak, biztonságosan csak egyenletes vetésmélység mellett alkalmazhatók. Kijuttatásukat követő nagyobb mennyiségű csapadék még ilyen esetben is káros, mert n hatóanyagok jó talajbeli mozgékonysága miatt a kultúrnövény gyökereihez mossa azokat. Az eljárásban szereplő gyomirtó szerek aktivitása, egy tenyészidőszakra terjedő liatástartama magyarázza, hogy a technológia használata széles körben elterjedt, csirájában • hordozva a tartós használatukból fakadó hátrányokat: a szerrotáció hiánya mialt. a gyomirtás hatásfokának és hatástartamának romlását; a triazin reszintenciához hasonlóan karbamid rezisztens gyomnövény biotípusok megjelenését I Pólós E. - Mikulás J.: Herbicide resistance of liorseweed (Conyzu canadensis) in Hungarian vineyards, Proceeding of the 1985 British Crop Protection Conference-Weeds, Vol. 1., 187-194. p., Brighton, 1985J. bényegében hasonló a napraforgó és a szója vegyszeres gyomirtása is azzal a különbséggel, hogy a szimmetrikus triazinok közül a klór-triazinokkal szemben e kultúrák nem szelektívek, de a napraforgó jól tolerálja a merkupLo-triazint (prometrint), a szója pedig az aszimmetrikus metribuzint. Presowing inkorporálva a tiokarbamátok előtt a dinitro-anilin származékok terjedtek el. A találmány feladata olyan gyomirtó készítmények kidolgozása főként kukorica, napraforgó és szója kultúrák, amelyek nem perziszUnsek, és lehetőséget adnak a szerrotécióra, ezzel igazodnak a gyomnövények alkalmazkodóképességéhez és fékezik az azonos típusú gyomirtószel' környezetet terhelő voltát. Kísérleteink során azt találtuk, hogy az önállóan, preemergensen kijuttatott lenacil nem károsított a kukoricát. Az önmagában kiper metszett lenacil, illetve butilét azonban csak az első bonitálás alkalmával bizonyultak hatékonynak. A találmány szerinti készítmények hatása egymenetes vagy szekvenciális (presowing inkorporálva + preemergens, illetve presowing inkorporálva + korai posztemergens) kijuttatás mellett is a tenyészidőszak végéig tartott - 1 tömeg% és 3 LömegX szervesanyaglartalmú talajon egyaránt - ób nem károsította a kultúrnövényt. Hatékonyságuk a standard butilát + klórbromuron kombinációhoz viszonyítva a Hibiscus trionum, egyes esetekben pedig a Setaria glauca-val szemben is jobbnak bizonyult. A találmány szerinti készítmény tehát egyrészt abban különbözik a standard készítményektől, hogy lenacil komponenst kukoricában, napraforgóban és szójában ezideig nem alkalmazták és ebből fakadóan magában hordozza a kővetkező előnyöket: egy tenyészidőszakra szóló hatést&rtam, szerrotációs lehetőség, triazin- és karbamid rezisztens gyomnövény biotípus irtása; másrészt a kijuttatás flexibilitáséban is presowing inkorporálva egy menetben, szükség esetén presowing inkorporálva + preemergensen, illetve presowing inkorporálva + korai posztemergensen szekvenciálisán is kijuttatható, mig a standard karbamid származékot tartalmazó eljárás fitotoxieitási veszély nélkül csak presowing tiokarbamát bedolgozás után preemergens szekvenciában alkalmazható. Az egymenetes kijuttatás kiküszöböli a szekvenciális (kétmenetes) permetezést, melynek eredményeként csökken a kezelés költsége, a talaj taposáséból származó károsodás és az energia felhasználás. A találmány szerinti készítményekben a két hatóanyag - a lenacil és a tiokarbamát (buLiiát vagy EPTC) - aránya és dózisa a felhasználás körülményeitől függően (pl. a gyomosodás mértéke, a kultúrnövény faja és fajtája, a talaj típusa, a meteorológiai vi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
