195720. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-ciklohexil-5,6-trimetilén-uracilt és egy S-etil-di-(alkil) tiokarbamátot tartalmató szinergizált herbicid készítmény
2 195720 3 A találmány tárgya hatóanyagként 3- -ciklohexiI-5,6-trimetilén-urnciU és egy S-eül-di(alkil)-tiokarbamátot tartalmazó szinergizált herbicid készítmény. A találmány szerinti készítmény egyik hatóanyaga minden esetben a 3-cikloxil~5,G-Liimetilén-nraeil (a továbbiakban: lenaeil), a másik az í5-el.il-diizobntil-tiokarbamát (a továbbiakban : butilát), vagy az R-etil-diizopropil-tiokarbamát (a továbbiakban: EPTC). A hatóanyagok és protektánsai (antidó- Lumai) ismert vegyületek, fenti kombinációjuk viszont új. A lenacill a 3 235 3G0 sz., a butilátot és az El’TC-t a 2 413 327 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból ismerhetjük meg, herbicid tulajdonságukat a felsorolás sorrendjében G. W. Cussans (Proc. Br. Weed Control Conf., 7th, 1964, 2, 671); R. A. Cray és mtsai. (Proc. North Cent. Weed Control Conf., 1962, 19, 19); illetve J. Antognini és mtsai.) Proc. Northeast. Weed Control Conf. 1957, 2. oldal) írták le. A két tiokarbamátot előnyösen 5-10 tömegé ismert protektánssal (antidótum) együtt alkalmazzuk. Ilyen protektáns lehet például a 2,2-diklór-acetil-hexametiléndiimid; az N-( dili lór-acetil)-l-oxa-4-aza-spíro-(4,5 (-dekán; a 2-(diklór-metil)-2-metil-l,3-dioxalán; a 2—(di— klór-metil)-2-metil-4-etil-l,3-dioxalán; az N-(diklór-acetil)-N,N-diallil-amin, stb. [4 137 070 sz. amerikai egyesült államok-beli, 165 736 sz. magyar -, 168 977 sz. magyar -, 176 784 sz. magyar -, 187 284 sz. magyar szabadalmi leírások; Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás, termésszabályozás 42-43. o., Mezőgazdasági Könyvkiadó (1983); Növény védőszerek, műtrágyák, Mezőgazdasági Könyvkiadó (1987); Dutka F.: Magyar Kémikusok Lapja, XI.II. évf. 3. szám, 81-86. oldal]. A fenti hatóanyagokból (a lenacilből, illetve a tiokarbamátokból) egyéb herbicidekkel mér készítettek két vagy több komponensű kompozíciót, melyeket például Charles fi. Worthing szerkesztésében megjelent The Pestjeid Manual 7. kiadásából (1983), Douglas Hartley és Harish Kidd: The Agrocemicals Handbookból (1983), illetve szabadalmi leírásokból ismerhetünk meg. A 207 848 sz. NDK-beli szabadalmi leírás szelektív herbicid kombinációt ismertet, amely különösen répakultúrák gyomirtására alkulmas. A készítmény hatóanyagként N-ciklohexil-N-etil-S-etil-tiokarbnmálot (cikloát) és diklór-karbamidot tartalmaz, adott esetben liokarbamidok vagy lenaeil mellett. Példáiban a két vagy három hatóanyagéit tartalmazó készítmény biológiai hatását csak répakultúrában mutatja be. Ismeretes a piridazon és lenaeil kombináció készítménye is, amely e két komponens mellett egy, a herbológiában használatos tiokarbamúlot is tartalmazhat. Ilyen tiokarbamát példáid a diallát, a triallát, a cikloát, a butilát, nz EPTC, stb. lehel. (24 60 474 sz. NS2K-beli nyilvánosságra hozatali irat). A kombinációk herbicid hatása jobb, mint az egyes komponenseké kúlön-külön. A készítményeket azonban csak cukorrépa kultúrában vizsgálták 4-5 héten át, tehát a biológiai példákból a hatástartamra következtetni nem lehet, tovébbmenóleg a felsorolt tiokarbamátok közül csak a diallálot, a triallétot vagy a cikloátot tartalmazó hármas kombináció herbicid hatékonyságát és fitotoxieitását mutatja be. A 23 52 537 sz. NSZK-beli nyilvánosságra hozatali iratból a benzofurán származékok számos két, illetve hármas kombinációját ismerhetjük meg. A három hatóanyagot tartalmazó készítmények között szerepel olyan kombináció is, amely egyidejűleg lenacilt és diallátot vagy triallátot tartalmaz. Olyan kombinációs készítményt azonban nem ismertetnek, amely csak két komponensből áll és a két komponens lenaeil és egy tiokarbamát, (a tiokarbamát is csak diailát, illetve triallát lehet). A biológiai példákban kultúrnövényként csak cukorrépát alkalmaznak és a vizsgálatokat 1-4 hétig folytatják, azaz ebben a leírásban sem találunk adatokat a kombinációs készítmény hatástartamára. A technika állását összegezve megállapítható, hogy a. ) lenacil-tiokarbamét kombinációt csu- I<án répafélék, elsősorban cukorrépa kultúrában preemergensen, illetve posztemergensen alkalmaztak, b. ) a lenaeil kombinációi dominálnak, így például a kombinációs partnerek a klóridazon, a benztiazuron, a linuron, az izokarbamid, a profam, a cikloát, a fenmedifam, a (kloridazon + metolaklór) és a (proximfam+ +profam) lehetnek, c. ) a butijától atrazinnal vagy 2,4-D-vel, d. ) az EPTC-t csupán protektánssal, az N,N-diallil-diklór-acetamiddal kombinálták. A felsorolt elnevezések a szakirodalomból ismert .Common name"-k (Pesticid Manual 7. kiadás, 1983): kloridazon= 5-amino-4-klór-2-fenil-piridazin-3(2H)-on benztíazuron= l-(l,3-benzotíazol-2-il)-3-metilkarbamid linuron=3-(3,4-diklór-fenil)-l-metoxi-l-metilkarbamid DC U=l,3-bisz( 2,2,2-triklór-1-hidroxietil Jkarbamíd izokarbamid=N-izobutil-2-oxoimidazolidin-l-karboxamaid profam=izopropil karbamilát proximfam= 0-(N-fenil-kar hanoii )-propanon-oxim cikloat= S-etil-N-ciklohexil-N-etil(tiokarbamat) fenmedifam= metil-3-(3-metil-karbaniloxi)karbanilát metolaklór=2-klór-6’-etil N-(2-metoxi-l-metil-ei.il )-aceto-to)uidin A kuk.’ica vegyszeres gyomirtását a negyvenes évek végén az ötvenes évek ele-G 10 15 20 25 30 35 40 l 45 V 50 55 60 65 3
