195649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás gyűrűvel kondenzált oxazepinon-származékok és kéntartalmú analógjaik előállítására

7 195 649 8 kloroformban oldjuk, és rendszerint semlegesítjük vagy meglúgosítjuk, előnyösen egy tercier aminnal, például trietil-aminnal, majd annyi ideig és olyan hő­mérsékleten — például a trietil-amin visszafolyntási hőmérsékletén — melegítjük, ami elegendő ahhoz, hogy a karbonilcsoport és a bázisos nitrogénatom közötti kötés kialakuljon, a ciklusos aminkötés pedig felszakadjon, s így létrejöjjön a (Ha) általános képletű 2-(2-klór- vagy -bróm-alkil)-oxazepin vagy -tiazepin. Ha a ciklizálódási hajlam elég nagy, akkor elhagyhat­juk a semlegesítést vagy lúgosítást. A (Ha) általános képletű vegyületeket a hagyományos módszerekkel — például szerves oldószer vagy oldószer-elegy és egy sav vagy bázis vizes oldata közötti megosztással, majd szárítással, bepárlással és a megfelelő oldószerből történő átkristályosítással - izolálhatjuk. A 3. lépésben a (Ha) általános képletű vegyületet adott esetben (Ilb) általános képletű oxazepin-tion­­ná vagy tiazepin-tionná alakítjuk át oly módon, hogy megfelelő szerves oldószerben, például toluolban oldva valamilyen szulfuráló reagenssel melegítjük. A (Ilb) általános képletű tiont a hagyományos mód­szerekkel izolálhatjuk, előnyösen úgy, hogy egy szerves oldószer és egy híg alkálilúg-oldat között meg­osztjuk, majd a megfelelő oldószerből, például etanol­­ból átkristályosítjuk. A 4. lépésben egy (Ila) általános képletű oxazepi­­nont vagy tiazepinont forró, protonmentes oldószer­ben, fázisátalakító katalizátor, például tetrabutil­­ammónium-bromid jelenlétében kálium-ciaiiiddal reagáltatunk. A kapott ciano-vegyülcfet megfelelő oldószerrel, például etil-acetáttal extraháljuk, majd az oldatot megszárítjuk és bepároljuk. A bepárlási mara­dékot alkalmas oldószerből, például etil-acetát és izopropil-éter elegyéből vagy tiszta etil-acetátból át­kristályosítjuk. Amint tapasztalni fogjuk, a kapott vegyület vagy cianoetil-oldalláncot tartalmaz (2), ami a továbbiakban lehetővé teszi az oldallánc meg­hosszabbítását amino-propilcsoporttá. Az 5. lépésben a 2. lépésben kapott (Ila) általános képletű oxazepinont vagy tiazepinont vagy a 3. lépés­ben kapott (Ilb) általános képletű oxazepin-tiont vagy tiazepin-tiont pirazollal, imidazollal vagy NHR1 R2 általános képletű aminnal — melyben R1 és R2 jelentése azonos a fenti, (I) általános képletnél megadottal — reagáltatjuk, így egy (la), illetve (Ib) ltalános képletű vegyületet kapunk. Az utóbbi reak­ciót előnyösen feleslegben levő aminnal, például illékony metil-aminokkal hajtjuk végre. Az (la) és (Ib) általános képletű vegyületek szabad bázisait a hagyományos módon izoláljuk: az illékony kompo­nenseket eltávolítjuk, a maradékot egy híg alkálilúg­­oldat és egy oldószer, például klroform vagy metilén­­klorid között megosztjuk, majd az oldatot bepárol­juk. A szabad bázist megfelelő savval gyógyászatiig elfogadható sóvá, kis szénatomszámú alkil-halogcnid­­del vagy -szulfáttal pedig kvaterner sóvá alakíthatjuk át, és hagyományos módszerekkel átkristályosíthat­juk. A savaddíciós sóból visszanyerhetjük a szabad bázist, rendszerint tisztább formában úgy, hogy a sót ismét megosztjuk egy bázis vizes oldata és a megfelelő oldószer között, majd bepároljuk. Mint az „A” reakcióvázlaton látható, a kapott közbenső termék oldallánca amino-etil-csoport (n =2) lehet. A 6. lépésben kívánt esetben egy olyan — az 5. lépésben előállított — vegyületet, melyben B jelentése oxigénatom, szulfurálunk oly módon, hogy vízmentes s piridiuben foszTor-pcutnszulfiddal néhány órán át visszafolyatási hőmérsékleten melegítjük. A kapott tiont úgy izoláljuk, hogy az oldatot lehűtjük, egy szerves oldószer, például kloroform és egy bázis vizes oldata között megosztjuk, majd a szokásos izolálás! módszereket alkalmazzuk. A b) eljárásban egy — a 4. lépésben előállított — (IIc) általános képletű oxazepinont vagy tiazepinont redukálunk, előnyösen hidrogén és Raney-nikkel katalizátor alkalmazásával, körülbelül 60 °C-on. A ka­pott primer amino-propil-vegyületet (n = 3) hagyomá­nyos módszerekkel, előnyösen savaddíciós só alakjá­ban izoláljuk, amit azután visszaalakíthatunk szabad bázissá úgy, hogy egy alkalmas oldószer és egy bázis vizes oldata között megosztjuk, majd szárítjuk és a szerves réteget elpárologtatjuk. Ab) eljárás kívánt esetben végzett lépésében (lásd: ,,E” reakcióvázlat) egy primer amint alakítunk át. Ezzel a módszerrel olyan (1) általános képletű vegyü­leteket állíthatunk elő, melyekben n = 3. A dimetil­­amino-származékok előállítása primer aminoknak formaldehiddel és hangyasavval való reagáltatása útján egy hagyományos módszer tercier dimetil-aminok előállítására. A debenzilezés során egy (I) általános képletű 4-benzil-oxazepinon vagy -tiazepinon-származekot - melyben R jelentése benz.ilcsoport, s amelyben Z nem lehet —Nll2 vagy —N11R1, illetve —NHR2 csoport — a megfelelő, 4-es helyzetben szubsztituálat­­lan (R=H) oxazepinonná vagy tiazepinonná alakítunk át úgy, hogy nátriummal és ammóniával reagáltatjuk, majd a kapott vegyületet a 125. példában leírt módon izolálhatjuk. A sóképzés, illetve bázissá alakítási lépés végre­hajtása attól függ, hogy az (I) általános képletű vegyü­­let'már gyógyászatilag elfogadható só alakjában van jelen, vagy át akarjuk alakítani egy másik sóvá, vagy szabad bázist kívánunk előállítani. Szabad bázis elő­állítása céljából az (l) általános kcplctű vegyület bár­mely sóját megosztjuk egy alkalmas szerves oldó­szer, például kloroform és egy bázis híg vizes oldata között. A szerves réteget szárítjuk és bepároljuk, így megkapjuk a szabad bázist, melyet azután adott eset­ben a fent leírt módon savval reagáltatva megkapjuk a kívánt sót. Mint mondottuk, a 2-es pozícióban etil-oldallán­­cot tartalmazó előnyös vegyületek előállítása az (1) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló el­járás fent említett 1—3., 5., 6 és adott esetben só­vagy bázisképzési lépésén keresztül történik. 1. példa 2-(l-benzil-3-pirrolidinil-oxi)-benzaldehíd 4.3 g (0,11 mól) nátrium-amid 60 ml vízmentes toluollal készült szuszpenziójához olyan sebességgel adagolunk 19,3 g (0,11 mól) l-bcnziI-3-pirrolidinolt, hogy közben a hőmérséklet 35 °C maradjon. Az ele-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents