195639. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-metán-származékokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

9 195 639 10 Növekedésszabályozó anyagok segítségével irányít­hatjuk a növények elágazását is. Egyrészt a csúcsi do­minancia letörésével elősegíthetjük az oldalhajtások fejlődését, ami dísznövény-termesztésnél, esetleg nö­­vc kedésgát lássál egybekötve nagyon hasznos lehet. Másrészt azonban lehetséges az oldalhajtások fejlő­désének gátlása is. Ennek nagy jelentősége van például a dohánytermesztésben vagy paradicsom-palánták ül­tetésekor. Növekedésszabályozó anyagok segítségével szabá­lyozhatjuk a növény Jevélzetének mennyiségét is oly módon, hogy a levelek hullása egy konkrét idő­pontra essék. Az ilyen lombtalanítás nagy szerepet játszhat gyapot mechanikus betakarításánál, valamint egyéb kultúráknál, így például szőlészetekben a szüret megkönnyítésénél. A növények lombtalanítása elő­nyös lehet átültetés előtt a párolgás csökkentése cél­jából. Növényi növekedést szabályozó anyagokkal elér­hető a termény érésének gyorsítása vagy akár késlel­tetése a betakarítás előtt vagy után. Ennek nagy elő­nye, hogy optimálisan igazodhatunk a piac igényei­hez. A növekedésszabályozó anyagok bizonyos ese­tekben javíthatják a gyümölcs színét is. Fentiek miatt növekedésszabályozó anyagokkal elérhető az érés időbeli koncentrálása. Ily módon olyan feltételeket teremtünk, hogy például dohány, paradicsom vagy kávé esetén a teljes gépi vagy kézi betakarítást egy munkamenetben végezhetjük el. Növekedésszabályozó anyagok segítségével szabá­lyozhatjuk a növények mag- vagy rügypihenését oly módon, hogy például ananász-fajták vagy más kerté­szeti dísznövények csírázása, fejlődése és virágzása meghatározott, a természetestől esetleg eltérő időre essék. A rügyek kifejlődésének vagy a mag csírázá­sának késleltetése különösen fagy által 'veszélyezte­tett helyeken a kései fagykárok elkerülése érdekében jelentős. Végül növekedésszabályozó anyagokkal elérhetjük a növények ellenállását fagy vagy a talaj magas sótar­talmával szemben. így termeszthetjük a növényeket olyan területen is, amely egyébként alkalmatlan lenne erre a célra. Az (1) általános képletű vegyüleleket ismert mó­don alakíthatjuk a szokásos készítményekké, például oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká, polimer anyagba zárt kapszulákká, vetőmag bevonásá­ra alkalmas szerekké, valamint ultra-kístérfogatú (ULV) hideg- és meleg-ködkészítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk ejő, például oly módon, hogy elkeverjük a hatóanya­got töltőanyagokkal, például folyékony oldószerek­kel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felület­aktív anyagok alkalmazása mellett, például emulgeáló­­szerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habzást elő­idéző szerek hozzáadásával. Folyékony oldószerekként a következőket hasz­náljuk: aromás szénhidrogéneket, például xilolt, toluolt, benzolt vagy alkil-nnftalinckct; klórozott aro­más vagy alifás szénhidrogéneket, például klór-ben­zolt, klór-etilént vagy metilén-kloridot, alifás szén­hidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffineket, így kőolaj-frakciókat; alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, valamint azok észtereit és étereit; keto­nokat, példáid acetont, mctil-clil-ketont, metil-izo­­bulil-kclont vagy ciklohexanont; erősen poláros ol­dószereket, például dimeíil-formamidot, dimetil-szui­­foxidot és vizet; cseppfolyósított gáz hordozóanya­gok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek szoba­­hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapo­tnak, például aeroszol-haj tógá/.ok, így a halogénezett s/énhidrogciiek, mint amilyen a freon, továbbá bután, propán, nitrogén és szén-dioxid; szilárd hordozó­­anyagok a természetes kőzetlisztek, például kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, mont­­iiiorilonit vagy diatómaföld, és a szintetikus kőzet­lisztek, például nagydiszperzitású kovasav, alumínium­­oxid és sziiikátok; szilárd hordozóanyagok granulá­tumokhoz: tört vagy frakcionált természetes kőzetek, például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, valamint szintetikus granulátumok szervetlen vagy szerves lisztekből, valamint granulátumok szerves anyagokból, például fűrészpor, kókuszdióhéj és dolumyszár; cmuigcáló és/vagy habzási előidéző sze­lekként megemlítjük a ncmionos és anionos emulgeá­­torokat, például poii (oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli)oxi-etilén)-zsjralkohol-étereket, így alkil-aril-po­­l (glikol-éter), továbbá aikil-szulfonátokat, alkil-szul­­fátokat, aril-szulfonátokat, valamint febéije-hidrolizá­­tumokat; diszpergálószerkérit lignin, szulfitszennylúg és metil-cellulóz kerülhet felhasználásra. A készítmények tartalmazhatnak még a tapadást fokozó anyagokat, például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus, porszerű vagy szemcsés, il­letve latex-szerű polimereket, gumi arabicumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli-(vinil-acetát)-ot. A ^készítmények továbbá szervetlen pigmenteket, :gy vasóxidot, titánoxidot, ferriciankéket és szerves színezékeket, így alizarin-és azo-fémftálocianin-színe­­téket és nyomtápanyagokat, így a vas, mangán, bór, •éz, kobalt, molibdén és cink sóit tartalmazhatják. A készítmények 0,1-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények az. (1) általános képletű hatóanyagokon kívül meg egyéb, ismert hatóanyagokkal, így fungicid, baktéricid, inszekticid, akaricid, nematocid, herbicid hatású anyagokkal, a madarakat elriasztó anyagokkal, a növekedést serken­tő anyagokkal, tápanyagokkal és a talaj szerkezetét javító anyagokkal összekeverhetök. A hatóanyagokat a találmány szerinti készítmé­nyek vagy az azokból hígítással készített felhasználási formák alakjában alkalmazhatjuk. Felhasználási for­mák például oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok. A felhasználás a szokásos módon történik, tehát például öntözéssel, mártogatás­­sal, permetezéssel, szórással, ködösítéssel, elpárolog­­tatással, injektálással, száraz vagy nedves csávázással vagy talajkezeléssel. A felhasználási mennyiséget széles határokon belül változtathatjuk. Általában egy hektárra 0,01—50 kg, előnyösen 0,05 10 kg hatóanyagot számítunk. A növekedésszabályozó anyagok felhasználása elő­nyös idejének pontos határait a klimatikus adottságok alapján határozzuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents