195639. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-metán-származékokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
7 195 639 8 káliumot a (VII) általános képletű vegyületben feloldjuk, majd utána az (le) általános képletű vegyületet adagoljuk. A minél teljesebb konverzió érdekében előnyösen úgy járunk el, hogy néhány óra reakcióidő után a hígítószert és a (VII) általános képletű vegyületet eltávolítjuk és megfelelő mennyiségű friss (VII) általános képletű vegyülettel, esetleg szerves oldószeres oldatával pótoljuk. A reakcióelegyet a szokásos módon dolgozzuk fel. Általában a reakcióelegyet az illékony komponensek csökkentett nyomáson végzett desztillálásával betöményítjük, a maradékhoz vizet vagy vízzel kevéssé elegyedő szerves oldószert adunk, a szerves fázist elválasztjuk, mossuk, adott esetben szárítjuk és szűrjük, majd bepároljuk. A d) eljárás ß) változatához kiindulási anyagként szükséges bázisokat a (VIII) általános képlet definiálja. E képletben M’ előnyös jelentése nátrim- vagy kálium-kation, illetve magnézium- vagy kalcium-kation egy egyenértéke. A d) eljárás ß) változatának első lépcsőjéhez, azaz az észter elszappanosításához oldószerként előnyösen aromás szénhidrogéneket, így toluolt vagy xiloít, továbbá alkoholokat, így metanolt vagy etanoit, vagy étereket, így dioxánt vagy nitrileket, így acetonitrilt, valamint szerves oldószerek vízzel alkotott elegyeit alkalmazhatjuk. Az elszappanosítás során a reakcióhőmérsékletet szélesebb tartományon belül változtathatjuk. Általában 0 °C és 160 °C közötti, előnyösen 20 °C és 140 °C közötti hőmérsékleten szappanosunk el az észtert. A savanyításhoz az ilyen célokra használatos erős savakat használjuk, előnyösen ásványi savakat, például sósavat és kénsavat. ' A d) eljárás ß) változata során általában úgy járunk , el, hogy az (le) általános képletű észtert hígítószer jelenlétében az ekvivalens mennyiségű vagy feleslegben vett bázissal a kívánt hőmérsékleten kezeljük. A reakcióelegyet a szokásos módon dolgozzuk fel. Általában az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a maradékhoz vizet adunk, ásványi savval, például sósavval vagy kénsawal savanyítjuk és a kivált szerves savat elkülönítjük. A sók előállítása céljából a d) eljárás ß) változatának második lépcsőjében a keletkezett savat hígítószerjelenlétében a megfelelő (VIII) általános képletű bázissal kezeljük. Hígítószerként előnyösen vizet vagy vízzel elegyedő szerves oldószert alkalmazunk. A d) eljárás ß) változatának második lépcsőjében a rcakcióhőmérsékletet szélesebb tartományon belül változtathatjuk. Általában 0 °C és 60 °C közötti, előnyösen 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten végezzük a reagáltatást. Általában az (le) általános képletű savat vizes közegben reagáltatjuk az ekvivalens mennyiségű bázissal. Feldolgozás céljából a reakcióelegyet általában bepároljuk és a maradékot szárítjuk. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai bekapcsolódnak a növények anyagcseréjébe és ezért növekedésszabályozó anyagként felhasználhatók. A növekedésszabályozó anyagok hatásmechanizmusára igaz az eddigi tapasztalatok alapján, hogy egy hatóanyag több különféle hatást fejthet ki. Az anyag hatása lényegében a felhasználás idejétől, tehát a növény pillanatnyi fejlődési stádiumától, valamint a növényre vagy annak környezetére kihordott hatóanyag mennyiségétől és felhasználás módjától függ. Minden esetben a kívánt irányban kell, hogy befolyásolják a növekedésszabályozn anyagok a kultúrnövényt. Növekedésszabályozó anyagokat felhasználhatunk például a növények vegetatív növekedésének gátlására. Az ilyen gátlás fontos lehet többek között füvek esetében, mivel ezáltal csökkenteni lehet a nyírás gyakoriságát diszkesekben, parkokban, sportlétesítményekben, utak szélén, repülőtereken, vagy gyümölcsösökben. Jelentős lehet gyomok és fás szárú növények fejlődésének gátlása utak szélén és olajvagy egyéb nemzetközi vezetékek közelében és általában minden olyan helyen, ahol a növények erős fejlődése nem kívánatos. Növekedésszabályozó anyagok fontos felhasználási területe gabonák hossznövekedésének gátlása. Ezáltal a gabona érés előtti megdőlésének (elfekvésének) veszélye csökkenthető vagy teljesen elkerülhető. Ezenkívül növekedésszabályozó anyagok a gabonaszár erősödését is elősegíthetik, ami szintén a megdőlés ellen ható tényező. Szárrövidítő és erősítő növekedésszabályozók felhasználásakor a megdőlés veszélye nélkül növelhetjük a terméshozamot fokozott trágyázással. A vegetatív fejlődés gátlásával sok kultúrnövény esetében sűrűbben palántálhatjuk az ültetvényt, amivel többlethozamot érhetünk el a termőterületre vonatkoztatva. A méreteikben ily módon csökkentett növények további előnye, hogy könnyebb az ültetvényt megmunkálni és a termést betakarni. A növények vegetatív fejlődésének gátlása azáltal is hozamnövekedést eredményez, hogy a tápanyagok és asszimilátumok sokkal inkább a virág- és gyümölcsfejlődést segítik, mint a vegetatív növényrészeket. A növekedésszabályozó anyagokkal gyakran elérhető a vegetatív fejlődés fokozása is. Ennek akkor van nagy haszna, ha a vegetatív növényrészek kerülnek betakarításra. A vegetatív fejlődés elősegítése azonban egyúttal a generatív fejlődés elősegítéséhez is vezet, ezért több asszimilátum és több vagy nagyobb gyümölcs keletkezik, Hozamnövekedést érhetünk el bizonyos esetekben a növényi anyagcserébe való beavatkozással is, anélkül, hogy a vegetatív fejlődés megváltozna. Növekedésszabályozó anyagokkal elérhető a beltartam összelőtt lének megváltozása is, ami szintén a termény minőségi javulásához vezethet. Így például lehetséges a cukorrépa, cukornád, ananász és citromfélék cukortan almának, vagy szója és gabona protein tartalmának emelése. Lehetséges továbbá a kívánt belanyagok, így például a cukorrépában vagy cukornádban levő cukor lebontásának gátlása érés előtt vagy után. Ezenkívül pozitívan befolyásolható szekunder növényi anyagok tér nelésc és kiválasztása. Példaként említhető gumifák latextermelésének stimulálása. Növekedésszabályozó anyagok használata magtalan gyümölcsök kifejlődéséhez vezethet. Befolyásolható továbbá a virágok neme, elérhető a virágpor sterilitása, ami hibridvetőmag termelésénél és előállításánál igen nagyjelentőségű. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
