195546. lajstromszámú szabadalom • Összekötő szerkezet egysínű függővasútak sínszakaszainak összeerősítésére
3 195 546 4 A további aligénypontba foglalt találmány szerinti , illesztési hézagkötésnek a felfüggesztő járom vízszintes 'tartórésze felső oldalából kinyúló függőleges csapja van, ; amely a felfüggesztő szerkezet részére a végein keresztirányú furatok révén kialakított ütközési helyekkel , rendelkező tartóidomon szabadon elfordíthatóan nyúlik I keresztül. Itt előnyös, hogy a tartóidom az illesztési hézag helyéhez viszonyítva a hegyen, illetve a biztosító szerkezeten messzemenően önállóan állítható be. A függőleges csap előnyösen a felfüggesztő járommal egydarabként van kialakítva. Ez célszerűen pontosan a felfüggesztő járomnak a sínszakasz mennyezet-gerendaí részéhez való erősítési helye fölött, felfelé nyúlik. Annak érdekében, hogy az egyre nagyobbá váló szállítási sebességeknél az ennek eredményeként természetesen a sínszakas/okon fellépő, egyre nagyobbá váló ütésszerű terheléseket csökkentsük, amelyek a szállított egységek áthaladásakor főként az illesztési hézagok terében lépnek fel, a találmány szerinti további jellemzők révén meghatározott megoldást alkalmazhatjuk, ahol a tartóidom U-alakú, felfelé nyitott hosszirányú csatornával van kialakítva, és a tartóidom tartórésze, valamint a függőleges csap végén lévő fejrész között a függőleges csapot körülfogó lökéscsillapító puffcreleme van. Ezekkel a jellemzőkkel azt is elérhetjük, hogy csökkennek a biztosító szerkezetre és a hegyre ható igénybevételek is. A keresztirányú csap tengelye benyúlhat a függőleges csap tengelyébe. Lehetségesek azonban olyan kiviteli alakok is, amelyeknél a keresztirányú csap a függőleges csap tengelyétől valamivel balra vagy jobbra, bizonyos távolságra van elhelyezve. Ekkor a felfüggesztő járom függőleges csapjának két oldalán lévő szakaszok vízszintesek lehetnek, egy további igénypont jellemzői szerint a tartóidomnak a függőleges csap mindkét oldalán lévő része legalább a függőleges csaptól bizonyos távolságban kezdődően szögben felfelé hajló, vagy egymással V-alakot zárhatnak be. Ezenkívül elképzelhető, hogy az előzőekben ismertetett lökéscsillapító pufferelemen kívül járulékosan, vagy az ilyen lökéscsillapító elem helyén egy lökéscsiliapitó tulajdonságokat mutató közbenső szerkezetrész van a felfüggesztő eszközbe iktatva. Ilyen módon lehetővé válik,hogy függőleges csap nélkül kialakított felfüggesztő járom esetében is csökkentsük az illesztési hézagok terében fellépő ütésszerű igénybevételeket, valamint ezeknek a biztosító szerkezetre és a hegyre való hátrányos hatásait is. Egy további előnyös kiviteli alaknak megfelelően, az illesztési hézag felett lévő felfüggesztő járomnak felfelé vékonyodó, felfüggesztő nyúlványa és ebben keresztirányú furata van. Egy másiknál az illesztési hézag felett lévő felfüggesztő járomnak keresztirányú csap révén elfordíthatóan ráerősített felfüggesztő kengyele van. Az ezek révén jellemzett felfüggesztő járomnak csak egy ütközési helye van, továbbá az utóbbi kiviteli alaknál az ütközési hely a felfüggesztő járomhoz viszonyítva a sínszakasz hosszirányában elfordítható. A szárak ferde alsó oldalai révén a felfüggesztő járomhoz tartozó ütközőfelületek a sínszakaszokon vannak kialakítva. Egy további kialakítás szerint felfüggesztő kengyel - főként a felfüggesztő járom fölött - lökéscsiliapitó tulajdonságokkal rendelkező - legalább egy puffcrelemmc! van ellátva. A felfüggesztő járom találmány szerinti kialakításánál az is előnyös, ha az illesztési hézagot határoló, a járósín hosszirányában egymás után lévő sfnszakasz.ok homlokoldalai a felfüggesztő járommal mereven összeerősített sínszakasz homlokoldalával, a sínszakasz hosszirányára derékszögben van kialakítva, a szomszédos sínszakasz homlokoldala pedig a kapcsolócsuklótól kiindulva az előbbi homlokoldallal szöget zár be. Ezáltal a felfüggesztő járomnak a mennyezet-gerenda részen lévő rögzítési helye nagyon közel helyezhető el a megfelelő sínszakasz liomlokoldaláboz. Végül, egy további igénypont jellemzőinek megfelelően, ha a sínszakaszoknak az illesztési hézagot határoló mindkét homlokoldala a sínszakaszok hosszirányára ferdén van kiképezve, és a mindenkori kapcsolócsuklótól kiindulva ugyanabban az Irányban helyezkedik el, akkor lehetővé válik, hogy a felfüggesztő járomhoz tartozó rögzítési helyet közel abban a síkban helyezzük el, amely keresztülhalad az illesztési hézag kapcsolócsuklóján is. Ilyen módon az illesztési hézaghoz tartozó kapcsolócsukló és a mennyezet-gerenda részen lévő rögzítési hely közötti kar révén létrejövő forgatónyomatékból származó igénybevételek jelentősen Iccsökkenthetők. A találmányt a továbbiakban részleteiben a rajzokon vázolt példaképpen) kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük, amely rajzok közül: — az 1. ábra egy egysínű függővasút két sínszakasza közötti illesztési hézag kapcsolócsuklójának, illetve kapcsolószerkezetének oldalnézete; — a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett II—II vonal menti metszet, részben nézet; — a 3. ábra az illesztési hézaghoz tartozó összekötőszerkezet egy további kiviteli alakjának oldalnézete; — a 4. ábra egy egysínű függővasút két sínszakasza közötti illesztési hézaghoz tartozó összekötőszerkezet harmadik kiviteli alakjának oldalnézete, részben metszete; — az 5. ábra a 4. ábrán feltüntetett V—V vonal menti függőleges metszet, részben nézet; — a 6. ábra az összekötőszerkezet egy további kiviteli alakjának nézete; — a 7. ábra a két sínszakasz közötti összekötőszerkezet ötödik kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete. Az 1. és 2. ábrákon föld alatti bányaüzemben használható, egysínű függővasút 1 járósíne látható. Az 1 járósín egy sor egymáshoz viszonyítva korlátozott mértékben csuklósán elfordítható, egymással csuklósán összekötött 2, 3 sínszakaszból áll. Mindegyik 2, 3 sínszakasz lényegében [-keresztmetszetű, amelynek 4 felső pereme felett a 2, 3 sínszakaszok teljes hosszán végignyúló, járulékos 5 mennyezet-gerendarész van. Az 5 mennyezet-gerendarész mintegy háromszor olyan vastag, mint a 6 tartógerenda a 4 felső perem és a 7 alsó perem között. Az 5 mennyezet-gerenda 4 felső perem fölötti magassága körülbelül fele annak a távolságnak, ami a 4 felső peremek felső oldalai és a 7 alsó peremek alsó oldalai között van. Mint az 1. ábra mutatja, a 2 sínszakasz 8 homlokoldala a sínszakasz hosszirányára merőleges. A szomszédos 3 sínszakasz 9 homlokoidala ezzel szemben a függőlegessel mintegy Q — 7°-os szöget zár be. A 8, 9 homlokoldalak az 1 járósín alsó szélénél ütköznek egymással. Itt — közelebbről nem szemléltetett kialakítású — 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
