195513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-indolvázas alkaloidok stabil oldatainak előállítására
1 195 5. ! 2 egy 26—28 |Ug; a Zn2 + ion mennyisége pedig előnyösen 66-140/L/g, legelőnyösebben mintegy 70 jug-Az injekciós oldatokban izotonizálószerképt általában cukrokat vagy cukoralkoholokat, így glükózt, mannitolt vagy maltózt használunk. Az izotonizálószer mennyiségét minden esetben ozmometriásan határozzuk meg. Szerves scgédoldószcrkénl például ctanott vagy 200 600 inolekulasúlyú glikolétereket (polialkjlén-glikolokat) használhatunk, az előbbit célszerűen 4-8%, az utóbbiakat előnyösen 5—15% koncentrációban. A stabil, felhasználásra kész injekciós oldatok tartalmazhatnak még ismert konzerválószereket, mint amilyen például a benzilalkohol, a nipacombin, a gyógyszerészeiben ismert és használt koncentrációkban. Antioxidánsként például nátrium-piroszulfitot használhatunk 0,02-0,15, előnyösen 0,05% koncentrációban. A találmány szerinti eljárással előállított stabil oldatok pH-ját 3,0 és 6,0, előnyösen 3,5 és 5,0 közé állítjuk be, a vinkrisztin-szulfát esetében előnyösen 4,5 pll-érlékrc, ami összhangban van az USP XX-ban előírt pH határokkal is. Az alkalmazott fém-sók jelenlétében a pH-érték jól stabilizálható. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint injekciós minőségű desztillált vízben feloldjuk a koinplexképzéshez szükséges mennyiségű fémsót és adott esetben a további szokásos adalékanyagokat, így az izotonizálószert, a segédoldószert, a puffert, a konzerválószert és az antioxidánst, majd a kapott oldathoz hozzáadjuk a megfelelő bisz-indolvázas alkaloid vizes oldatát. Az oldatot ezután injekciós minőségű desztillált vízzel kiegészítjük a végtérfogatra, homogenizáljuk, steril szűrésnek vetjük alá, és inert gáz. atmoszférában steril üvegekbe töltjük. Polarográfiás vizsgálatok A vinkrisztin és a fémionok (cink. kalcium és magnézium) kölcsönhatásának igazolására polarográfiás vizsgálat-sorozatot végeztünk. 0,15 mól/dm3 koncentrációjú, pH = 5,5 kémhatású acetát pufferben, állandó, 10~4 mól/dm3 cink-koncentráció mellett a vinkrisztin koncentrációt 10~3 és 10-5 mól/dm3 között változtattuk. A mérési eredményeket az 1. ábrával szemléltetjük. Az ábrán használt jelölések • a következők: „A” görbe: 10-4 móldfm3 koncentrációjú vizes cinkacetát oldat polarogramja! „B” görbe: 10~4 mól/dm3 cink-acetátot és 5 • 10-4 mól/dm3 vinkrisztint tartalmazó vizes oldat polarogramja. ,,C” görbe: 10~4 mól/dmJ cink-acetátot és 10~4 mól/dm3 vinkrisztint tartalmazó vizes oldat polarogramja. Az ábráról leolvasható, hogy vinkrisztin felesleg esetén a cink lépcső egyáltalán nem jelenik meg a polarogramon. A cink lépcső megjelenésére ulaló nagyobb mértékű, oszcillációt közvetlenül az alapoldal leválása előtt, körülbelül 1:1 vinkrisztin : cink aránynál tapasztaltuk. A ligandum koncentrációjának további fokozatos csökkentésekor a cink lépcső is láthatóvá vált, és 1,5X X10-s mól/dm3 vagy ennél kisebb vinkrisztin koncentrációk esetén alakja és féllépcső potenciálja azonos volt a szabad cink lépcsőével. A lentiek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a cinkon vinkrisztinne) már 1 :1 koncentráció arány mellett is nagy stabilitású komplexet képez. A vinkrisztin a kalcium- és magnézium-ionokkal való íölcsönhatását közvetett módon ez utóbbi ionoknak í vinkriszlin-cink rendszer polarográfiás viselkedésére gyakorolt halasának vizsgálata útján bizonyítottuk. 1 :1 vinkrisztin :cink arány mellett (10~4 mól/dm3), ahol a cink lépcső megjelenése éppen észlelhető a polarogramon, fokozatosan növekvő mennyiségben kalciumot (2. ábra) illetve magnéziumot (3. ábra) adtunk a rendszerhez. Az ábrákon használt jelölések a következők: 2. ábra: „A” görbe: 10~4 mól/din3 cink-acetátot és 10~4 mól/dm3 vinkrisztint tartalmazó vizes oldat polarogramja. ,,B” görbe: 10~4 tnóld/m3 cink-acetátot és 5 mól/dm3 kalcium-kloridot tartalmazó vizes oldat polarogramja. „C" görbe: 10~4 mól/dm3 cink-acetátot és 10-4 inól/dm3 vinkrisztint 5 mól/dm3 kalciumklorid jelenlétében tartalmazó vizes oldat polarogramja. 3. ábra: „A” görbe: 10~4 mól/dm3 cink-acetátot és 10-4 mól/dm3 vinkrisztint tartalmazó vizes oldat polarogramja. „B” görbe: 10“4 mól/dm3 cink-acetátot és 5 mól/dm3 magnézium-kloridot tartalmazó vizes oldat polarogramja. ,,C” görbe: 10~4 mól/dm3 cink-acetátot és 10-4 mól/dm3 vinkrisztint 5 mól/dm3 magnézium-klorid jelenlétében tartalmazó vizes oldat polarogramja. Mind a kalcium, ming a magnézium esetében úgy találtuk, hogy a szabad cink jellemző lépcsője fokozatosan kialakul az említett fémek koncentrációjának növelésével, és 5 mól/dm3 kalcium, illetve magnézium jelenlétében a vinkrisztint is tartalmazó és a csak cinket tartalmazó, egyébként azonos körülmények között felvett polarogramon a cink-lépcső magasság és féllépcső potenciál tekintetében is megegyezik, jelezve, hogy a cinket a kalcium és a magnézium teljesen kiszorította vinkrisztin komplexéből. A cink teljes kiszorításához szükséges kalcium, illetve magnézium felesleg alapján (50 000-szeres) azt mondhatjuk, hogy a cink-vinkrisztin komplex stabilitása körülbelül 4,5-5 nagyságrenddel nagyobb a kalcium, illetve magnézium vinkrisztinnel képződő komplexei stabilitásánál. Hasonlóképpen igazolható volt a vinblasztin Ca-, illetve Zn-kompiexének keletkezése is. Stabilitási vizsgálatok A találmány szerinti eljárással előállított vinkrisztinszulfát tartalmú oldatok stabilitását nagynyomású folyadékkromatográfiás (I1PLC) módszerrel ellenőriztük, (irodalom: USA Gyógyszerkönyv XXI. kiadás 1118. oldal). Vinblasztin-só oldatok esetében ugyancsak HPLC- nódszert használtunk, (irodalom: USA Gyógyszerkönyv XXI. kiadás 3. kiegészítés, 2453. oldal). HPLC-módszer vinkrisztin-tartalom meghatározására: oszlop: Nucleosil 5 n C8, 250X4,6 mm (Chrompack), eluens: metanol, víz és dietil-amin elegyet (pH 7,5), 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
