195494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antibiotikum-éterek előállítására
5 195 494 6 ral, keményítővel vagy kristályos cellulózzal) hígíthatjuk, a térfogatnak célszerűségi okokból történő növelése céljából. A tablettákat szokásos gyógyszeripari eljárásokkal állíthatjuk elő. A tabletták a hatóanyag mellett általában tablettaalapanyagot, szétesést elősegítő anyagot, absz.orbenst, kötőanyagot és csúsz.tatóanyagot tartalmaznak. Alapanyagként általában pl. tejcukor, finom porcukor, nátrium-klorid, keményítő és mannit alkalmazható. A keményítő a szétesést elősegítő anyag szerepét is betölti; e célra továbbá pl. alginsav is felhasználható. Bizonyos esetekben felületaktív anyagokat (pl. nátrium-lauril-szulfátot vagy dioktil-nátrium-szulfoszukcinátot) is alkalmazhatunk. Adszorbensként általában keményítő és tejcukor, míg olajos anyagoknál magnézium-karbonát használható. Kötőanyagként leggyakrabban zselatint, gumiarábikumot, keményítőt, dextrint és különböző celluló-zármazékokat alkalmazhatunk. Csúsztatóanyagként általában magnézium-sztearát, talkum, paraffinviasz, különböző fémszappanok és polietilén-glikol nyerhet felhasználást. Az antibiotikum továbbá késleltetett hatású bólusz alakjában is adagolható. A bóluszokat az antibiotikum kioldását késleltető anyagot tartalmazó tabletta alakjában állítjuk elő. A bólusz célja az antibiotikum hoszszabb időn át történő felszabadulásának biztosítása. A lassú oldódást pl. az antibiotikum megfelelően vízoldhatatlan formájának megválasztásával idézhetjük elő. Más módszer szerint a bólusz sűrűségének növelése céljából vasreszeléket adunk hozzá és ily módon a bólusz a bendő fenekén marad. Az antibiotikum lassú feloldását továbbá oly módon biztosíthatjuk, hogy a hatóanyagot oldhatatlan anyag mátrixába ágyazzuk be. E célra pl. növényi viaszokat, tisztított ásványi viaszokat és vízoldhatatlan polimer anyagokat alkalmazhatunk. Az itatófolyadékokhoz az antibiotikumok vízoldható formáit adjuk. Oldhatatlan antibiotikum formák felhasználása esetében szuszpenziókat állítunk elő. Az itatófolyadék készítéséhez kívánt esetben fízológiai szempontból elfogadható oldószereket (pl. polietilén-glikolt) is alkalmazhatunk. A szuszpenziókat oly módon is elkészíthetjük, hogy az antibiotikumot annak oldására képtelen oldószerben vesszük fel. Ilyen oldószerként az antibiotikumtól függően pl. növényi olajokat (pl. mogyoró-, kukorica- vagy szezámolajat), glikolokat (pl. propilén-glikolt vagy polietilén-glikolt) vagy vizet alkalmazhatunk. Az. antibiotikumot gyógyászati szempontból alkalmas megfelelő adalékanyagok segítségével tartjuk szuszpenzióban. Adalékként pl. sűrítőanyagok (pl. karboxi-metil-cellulóz, polivinil-pirrolidon, zselatin és alginátok) alkalmazhatók. Az. antibiotikum továbbá különböző típusú habképző szerek segítségével tartható szuszpenzióban. Az antibiotikumot nem oldó folyékony oldószerben képezett szuszpenziók készítéséhez pl. lecitint, alkil-fenol/polietilén-oxid adduktot, naftalin-szulfonátokat, alkil-benzol-szulfonátokat és polioxietilén-szorbitán-észtereket alkalmazhatunk. A szuszpenziók továbbá a hidrofilitást, sűrűséget és felületi feszültséget befolyásoló további adalékokat is tartalmazhatnak. így szuszpendálószerként pl. szilikon-típusú habzásgátlókat, glikolokat, szorbitot és cuktor alkalmazhatunk. Az antibiotikumot szuszpenzió vagy a hígítás céljára szolgá'ó megfelelő segédanyaggal ellátott száraz keverek alakjában bocsáthatjuk az állattenyésztő rendelkezésére. Az antibiotikumot a kérődzők ivóvízéhez, is hozzáadhatjuk. Ez esetben az antibiotikum vízben oldódó vagy szuszpendáló formáját adjuk megfelelő mennyiségben az ivóvízhez. Az antibiotikumot az. itatófolyadékok készítésével analóg módon keverhetjük az ivóvízhez Az antibiotikumot célszerűen a takarmánnyal együtt juttathatjuk az. állatok szervezetébe. E célra tetszés szerinti takarmányt — pl. szokásos száraztakarmányt folyékony takarmányt vagy tablettázott takarmányt — alkalmazhatunk. A gyógyszert jól ismert módszerekkel vihetjük be az állattakarmányba. A gyógyszertartalmú takarmány előállításához általában koncentrált elő-keveréket (premix) készítünk. 1 tonna premix általában 0,1—25 g gyógyszert tartalmaz. A fenti intervallum tág szélső értékeit a kész takarmány kívánt tág koncentráció-intervalluma teszi szükségessé. A premix folyékony vagy szilárd lehet. A pontos mennyiségű antibiotikumot tartalmazó kérődzőtakarmányt jól ismert módszerekkel állíthatjuk elő. A takarmány készítése során csupán az alábbiakat kell figyelembe venni;az egyes állatoknak beadandó hatóanyag mennyisége kiszámítandó; a premix elkészítésénél az állat által elfogyasztott napi takarmánymennyiség és a premix antibiotikum-koncentrációja figyelembe veendő; végül a takarmány pontos antibiotikum-koncentrációját vagy premix-tartalmát ki kell számítani. A kérődzők takarmányának formázására, keverésére és tablettázására szolgáló ismert eljárások az (I) általános képletű antibiotikumokat tartalmazó takarmányok készítésénél is alkalmazhatók. A találmányunk szerinti eljárással előállítható antibiotikumok orális adagolásának hatására — mint már említettük - a bendőben a termelt propionát és acetát aránya kedvezően megváltozik. Megállapítható tehát, hogy a fenti eljárás a szálasrostos növényi anyagokat a vakbélben megemésztő egygyomrú állatok esetében is kedvező eredményekkel jár, minthogy az antibiotikum orális beadagolása után a propiorát/acetát arány előnyösen megváltozik. így pl. a ló, sertés és nyúl a takarmány egy részét a vakbélben megemészti. Folyékony zsírsavak termelésének meghatározása A bendőfolyadék forrásaként szolgáló szarvasmarha bendőjén fisztula révén beavatkozást hajtottunk végre. A bendő integritását bendőkanül (Bar Diamond Labs, Parma, Idaho) segítségével biztosítjuk ; a kanül a bendőfolyadékminta vétele céljából nyitott. Az állatokat naponta kétszer 68% koncentrátum (AHRES arány 39) és 20% gabona keverékével etetjük. A bendőfolyadékból a reggeli etetés előtt veszünk mintát. A bendőfolyadékot négyréteges kendőn keresztül 4,54 literes Nalgene-tartályba rétegezzük és szén-dioxid alatt tároljuk. 1000 ml szűrt bendőfolyadékot 2000 ml jéghideg pufferhez adunk (a puffert Cheng és tsai írták le: J. Dair. Sei., 38, 1225 /1955/). A puffer összetétele a következő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
