195484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3,4,9-tetrahidro- 1H-karbazol- 1-ecetsavszármazékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 195 484 4 vegyületet. Sóképzésre alkalmas szervetlen bázisok pél­dául az alkálifémek vagy alkáli földfémek, például a nátrium, kálium, magnézium, vagy kalcium hidroxid­­jai, karbonátjai, hidrogén-karbonátjai vagy alkoxid­­jai. Megfelelő szerves bázisok például a rövidszénláncú mono-, di- és trialkil-aminok, amelyekben az alkilcso­­port legfeljebb három szénatomos, például a metil-amin dimetil-amin, trimetil-amin, etil-amin, di- és trietil-amin metil-etil-amin; a mono-, di- és trialkanol-aminok, amelyekben az alkano! rész legfeljebb 3 szénatomos, így a mono- di- és trietil-amin; a legfeljebb 6 szénato­mos alkilén-diaminok, így a hexametilén-diamin; a fe­­nilcsoporttal helyettesített alkil-aminok, így a benzil­­amin; a legfeljebb 6 szénatomot tartalmazó telített vagy telítetlen gyűrűs bázisok, így a pirrolidin, a pi­­peridin, a morfolin, a piperazin és ezek N-alkil- és N­­-hidroxi-alkil-származékai, így az N-metil-morfolin és a N-(2-hidroxi-etil)-piperidin, valamint a piridin. Megemlítjük még a megfelelő kvatemer; sókat, példá­ul a tetraalkil- (például tetrametil), alkil-alkanol- (pél­dául metil-trimetanol- és trimetil-monoetanol-) és gyű­rűs ammónium-sókat, például az N-metil-piridinium-, N-metil-N-(2-hidroxi-etil)-morfolinium-, N,N-dimetil­­morfolinium-, N-metiI-N-(2-hidroxi-etil)-morfoIinium- és N,N-dimetil-piperidinium-sókat, amelyek vízoldé­­konysága igen jó. Általában azonban minden olyan ammóniumsó alkalmazható, amely fiziológiás szem­pontból elfogadható. Az (I) általános képletű savból számos, ismert mó­don készíthetünk sókat. Például szervetlen sók esetén előnyös, ha az (I) általános képletű savat a kívánt szer­vetlen sónak megfelelő legalább egy ekvivalens mennyi­ségű hidroxidot, karbonátot vagy hidrogén-karbonátot tartalmazó vizes oldatban oldjuk. Előnyösen a reagálta­­tást vízzel elegyedő, az adott reakciókörülmények kö­zött közömbös szerves oldószerben, például metanol­ban, etanolban, dioxánban végezzük víz jelenlétében. Ha például nátrium-hidroxidot, nátrium-karbonátot vagy nátrium-hidrogén-karbonátot alkalmazunk az is­mertetett reakcióban, a nátriumsó oldatát kapjuk. Ezt az oldatot bepárolva, vagy mérsékeltebben poláros, víz­zel elegyedő oldószert adagolva az oldathoz, például rövidszénláncú alkanol, például butanol, vagy rövid­szénláncú alkanon, például etil-metil-keton alkalmazá­sával a kívánt sót szilárd formában nyerjük. Aminsó képzésére az (I) általános képletű vegyületet megfelelő mérsékelt vagy alacsony polaritású oldószer­ben, például etanolban, acetonban, etil-acetátban, di­­etil-éterben vagy benzolban oldjuk, és a kívánt kation­nak megfelelő amint legalább egy ekvivalens mennyi­ségben adjuk az oldathoz. Ha a kapott só nem csapódik ki, általában bepárlással vagy alacsony polaritású, a re­­akcióeleggyel elegyedő oldószer, például benzol vagy petroléter adagolásával nyerhető ki szilárd formában. Ha az amin viszonylag illékony, a felesleg könnyen eltá­volítható bepárlással. A kevéssé illékony aminokat elő­nyösen lényegében ekvivalens mennyiségben alkalmaz­zuk. Kvaterner ammónium-kationt tartalmazó sókat úgy állítunk elő, hogy az (1) általános képletű savat vizes oldatban ekvivalens mennyiségű megfelelő kvaterner ammónium-hidroxiddal elegyítünk, majd a vizet lepá­roljuk. A találmány körébe tartozik azoknak a diasztereo­­izomereknek az előállítása is, amelyeknek 4-helyzetű helyettesítője az 1-helyzetű ecetsavlánchoz képest cisz­vagy transz-helyzetű. Ugyancsak a találmány körébe tartozik az (1) általá­nos képletű vegyületek aszimmetria centrumaiból adó­dóan létező optikai izomerjeinek előállítása. Ezek az izomerek lényegében tiszta formában nyerhetők ismert elválasztási eljárásokkal vagy szterikusan ellenőrizhető szintézissel. Gyulladásgátló hatás vizsgálata Az (I) általános képletű triciklusos ecetsavszárma­­zékok gyulladásgátló aktivitását szokásosan alkalma­zott farmakológiai vizsgálatokkal, például adjuvánssal kiváltott ödéma gátlásán vizsgáljuk. A teszt célja annak meghatározása, hogy a vizsgálan­dó gyógyszer képes-e patkányban akut gyulladásgátló hatás kifejtésére. Ezt a tesztet a gyulladásgátló gyógy­szerek elsődleges screenelésére használják. A vizsgálatokat 180—200 g testtömegű hím Sprague Dawley patkányokon végezzük. Az állatok vizet ad libi­tum kapnak, de a táplálékot a vizsgálat előtt 18 órával megvonjuk tőlük. Freund-féle komplett adjuvánst készítünk 5 mg elölt és szárított Mycobacterium butyricum (Difco) 1 ml fo­lyékony paraffinban való szuszpendálásával. A vizsgá­landó vegyületeket oldhatóságuktól függően desztillált vízben oldjuk vagy szuszpendáljuk néhány csepp Tween 80 alkalmazásával. Elsődleges screenelésre vala­mennyi szert gyomormosással alkalmazzuk, önkénye­sen megválasztott 100 mg/kg p.o. dózisban, 0,5 ml/100 g testtömeg térfogatban 10 állaton. A vizsgálatot lényegében Wax és munkatársai mód­szere szerint végezzük (J. Pharmacol Exp. Hier., 192, 166—171 /1975/) a patkányok bal hátsó talpába intra­­dermálisan 0,1 ml Freund-féle komplett adjuvánst in­jektálunk. A vizsgálandó vegyületet vagy a hordozót közvetlenül az adjuváns beinjektálása előtt vagy 24 vagy 48 órával azt követően (0., 1. illetve 2. nap) adjuk be. Az állat talptérfogatát az adjuváns beinjektálását megelőzően és az utolsó gyógyszeradagolást követően 24 órával (3. nap) mérjük plethysmometer (Buxco Electronics Inc.) segítségével. A talpnak a harmadik és a 0. nap közötti térfogatkülönbsége képviseli az ödéma térfogatot. Pozitív kontrollként 50 mg/kg p. o. fenilbu­­tazont alkalmazunk. Minden csoportra vonatkozóan kiszámítjuk az átla­gos ödéma térfogatot (ml ± SEM értékben kifejezve), és kiszámítjuk a vizsgált anyag által kiváltott védőhatást. Ezt az értéket %-ban kifejezve adjuk meg. % védőhatás = --------------­c ahol c jelentése a kezeletlen kontroll csoport átlagos ödéma térfogata, a t a vizsgálandó anyaggal kezelt cso­port átlagos ödéma térfogata. A találmány szerint előállított vegyületek alkalmaz­hatóságát vizsgáltuk a „Szer hatása egérnek fenil-kinon­­nal kiváltott vonaglására elnevezésű vizsgálattal is. Ennek a vizsgálatnak a célja annak megállapítása, hogy képes-e a vizsgált anyag egérnek kémiai szerrel ki­váltott nociceptiv (fájdalom) válaszának gátlására. Ezt a tesztet perifériás és centrális hatású analgetikus szerek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents