195346. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázfogyasztás irányítására
1 195 346 2 zása esetén is tág hatások között, finom lépésekben, digitálisan működő nyomásszabályzóhoz jutunk. Példaszerűen a legkézenfekvőbb bináris függvény alkalmazása esetén (amikor minden egyes vezérelt szeleppel ellátott vezeték — időegység alatti — gázátbocsájtóképessége a kétszerese az előzőének), és bináris program alkalmazása mellett n = 8 drb vezérelt csőelzáró szerelvénnyel ellátott vezeték alkalmazása mellett 2^ = 256 szabályozási lépcsőt érhetünk el, amely mellett a digitális szabályozás pontossága 1/256, azaz 0. 4.%. Ez pedig lényegesen meghaladja a folyamatos működésű fojtóelemmel működő nyomásszabályzók (analóg jellegű berendezések) szabályozási pontosságát. Ehhez a felismeréshez csatlakozik annak a felismerése, hogy ebben az esetben a vezérelt csőelzáró szerelvények pillanatnyi állása a pillanatnyi — időegység alatt átáramló — gázmennyiséghez van hozzárendelve, azért — a szelepek pillanatnyi állásának kijelzése egyértelmű függvénykapcsolatban áll a pillanatnyilag átáramló gázmennyiséggel, így annak mérésére - kijelzésére — alkalmas, — a szelepek pillanatnyi állásának idő szerinti integrálja egyértelmű függvénykapcsolatban áll az öszszes átáramlott gázmennyiséggel, így annak mérésére alkalmas, — egy vagy több (célszerűen a legnagyobb) vezérelt csőelzáró szerelvény működésének külső reteszelése csúcskorlátozást eredményez, — a szelepek pillanatnyi állásának mint értéknek a differenciálhányadosa az átáramló mennyiség változásával egyenlő, tehát a derivált bizonyos értéket meghaladó pillanatnyi értéke a fogyasztás hirtelen növekedését jelzi, és veszélyhelyzet jelzésére alkalmas (felső gyorszár vezérlése pl. csőtörés esetére), — az idő szerinti integrál felhasználásával kialakított fogyasztásmérő esetében a program átkapcsolása tarifaváltásra alkalmas, — tarifaváltás valósítható meg az integrált érték öszszegzésére alkalmazott mérőkészülék átkapcsolásával is, — a vezérmű működésébe kívülről — vezetéken - történő villamos beavatkozás távvezérlést valósít meg, — a vezérmű működéséről pl. vezetéken — kiadott információ távjelzés megvalósítására alkalmas, — a vezérelt csőelzáró szerelvények működtető energiájának megszakítása a berendezés teljes kikapcsolását („nulla állapotát”)eredményezi. Ezúton tehát a berendezéssel az összes irányítástechnikai funkció megvalósítható. A találmány szerinti berendezés néhány lehetséges kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. ábra a fogyasztási nyomásnál magasabb nyomású közműhálózatról működtetett berendezés elvi működési vázlatát tünteti fel, 2. ábra palackról vagy palackcsoportról működtetett berendezés elvi vázlatát ábrázolja, 3. ábra külön-külón vezérelt szelepekkel megvalósított berendezés vázlatát tünteti fel, 4. ábra tömbösített csőelzáró szerelvényrendszerrel megvalósított berendezés vázlatát ábrázolja, 5. ábra tömbösített csőelzáró szerelvényrendszerrel megvalósított berendezés másik lehetséges kiviteli alakjának vázlatát tünteti fel, míg a 6. ábra a vezérmű egy lehetséges kialakításának tömbvázlatát ábrázolja. Az 1. ábrán ábrázolt kiviteli alaknál a magasabb nyomású közműhálózathoz csatlakozó 15 csövet a fogyasztókészülékekhez vezető 14 csőhöz csatlakozó 13 tartállyal az 1, 2, 3 és 4 csőelzáró szerelvényekkel, az 5, 6, 7 és 8 fojtásokkal ellátott 9, 10, 11 és 12 csövek kötik össze. A 15 cső kialakításánál egyedül a berendezés szilárdsági követelményeit kell figyelembe venni. Amennyiben a berendezéshez jelentősebb térfogatú csőhálózat csatlakozik, a 13 tartály lehet ennek a hálózatnak egy darabja, azaz egy egyszerű csőelágazás is. A 9,10,11 és 12 csövek számát annak megfelelően kell megválasztani, hogy milyen finomságú fokozatokban kívánunk szabályozni, e csövek — és egyben a rajtuk lévő alkatrészek — száma tehát változhat, az ábrán példaszerűen négyet tüntetünk fel. Az 5,6, 7 és 8 fojtások nem feltétlenül külön szerkezeti elemek, az időegység alatt átáramló gázmennyiséget meghatározhatja a 9-12 cső keresztmetszete, valamint az 1—4 csőelzáró szerelvény átömlési keresztmetszete is, ahhoz azonban, hogy az egyes vezetékek átbocsájtóképessége közötti összefüggést leíró függvény kellő pontossággal kialakítható — sőt esetleg kívánságra változtatható — legyen, az ábrán feltüntetett változtatható fojtás alkalmazása célszerű. A fojtás változtathatóságán természetesen a fojtóelem cserélhetőségét is értjük. Az 1—4 csőelzáró szerelvények állapotát a 16—19 hatásvonal segítségével a 20 vezérmű határozza meg. A 16—19 hatásvonal lehet mechanikus kezelőszerv, ez esetben - megfelelő 20 vezérmű alkalmazásával — egy kézzel állítható nyomásszabályzóhoz jutunk. A lényeges azonban az, hogy a 20 vezérmű egymást követő állásainak az 1—4 csőelzáró szerelvények megfelelő — a 20 vezérmű programja által meghatározott — helyzete feleljen meg. A 2. ábrán ábrázolt kiviteli alak egyrészt palackról, illetve palackcsoportról működtetett berendezést tüntet fel, másrészről itt a berendezés működtetése már a 13 tartályban uralkodó pillanatnyi nyomás függvényében történik. A 21—24 gáztartályok — az ábrán gázpalackok — két csoportban a 25 váltószelepre vannak kapcsolva úgy, hogy a 21 és 22 gáztartály a 25 váltószelep egyik, a 23 és 24 gáztartály a 25 váltószelep másik oldalára csatlakozik. A 13 tartályban uralkodó pillanatnyi nyomás érzékelésére a 26 nyomásérzékelő van alkalmazva, amelynek jele a 27 hatásvonalon van a 20 vezérműre kapcsolva. A 3. ábrán ábrázolt kiviteli alaknál a 15 csőre van kapcsolva a 29 nyomásérzékelő, amelynek jele a 30 hatásvonalon van a 20 vezérműhöz kapcsolva, valamint a 31 hőmérsékletérzékelő, amelynek jele a 32 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
