195323. lajstromszámú szabadalom • Talaj- és/vagy területhasználat optimalizálásához szükséges kalibráló mérési eljárás, valamint mintavevő eszköz

17 az üzemi táblák mérési adatai (egytényezős kísérlet) (termékenység, tápanyag hasznosulás) terv szerinti termés és nyereségesség 195323 multifaktoriális, anti­­random elrendezésű nagy­táblás üzemi kísérlete­ken alapuló kalibrációs modell vetésterv és szaktanácsadás (technológiára, fajta, táp­anyag, ..) 18 talaj- és növényméré­sek (eset­legesen) A találmány szerinti rendszer alkalmazá­sának jelentősége abban van, hogy a kvalita­tív adatok birtokában a kilakított vonatkozta­tási rendszer megbízható kvantitatív döntése­ket tesz lehetővé. A döntéskor felhasználható például az az ismert összefüggés, hogy az a tápanyagszint kombináció a helyes megoldás, ahol a nagyobb termés az egyes tápanyag kom­ponensek toleranciája mellett jelentkezik. A multifaktoriális antirandom mérések eredményeinek értékelhetőségét pedig nagy­mértékben az segíti elő, hogy az alkalmazott hullámszerű, folytonos változású, zavarkiszű­rő szimmetriás antirandom elrendezés miatt az optimális terméseredményeket nyújtó para­méterkombinációk területileg jól meghatároz­ható csoportokban jelentkeznek. (Ezt a jelen­séget neveztük el „gradiens fókusz” jelenség­nek.) Az 5. ábrán — a 4. ábrához hasonlóan.— be­mutatjuk a multifaktoriális antirandom mérési elrendezésnél is a technológiai folyamatábrát. Itt pl. az előzetes talajvizsgálatok kvalita­tív 50 laboratóriumi mérési adatai, valamint egyéb 62 laboratóriumok (pl. termény-, nö­vény-, talajfizikai-, mikrológiai stb.) adatai és a termesztő területekről 70 légi eszközökről készített légifelvételek alapján kijelöljük az egyes „visszakalibráló” mérések céljára alkal­mas 41 területeket, valamint a nagyüzemi, gé­pes multifaktoriális antirandom kalibráló mé­rőterek céljára alkalmas 61 területeket. A 41 terület kialakítását az előzőekben részletesen ismertettük, a 61 területen is a 2. példában ismertetett módon kialakítjuk a kísérleti 63 táblarészeket, ezen az egyes parcella-sorokat és oszlopokat, amelyeknek középvonalán 73 pályák mentén járatjuk a 71 talajmintavevő­ket, illetve ugyancsak ezen kialakított rend szerint a 64, 74 kezelőgépeket és 10 betaka­rítógépeket. Adott esetben a gépek járatása (útvonalaik meghatározása, ill. az útvonalak követése) 40 irányítóközpontból történik. Ugyancsak a 40 irányítóközpont segítségével vezérelhetjük az egyes 64, 74 kezelőgépek ke­zelést végző beavatkozó szerveit is a 2. példá­ban ismertetett antirandom elrendezésnek megfelelően. A termés paramétereire vonatko-10 zó adatokat a 10 betakarítógéphez (pl. kom- 2o bájn) adaptált tartállyal, elektronikus mérleg­gel és menethossz-mérővel felszerelt műszer szolgáltatja. A betakarítással egyidőben törté­nő tál aj mintavételezés a 3. ábrán bemutatott, a 10 betakarítógéphez kapcsolt talajmintavevő 25 szerkezettel valósítható meg. Az egyes mérési adatokat, ellenőrzési ada­tokat pályaadatokat, így a 76 megfigyelő sze­mély által a 78 ballonról készített légimeg- 30 figyelési adatokat stb. is a kezelések és ter­méseredmények, valamint a talaj- stb. vizsgá­lati adatok összefüggéseinek elemzésére, az alkalmasan beállított tolerancia-mérő be­rendezéshez, optimumkereső készülékhez to- 35 vábbítjuk. A továbbítás adott esetben inline és/vagy offline csatolással történhet. Tekintve, hogy a nagyszámú kezelési va­riáció, az üzemi területek mérési adataival való egyeztethetőség (amire vonatkozóan a 40 konkrét kalibrálási metodikát is bemutattuk) adott, a 40 irányítóközpont sokkal több ke­zelési — termés összefüggés alapján dönthet az üzemi területek álllapotáról, hasznosítási lehetőségeiről, mint eddig, amikor egy terü­letről, egy évben csak egy adatsort lehetett 45 kinyerni az ellenőrzéshez, tanácsadáshoz. így, a találmány szerinti elrendezés egy korrek­tebb, több változattal számoló, több lehetősé­get figyelembevevő, jobb szaktanácsadási le- 5Q hetőséget teremt meg. A kidolgozott mérési elrendezés különösen fontos előnye, hogy a mintavételi pályák egy­mással és a kezelési sávokkal való tökéletes összehangolhatósága lecsökkenti a relatív 55 mérési hibát. így a talaj — növény — környe­zet rendszer differenciális megváltozásai, — ami az ellenőrzésnél talán az abszolút értékek meghatározásánál is fontosabb — az eddiginél sokkal megbízhatóbban mérhetők. A nagyüze­­__ mi gépek használata lehetővé teszi az azonnali 00 eredményhasználatot, mivel a modell maga a vizsgált rendszer, tehát nincs kalibrálást igénylő modell. Az eddigiekben ún. random elrendezéseket használtak a véletlen inhomogenitású tér vé­­letlenjeinek kiátlagolására. Ez azonban -za-

Next

/
Thumbnails
Contents