195323. lajstromszámú szabadalom • Talaj- és/vagy területhasználat optimalizálásához szükséges kalibráló mérési eljárás, valamint mintavevő eszköz
195323 varos, gépekkel kezelhetetlen, vagy túl költségesen kezelhető, áttekinthetetlen és 2—3 tényezős kísérleteknél bonyolultabb vizsgálatokhoz gyakorlatilag használhatatlan, alkalmazhatatlan kísérleti elrendezésekhez és fiktív (hibás) kiértékelésekhez, módszerekhez vezetett. A kísérleteket 2—3 tényezőnél már feltétlenül kézzel kellett kezelni, de még az egy tényezős kísérletek sem voltak ténylegesen értékelhetők, ha gépeket próbáltak használni (ún. sávos random kísérletek, nem értékelhetők) . A random kísérleteknél olyan mértékű volt a kiszámíthatatlan parcella-szomszéd átzavarás is, hogy a kísérleteket következő évben nagy táblán egy-egy jónak látszó beállításnál újra meg kellett ismételni. Ez azért is kellett, mert a kézi- és gépi kezelés számos paraméterben különbözött, és ezek hatását sem lehetett pontosan felmérni (modellhibák). Az egyes tényezők hatását a termesztési adatokból sem lehetett kinyerni, mert vagy nem voltak változatok megfelelő közelségben, tehát a területek közötti távolság olyan mértékben zavart, hogy a különböző területek adatai nem voltak egymásra vonatkoztathatók, vagy nem volt elegendő idő a változatok - 50— 100 vagy még több variáns egy-egy táblán való kipróbálására. így egy-egy év alatt legfeljebb csak egy adatsor (egyetlen kezelési kombináció) volt kinyerhető táblánként, ami miatt a szaktanácsadási rendszerek évtizedekig egy helyben topogtak, a néhány éves adatsorokkal behatárolt lehetőségek keretei között találgattak, válogattak és nem voltak alkalmasak a fajta-,technológia-, anyag-, környezet változások követésére. A 3. és 4. ábrán ismertetett, a folyamatos változást jól, ill. jobban közelítő antirandom kezelőtérrel, egyetlen év alatt, egyazon területen, tehát azonos viszonyok biztosításával, nagy táblán, a nagyüzemi gépeivel megoldható, a sokszáz, sokezer variációs, ismétléses termesztési kísérlet is, és a kiértékelésnél ez teljesen új lehetőséget ad. Az egyes tényezők fokozatainak és főleg kombinációinak hatása ugyanúgy lemérhető, mintha a többi tényező összes variációját külön-külön nagy táblán egyenként végeztük volna, azonos időjárási és talaj körülmények, ill. technológiai feltételek között, az adott időszakban a nagyüzemi termesztést. Elrendezésünkkel lényeges problémát oldottunk meg: egyetlen kezelőtérben, függetlenül annak meglevő inhomogenitásaitól, pontos, a valóságost jól közelítő mérési eredményeket nyerhetünk, az egyes kezelt területrészek megfelelő szimmetriájú kialakításával; s végül a találmány szerinti „visszakalibrációs" módszerrel a várható terméseredményeket pontosan becsülhettük és olyan termesztési szaktanácsadást nyújthatunk, amely optimális kezelési értékek alkalmazásával biztosítja a várható legnagyobb termést, lényegében egy természetes nemlineáris, a feltételek19 kel és technológiai, ill. gazdasági korlátozásokkal ismételten átparaméterezhető (ill. így, ezúton ismételten újra konkretizálható) közvetlen technológiai - környezeti feltételi rendszer modell segítségével. A teljes termelési folyamatot térben és időben átfogó korrekt gazdaságossági és környezetvédelmi szabályozásra teremtve konkrét lehetőséget, szinte bármely területen. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. A talaj és/vagy területhasználat optimalizálásához szükséges kalibráló mérési eljárás, amelynek során a vizsgált területen tábla méretű multifaktoriális kísérleteket hajtunk végre az üzemi táblákon folytatott ismert technológiájú termesztéssel egyidőben, és amelynek során az üzemi táblákon a vizsgált terület átlagos tulajdonságaival rendelkező referenciaterületeket jelölünk ki, azzal jellemezve, hogy az üzemi táblák referenciaterületein célszerűen legalább a betakarítógépek (10) vágási szélességének megfelelő kezeletlen sávokat (3) alakítunk ki, amelyek kihagyásával az egész üzemi táblát ismert módon kezeljük — például műtrágyázzuk—, majd a vizsgált növényfajtával bevetjük, azt felneveljük és olymódon takarítjuk be a termést, hogy a kezeletlen sávokról (3) az azt szimmetrikusan körülvevő, kezeletlen sávval (3) azonos méretű kezelt sávokról (4, 5), illetve a teljes üzemi tábláról egymástól elkülönítve határozzuk meg a terméseredményeket és ennek alapján az átlagterméseket; továbbá a multifaktoriális kísérleti területeken többtényezős (de legalább kéttényezős) kezeléseket hajtunk végre olymódon, hogy az bármely két szomszédos, különbözően kezelt termesztési pontot (például parcellát) figyelembevéve a kezelési értékek legfeljebb egy kezelési paraméter egyetlen, előnyösen a legkisebb fokozatával különbözzenek egymástól, és adott területen megvalósítjuk a kezelési paraméterek legalább egy, de célszerűen négy teljes páronként tükörszimmetrikus elhelyezésű értékkombinációs rendszerét, majd ezen sajátos, ún. „ántirandom" elrendezésű multifaktoriális kísérleti területeken is elvégezzük a vetés, termesztés és betakarítás ismert technológiai műveleteit, amely utóbbi során az egyes, eltérő mértékben kezelt termesztési pontokról (parcellákról), (beleértve ezen terület kezeletlen sávjait s) ugyancsak egymástól elkülönítetten határozzuk meg a terméseredményeket és átlagterméseket, majd az üzemi táblákról és a tábla méretű multifaktoriális kísérleti területekről nyert átlagtermés értékek alapján sajátos, ún. visszakalibrálásos számítási módszerrel az üzemi táblákra vonatkozó mérési adatokat vonatkoztatjuk a referenciaterületek kisméretű kezeletlen sávjainak mérési eredményére, illetve ezzel azonos módon az üzemi táblákra vonatkozó mérési adatokat vonatkoztatjuk a multifaktoriális kísérleti terület megfelelő — az üzemi kezeléssel megegyező — termesztési 20 11 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
